Végleg szakíthat a kőolajjal a hazai műanyagipar? A Debreceni Egyetem kutatói olyan úttörő zöldkémiai eljáráson dolgoznak, amely a megújuló növényi forrásokat – például a közönséges napraforgóolajat – alakítja át csúcstechnológiás polimerekké. Ezek az anyagok ráadásul nemcsak környezetbarátak, de az orvostudományban is új távlatokat nyithatnak. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos sorozatának legújabb riportjában.

A műanyaggyártáshoz használt poliuretánok eddig szinte kizárólag kőolajszármazékokból készültek, ám a Debreceni Egyetem Alkalmazott Kémiai Tanszékének laboratóriumában egy fenntarthatóbb irányt vázoltak fel: kiaknázzák a megújuló forrásokat.

A kutatócsoport olyan eljárásokat dolgozott ki, amelyekkel a napraforgóolaj kettős kötéseit felnyitják, és reakcióképes hidroxilcsoportokat hoznak létre rajtuk. Ezzel a növényi olaj képessé válik arra, hogy a poliuretánok egyik fő építőelemévé, úgynevezett poliollá váljon. A debreceni kémikusok azonban itt nem álltak meg. A hagyományos poliuretán gyártás másik alapköve, az izocianát ugyanis bizonyos formáiban toxikus lehet az élő szervezetre. A kutatás egyik legizgalmasabb iránya éppen ezért az izocianátmentes poliuretánok fejlesztése.

Hol tartanak a fejlesztésben? Miért jelenthet ez a tudományos eredmény mentőövet az ipar számára? Kiderül az Univerzum magazin legújabb epizódjából: 

Az Univerzum további adásai ide kattintva érhetők el.

Forrás: Debreceni Egyetem, továbbította a Helló Sajtó! Üzleti Sajtószolgálat.