Elfogadta az Országgyűlés kedden a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényt, amelynek értelmében az ügyfeleknek május 6. és június 5. között kell kérelmezniük a kártalanítást.

    A Fidesz múlt pénteken beterjesztett indítványára – amelyet házszabálytól eltéréssel tárgyalt a Ház – 185 képviselő szavazott igennel, 5-en nemmel. Utóbbiak független képviselők voltak, Fodor Gábor, Kész Zoltán, Kónya Péter, Szabó Szabolcs és Szelényi Zsuzsanna.

    A törvény hatálya a Quaestor Financial Hrurira által kibocsátott, a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. vagy annak kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények ügyleteire terjed ki.

    A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának létrejöttét, amely – a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanításával együtt – 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Az indoklás szerint ez feltételezhetően lényegesen nagyobb arány, mint amihez az ügyfelek egyedi perben, illetve a felszámolási eljárásban reálisan juthatnának.

    Az egyik előterjesztő, Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy mindössze 73 olyan ügyfél van, aki 30 millió forint feletti összegben fektetett be a Quaestorba, ők mérlegelhetnek: maradnak a polgári úton történő igényérvényesítésnél, vagy pedig elfogadják a 30 millió forintot, és lemondanak a követelésük többi részéről.

    A törvény rendelkezése szerint a 30 millió forintot meg nem haladó összegű követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni.

    Az alap forrásait kötvénykibocsátással és hitelfelvétellel biztosítja. Kötvényt legfeljebb 10 éves futamidőre bocsáthat ki, kölcsönt pedig hitelintézettől vehet fel legfeljebb 10 éves vagy a Magyar Nemzeti Banktól (MNB) maximum 3 hónapos futamidőre. A kötvénykibocsátásra és az MNB-hitelre állami kezességvállalás vonatkozik.

    Az alap a likviditásának biztosítása érdekében – hiteltörlesztésre, saját forrásainak kiegészítéséhez – a Beva tagjaitól visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet. Ezen előleg megfizetésére a Beva-tagok a tavaly a Beva felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában lesznek kötelesek.

    Rogán Antal a javaslat beterjesztésekor arról beszélt, hogy a Beva kártalanítását kiegészítő befektetési vállalkozások ezért cserébe megkapnák a Quaestor felszámolásából keletkező vagyont.

    A törvény arról is rendelkezik, hogy a kártalanítási alap záró beszámolója után az alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény szól majd.

    A kártalanítási alap irányítását a Beva igazgatósága végzi, pénzeszközeit pedig az MNB-nél vezetett számlán kezeli.

    A károsultaknak május 6. és június 5. között egy űrlapon kell kérelmezniük a kárrendezést, igazolva a követelésük összegét. A kérelmek a kijelölt kormányablakoknál és postán – tértivevényes levélben – is benyújthatók lesznek.

    Az alap a kérelmet a kézhezvételtől számított 30 napon belül megvizsgálja, e határidő azonban meghosszabbítható.

    Ha a kérelem megfelel a kárrendezés követelményeinek, az alap tájékoztatást ad erről a jogosultnak, és e tájékoztatást követő 30 napon belül fizet.

    A törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. / MTI

MSZP: az adófizetők állják majd a kártalanítást

    Az MSZP szerint a Fidesz a Quaestor-ügy valódi felelőse, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) helyett végső soron az adófizetőkkel fizettetné meg a pénzügyi vállalkozás ügyfeleinek kártalanítását.

    Tóth Bertalan, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatóján közölte, megszavazzák a fideszes képviselők által benyújtott, a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, mert “minden szalmaszál fontos a károsultaknak”, de az előterjesztéssel több problémájuk is van.

    Értékelése szerint “a fideszes brókerkormány” a javaslattal mentesíteni kívánja a felelősség alól az MNB-t. Hozzátette: a jegybank mulasztott felügyeleti hatáskörében, amivel kárt okozott.

    Az MSZP-s képviselő elmondta, azért fizetnének az adófizetők, mert a bankok csak megelőlegezik a kártalanítás összegét, majd a megelőlegezett pénzt leírhatják az adójukból, amennyiben nem lesz elegendő a Quaestor vagyona, illetve az elkövetők magánvagyona a kártalanításra.

    Tóth Bertalan szerint arra lehet számítani, hogy a költségvetésben így kieső bevétel pótlására Quaestor-adót vezet be a kormány.

    Problémaként említette, hogy csak a Quaestor-ügyfeleknek biztosítanak 30 millió forintig kártalanítás, ezzel szemben az MSZP javaslata alapján a Buda-Cash és a Hungária Zrt. károsultjai is hozzájuthatnának befektetett pénzükhöz. Megjegyezte, utóbbi két pénzügyi vállalkozás ügyfelei csak hatmillió forintig kaptak kártalanítást.

    Mint mondta, az MSZP javaslata alapján a felelősség kérdése sem lenne megkerülhető. Az MNB-nél megvan az az összeg, amely elég lenne a kártalanításra, hiszen a jegybank több mint 200 milliárd forintot “bújtatott el” különböző alapítványoknál, illetve fektetett ingatlanokba – hangsúlyozta.

    Tóth Bertalan beszélt arról is, hogy nem minden károsultra vonatkozik a javaslat, az leszűkíti a kártalanítást a kötvényre. Ezzel szemben az MSZP azt javasolta, hogy minden pénzügyi eszközre terjedjen ki a kártalanítás – mondta, hozzátéve: ugyanez a fogalom szerepel a Quaestor-ügyfelek szerződésében. / MTI