Budapest, 2014. május 7., szerda (MTI) – Változatos, jól megoldható feladatsor volt az idei középszintű történelem érettségin, nagy szerepet kapott a forráselemzés. Gondot csak az okozhatott, ha az iskolákban az utolsó évben nem jutott idő a rendszerváltás és az azóta eltelt időszak tanítására – mondta Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke szerdán az MTI-nek.
Több kollégájával együtt úgy gondolják, hogy az utóbbi két-három év legjobb feladatsora volt az idei középszintű érettségin – közölte. Nagyon fontosnak tartják, hogy a feladatok változatosak voltak: nemcsak a politikatörténet, hanem a gazdaság, a kultúra, az életmód is megjelent bennük. Szintén pozitívum, hogy nagy szerepet kapott a különböző források, így képek, diagramok, táblázatok, primer és szekunder szövegek értelmezése, elemzése: az ezekhez tartozó feladatokban valóban a forrásokkal kellett dolgozni, nem pedig csak “alibiként voltak ott” – fogalmazott a pedagógus.
Hozzátette: ez azért is jó, mert a diákoknak erre a kompetenciára a hétköznapi életben is szükségük van. Kiemelte a bolsevik diktatúrával kapcsolatos, retusált képet használó feladatot, mert a rendszerre nagyon jellemző eszközt mutatott be, emellett felhívta a diákok figyelmét a képek változtathatóságának jelenkori lehetőségére is. “Ez mintaképe a jó érettségi feladatnak” – hangsúlyozta.
Nehézséget okozhatott viszont a visegrádi négyek gazdasági fejlettségére vonatkozó feladat, hiszen könnyen lehet, hogy a rendszerváltás utáni időszakra már nem jutott idő a tanításban. Bár Miklósi László véleménye szerint a feladat megoldható volt pusztán egy oszlopdiagram értelmezésével is, kérdésesnek nevezte, hogy az ehhez szükséges kompetenciafejlesztésre mennyi idő jut a feszített tempót követelő, hatalmas tananyag mellett.
A szervezet vezetője szintén a nehezebb feladatok közé sorolta a helyi önkormányzatokra vonatkozót. Szerinte ez és a visegrádi négyekkel kapcsolatos feladat azzal a tanulsággal jár a tanárok és a diákok számára, hogy fontos időt szakítani mind a rendszerváltásra, mind az azóta eltelt időszakra.
Mint minden évben, idén is fontos lesz, hogy a javítókulcs pontosan milyen megoldásokat fogad el, például a holokauszttal kapcsolatos feladatnál a sárga csillag viselését illetően milyen szakkifejezést vártak a feladatsor összeállítói – fűzte hozzá.
Miklósi László megjegyezte: az idei feladatsor kettesre vagy hármasra könnyedén megoldható volt, de ahhoz, hogy valaki ötöst kaphasson, nagyon figyelmesen kellett végigolvasnia a feladatleírásokat, mert könnyen pontot veszíthetett, aki rosszul értelmezte őket.
Köznevelési államtitkárság: középszinten Nagy Imre, emelt szinten Klebelsberg Kunó a témák között Budapest, 2014. május 7., szerda (MTI) – Rendben lezajlottak a történelem írásbeli érettségik országszerte a középiskolákban szerdán. A köznevelési államtitkárság MTI-hez eljuttatott összefoglalója szerint a diákoknak középszinten Nagy Imrével és az 1956-os forradalommal, a bolsevik diktatúra és a holokauszt témáival, míg emelt szinten egyebek között a Rákóczi-szabadságharccal és Klebelsberg Kunó oktatáspolitikájával kapcsolatos feladatokat kellett megoldaniuk. A történelem középszintű írásbeli érettségi vizsga időtartama 180 perc volt, ezen belül a vizsgázók tetszőleges sorrendben oldhatták meg a feladatokat. A feladatlap első felében 12 rövid választ igénylő, úgynevezett tesztfeladat szerepelt, a második rész pedig szöveges, kifejtendő, úgynevezett rövid és hosszú esszéfeladatokból állt. A feladatlap a vizsgakövetelmények 12 témakörének mindegyikéből tartalmazott feladatot. A diákok a vizsga egésze alatt használhatták a középiskolai történelmi atlaszt. A rövidebb feladatok, amelyek az egyetemes és a magyar történelemre vonatkoznak, időrendben követték egymást (például ókori városok, Károly Róbert gazdasági reformjai, XIV. Lajos uralkodása, XIX. századi politikai eszmék, az 1848/49. évi szabadságharc, bolsevik diktatúra, holokauszt, rendszerváltás). A 8 esszékérdésből (például invesztitúraharc, tatárjárás következményei, Kossuth reformprogramja, dualizmus kori ipar, Nagy Imre 1956-ban) – bizonyos választási szabályok betartásával – hármat kellett kidolgozni. Mindkét feladattípusnak fontos elemei az állampolgári ismeretek és a jelenismeret (a XX. század második fele és napjaink jelenségei, történései, problémái). A feladatok jellege változatos volt, például szöveges források elemzése, képekhez leírások párosítása, kép alapján kérdések megválaszolása, fogalmakhoz kapcsolódó állítások kapcsolása forrásrészletekhez, térképes feladat). A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, ábra vagy adatsor kapcsolódott. A vizsgázónak ezek felhasználásával és saját ismeretei mozgósításával kellett pontos választ adniuk. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom mellett fontos szempont a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is. A történelem emelt szintű írásbeli érettségi vizsga időtartama összesen 240 perc. Az első rész megoldásának időtartama kötött, 90 perc volt. Ez alatt rövid (tesztjellegű) feladatokat kellett a vizsgázóknak megoldaniuk. Ebben a vizsgarészben atlasz nem volt használható. A feladatok között voltak a korai kereszténység történetére, a középkori kultúrára, Szent László törvényeire, az amerikai alkotmányra, az 1848/49-es szabadságharcra, a két világháború közötti magyar gazdaságra vonatkozók, és itt is megjelentek a napjainkhoz kapcsolódó kérdések (például európai integráció). A második rész megoldására 150 perc állt rendelkezésre. A sokféle forrás mellett a vizsgázót itt már a középiskolai történelmi atlasz is segítette a megoldásban. A tíz esszéfeladatból (például: Magna Charta, jakobinus diktatúra, fejlődő országok népesedése, magyarországi reformáció, