Ha nem csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása, az évszázad végére akár 5 Celsius-fokkal is megnőhet a globális átlaghőmérséklet – mondta az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlatkutatója az M1 aktuális csatorna pénteki műsorában.

    Szépszó Gabriellát és kollégáját, Lakatos Mónikát azzal kapcsolatban kérdezték, hogy az idei volt a legmelegebb június a Földön az 1880-as évek – a mérések kezdete – óta.

    Szépszó Gabriella arról beszélt, hogy a globális átlaghőmérséklet-emelkedés optimista becslések szerint nem haladja meg a 2 Celsius-fokot, a pesszimista becslések szerint viszont az 5 fokot is megközelítheti, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának jelenlegi tendenciája folytatódik. Ez csak a globális átlag, regionálisan sokkal nagyobb hőmérséklet-emelkedés is lehet – emelte ki.

    Lakatos Mónika az üvegházhatású gázokról (szén-dioxid, metán, dinitrogén-oxid) elmondta: az okozza a gondot, hogy nagyon hosszú a légköri tartózkodási idejük, és ezalatt nagyon távolra eljutnak kibocsátás helyüktől. A jelenlegi lokális kibocsátások globálisan akár száz év múlva is érzékelhetők lesznek. A globális légkörmegfigyelő rendszer adatai szerint ennek a három gáznak a légköri koncentrációja sohasem ért el olyan mértéket a megfigyelések kezdete óta, mint most, tehát folyamatosan dúsulnak a légkörben – tette hozzá.

    Az éghajlatkutató ismertette: 1850 óta a kontinensek és óceánok együttesen egy fokot melegedtek. Ha a melegedés eléri a 2-4 fokot, az visszafordíthatatlan következményekkel jár majd, egyebek mellett nyilvánvalóan hatással lesz a jégsapkákra – figyelmeztetett. A különféle területek különböző mértékben melegszenek: a kontinensek belseje, például a Kárpát-medence régiója is jobban melegszik, mint a globális átlag.

    A globális tengerszint-emelkedésről Lakatos Mónika azt mondta: az a kiterjedt megfigyelések kezdete óta átlagosan hozzávetőlegesen 20 centiméter, de a 2 Celsius-fokos globális felmelegedés már egyméteres tengerszint-emelkedéssel járhat. / MTI