A fenti idézet a Tóték szerzőjétől, Örkény Istvántól származik Tótékból nehéz újat kihozni, hiszen megannyiszor láttuk színházban, filmen, vagy olvastuk könyvben. Ivo Krobot rendezésében a drámát péntektől láthatja a nagyérdemű a szombathelyi Weöres Sándor Színházban.

„Ha az ember agyát szabadjára hagyják, az a saját gondolatainak játékszere lesz.”

A történet a második világháború idején, 1942 nyarán, Mátraszentannán játszódik. Tót Lajos (Bajomi Nagy György) a család feje – aki egyben a község tűzoltóparancsnoka – nagy köztiszteletnek örvend. Felesége, Mariska (Németh Judit) és lánya, Ágika (Csonka Szilvia) valósággal istenítik Lajost. Tóték fia, Gyula az orosz fronton szolgál. Gyuri (Endrődy Krisztián), a postás rendkívüli szimmetriaérzékkel megáldott fickó, aki a leveleket is eszerint kézbesíti. Tótékat különösen szereti, hiszen Tót mindig ad magára, a haját középen elválasztva fésüli, ezért ha kettévágnák, mindegyik oldala tökéletesen egyforma lenne.

totek1

Németh Judit (b) Tótné, Bajomi Nagy György (k) Tót és Csonka Szilvia (j) Ágika szerepében Örkény István Tóték című tragikomédiája próbáján a szombathelyi Weöres Sándor Színházban 2013. október 1-jén. A darabot a cseh Ivo Krobot rendezésében 2013. október 4-én mutatják be. MTI Fotó: Kászoni László

A rendező a mű elején már tudatja velünk, hogy a fiú meghalt a fronton, ám így még érdekesebb, hogy végül a semmiért változik meg egy család, és a család nyugalmas élete.

A dráma mozgatórugója lett Gyuri, aki nemcsak a történetben postás, de postása nekünk, a közönségnek is, hiszen tájékoztat minket, hogy most szünet következik, vagy éppen a történet végéhez értünk. Ezeket az átvezetőket dobja fel egy-egy filmhíradó részlete.

„Ha egy kígyó (ami ritkaság) fölfalja önmagát, marad-e utána egy kígyónyi űr? És olyan erőhatalom van-e, mely egy emberrel ember voltát megetethetné? Van? Nincs? Van? Fogas kérdés!”

A színdarab eleje és vége kellően hangsúlyosra sikeredett, a színészek játéka pedig ezt erősíti. Látjuk, hogy hogyan lesz a tiszteletreméltó Tótból gyenge és esendő férj, Ágika hogyan talál magának új idolt az Őrnagy (Szabó Tibor) személyében, vagy éppen a mindenre ügyelő feleségből hogyan válik egy semmivel nem törődő asszony. A szereposztás telitalálata egyértelműen az Őrnagyé, aki bájjal viszi a katona szerepét, és lesz a közönség szerethető figurája.

„- Háromba vágtad, édes, jó Lajosom?

– Háromba? Nem. Négy egyforma darabba vágtam… Talán nem jól tettem?

– De jól tetted, édes, jó Lajosom – mondta Mariska. – Te mindig tudod, mit hogyan kell csinálni.”

A díszlet egyszerű, de hatásos, falusi tornác egy klozettal. A poros országút, mely odavezet pedig a Márkus Emília terem nézősora között fut, teljesen belesimítva a közönséget a történetbe.

Az egyre hidegebb őszi napokon sincs szükség semmittevésre, Örkény műve pedig azt hiszem, mindenkit sarkallhat arra, hogy térjen be a WSSZ-be erre az előadásra. Újabb maradandó alkotás, mely történetén még napokig gondolkodhatunk. Elvégre ez a jó színház lényege, elgondolkodtatni minket a világról. Dobozolásra fel!

