Nem kell megijedni nem egy új fantasztikus film előzetes vagy psyho horror könyv bemutató – annál rosszabb.
Az igazat megvallva azért egy kis időutazásban részt vehetünk.
A neten sétálgattam – nálam szörfözésről szó nem lehet – s szokásomhoz híven teljesen máshová érkeztem, mint amit kerestem.
Egy pályázaton akadt meg szemem – alkotások a Cézanne és a jelen kiállításra. Belemélyedtem a cikkbe – s egyre jobban megtetszett a kihívás. A pályázat célja 5 Cézanne festmény (Fürdözök a sátor előtt – Cézanne felesége vörös karosszékben – Kártyázok – A Montagne Sainte-Victoire – Az almáskosár) újragondolása a jelenben. A megoldásban szabad kezet adtak a -színvilág megváltoztatástól – festésen át – a fotózásig. Én a fotózást választottam. A képeket nézegetve – rájöttem, hogy 2 festményt eleve kizárok. Tél lévén – fürdőzöket sehol nem találok.
{loadposition user5}
A másik a Cézanne felesége vörös karosszékben volt. Itt már 2 probléma is volt – sem Cézanne feleségével – sem vörös karosszékkel nem rendelkeztem.
Először a számomra legegyszerübbel kezdtem – A Montagne Sainte-Victoire festménnyel.

A fotóim között találtam egy képet:

És a két képből egy kis varázslattal született meg a
Metamorfózis című kép

És ez a kép a Szépművészetiben:

A következő kép – Az almáskosár – bár egyszerűbbnek tűnt

És minden rekvizitet (alma kosár bor sütemény) megtaláltam a hűtőben, de nagyobb fejtőrést okozott.
Csak ültem az asztal előtt s néztem az almákat – s semmi nem jutott az eszembe.
A hosszú nézegetés közben rájártam a rekvizitekre – iszogattam a borból – ettem a sütiből – s végül az almát is felszeltem.
Végül ennyi maradt. S ez lett a kép címe.

És ha beleviszünk egy kicsi Cézanne-t.

A kép a Szépművészetiben:

A legnagyobb problémát az utolsó kép okozta: a Kártyázok

Csak ültem az asztalnál és néztem a laptopomon a festményt.

A mobilom csengett és erről eszembe jutott egy másik képem
A Renitens

Hát persze – a jelenben nem kártyázással ütik el az időt – hanem mobilozással.
Így velem szembe beültettem a Cézanna kép kártyázóját és kész volt a Mobilozók című kép.

És ez a történet eddig tartott volna – én el voltam itthon – régebbi énem lógott a Szépművészetiben – ha egyik nap nem jelenik meg a gépemen a következő üzenet:
Ön egy páros belépőjegyet nyert a Cézanne és múlt kiállításra.
Gyorsan regisztráltam – jegyet nyomtattam – s másnap már a 30-s buszon utaztam magam felé.

Hát így sikerült egy kicsit visszautazni az időben és találkoznom múltbéli önmagammal.
{loadposition advert}



















































