Az Apple jogi keresettel néz szembe, amelyben azzal vádolják, hogy gyakorlatilag 40 millió brit ügyfelet zárt be az iCloud szolgáltatásába, és “lehúzós árakat” számít fel nekik.

A Which? nevű fogyasztói csoport szerint a jogi eljárás – amelyet elindított – 3 milliárd font kifizetést eredményezhet, ha sikerrel jár, ami ügyfelenként 70 fontnak felel meg.

Az Apple visszautasította azt a felvetést, hogy gyakorlata versenyellenes lenne, mondván, hogy a felhasználóknak nem kötelező az iCloud használata, sokan támaszkodnak harmadik féltől származó alternatívákra, és ragaszkodik ahhoz, hogy “keményen dolgozik azon, hogy az adatátvitelt a lehető legegyszerűbbé tegye”.

Ez egy újabb példa a “Big Tech elleni nagy csoportos keresetek növekvő áradatára”, amely “kellő korlátozás nélkül működik” – mondta Toby Starr a Humphries Kerstetter jogi cégtől a BBC-nek.

Facebook, Google, játékóriás Steam és az Egyesült Királyság vezető mobilszolgáltatók a többi között ugyanannál a bíróságnál, a Versenyjogi Fellebbviteli Bíróságnál (Competition Appeal Tribunal) is pereskednek.

“Bár e keresetek többsége még gyerekcipőben jár, és hosszú időbe telik, amíg megoldódik, a következő néhány évben több döntés is születik majd, és lesznek egyezségek – ezek kezdik majd érinteni a technológiai óriások üzleti tevékenységét” – mondta Starr úr.

Az Apple-termékek felhasználói ingyen kapnak egy kis mennyiségű digitális tárhelyet – és ezután arra ösztönzik őket, hogy fizessenek azért, hogy az iCloud szolgáltatást használhassák a fényképek, videók, üzenetek, kapcsolatok és minden más, a készülékükön található tartalom biztonsági mentésére.

Ennek a tárhelynek az árai havi 0,99 GBP-től 50 GB tárhelyért havi 54,99 GBP-ig terjednek 12 TB-ért.

Az Apple nem enged teljes hozzáférést a rivális tárhelyszolgáltatóknak a termékeihez.

Azt mondja, hogy ez biztonsági okokból – de ez is hozzájárul a cég hatalmas bevételeihez.

A Which? azt mondja, hogy az Apple kilenc éven keresztül, 2015 óta, az Apple ténylegesen bezárta az embereket a szolgáltatásaiba – majd túlszámlázta őket.

“A kereset benyújtásával a Which? megmutatja az olyan nagyvállalatoknak, mint az Apple, hogy nem tudják következmények nélkül átverni a brit fogyasztókat” – mondta a szervezet vezérigazgatója, Anabel Hoult.

“A jogi lépések megtétele azt jelenti, hogy segíthetünk a fogyasztóknak, hogy megkapják a nekik járó kártérítést, elrettenthetjük a jövőbeni hasonló viselkedéstől, és jobb, versenyképesebb piacot hozhatunk létre.”

Az Apple határozottan visszautasította a Which vádjait.

“Elutasítunk minden olyan állítást, hogy iCloud-gyakorlatunk versenyellenes lenne, és határozottan védekezni fogunk minden ezzel ellentétes jogi állítás ellen” – áll a közleményben.

Bár a keresetet a Which? indította, a jogi lépéseket a Willkie Farr & Gallagher nemzetközi ügyvédi iroda finanszírozza és viszi előre.

A Which? azt mondta, hogy az ügy előrehaladtával díjat kapnak, és további kifizetéseket kapnak, ha sikerrel járnak – de nem kapnak százalékos részesedést a kártérítésből.

Alan Davis, a Pinsent Masons ügyvédi irodától azt mondta, hogy a jövőben nagy valószínűséggel több hasonló ügy lesz.

“Elkerülhetetlen, hogy további ilyen jellegű kereseteket nyújtsanak be, tekintettel az összesített kártérítések igen magas értékére, valamint a peres ügyeket finanszírozók szerepére és ösztönzésére, hogy támogassák ezeket a kereseteket, amelyeket egyébként a pénzügyi támogatás nélkül talán nem nyújtanának be” – mondta a BBC-nek.

Hozzátette, hogy mivel az uniós vagy az Egyesült Királyság versenyjogának értelmében nem született jogsértési határozat, a felperesnek kell bizonyítania, hogy az általa állított piaci visszaélés valóban megtörtént.

Rámutatott azonban, hogy a szabályozó hatóság bejelentette, hogy a felhőszolgáltatások szélesebb körű vizsgálatát az Egyesült Királyságban.