Értékelés: 8/10

ÖRKÉNY ISTVÁN:

TÓTÉK

– tragikomédia –

„Örkény István művének színreviteléhez Székely Gábor kiváló prágai Macskajáték-rendezése nyitotta meg az utamat, amelyet 1974-ben mutatott be a cseh Nemzeti Színház. A Tóték pedig a Husa na provázku nevű, brünni kísérleti színházban került színre a hetvenes évek közepén. Jómagam a Tótékat a prágai Činoherní Klubban rendeztem meg 1982-ben, és a színház hét évadon át nagy sikerrel játszotta. Eddigi magyarországi öt Hrabal-bemutatóm, három Csehov-rendezésem és egy Kundera-színrevitelem után számomra logikus lépést jelent,
hogy Örkény István e művét állítsam színpadra Szombathelyen. Csehovot, aki megértéssel ábrázolta az egyszerű emberek sorsát, valamint Hrabalt és Kunderát, akik nagy hangsúlyt fektettek a XX. században Közép-Európában élők nyakatekert és gyakran abszurd történelmi sorsfordulataira, sok közös vonás köti össze Örkénnyel. A csehek, a magyarok és a szlovákok ezt bőven megtapasztalták. Bizonyos motívumokat szükséges állandóan visszaidézni.

Nagy örömmel várom az újabb közös munkát a szombathelyi társulattal. Érdeklődéssel és csodálattal figyelem azt az energiát, amellyel a Weöres Sándor Színház nem mellőzhető művészeti intézménnyé vált nemcsak saját régiójában, hanem országos viszonylatban is.”

(Ivo Krobot)

 

Szereplők:

 

Őrnagy / Szabó Tibor

Tót / Bajomi Nagy György

Tótné / Németh Judit

Ágika / Csonka Szilvia

Postás / Endrődy Krisztián

Gizi Gézáné, rossz hírű nő / Vlahovics Edit

 

totek2

 

Németh Judit (b) Tótné, Bajomi Nagy György (b2) Tót, Csonka Szilvia (j2) Ágika, valamint Szabó Tibor (j) az őrnagy szerepében Örkény István Tóték című tragikomédiája próbáján a szombathelyi Weöres Sándor Színházban 2013. október 1-jén. A darabot a cseh Ivo Krobot rendezésében 2013. október 4-én mutatják be. MTI Fotó: Kászoni László

 

Díszlettervező: Horgas Péter, Takács Lilla

Jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina

Koreográfus: David Strnad

Dramaturg: Duró Győző

Zenei vezető: Müller Péter

Korrepetítor: Falusi Anikó

Ügyelő: Juhász Ádám

Súgó: Papp-Ionescu Dóra

Rendezőasszisztens: Győrvári Eszter

Nyelvi tanácsadó: Halász András

 

Rendező: Ivo Krobot

 

Bemutató: 2013. október 4., Márkus Emília terem

„ALKALOM VOLT MINDENRE…”

Magyar megszállók alakulatok a Szovjetunióban 1941 1942 – történelmi kiállítás

„Az ellenőrzés alatt tartott magánlevelek csak az idilli világ vágyait közvetítették. A szabadságra hazatérők értelemszerűen nem meséltek a látottakról vagy az általuk teremtett helyzetről. Csak viselkedésük lett olyan furcsa, kiszámíthatatlan…”

A kiállítás anyagát Fonyódi László magángyűjtő és a Smidt Múzeum anyagából Katona Attila állította össze.

valamint

IROKÉZ SELECTION No.10

 

Az Irokéz Gyűjtemény anyagából ezúttal a Tóték bemutatójához és az „Alkalom volt mindenre…” című történelmi kiállításhoz válogatunk.

 

Kiállítók: Gerhes Gábor- Szénássy Alex, Kis Róka Csaba, Roskó Gábor

A gyűjtemény honlapja: www.irokezcollection.hu

Időpont:  2013. október 4., 18.30

 

Helyszín:  Weöres Sándor Színház, I. emeleti előtér

Megnyitja: Katona Attila, történész  

Megtekinthető: november 24-ig 

A belépés díjtalan. 

{loadposition advert} 

Tetszett a tartalom?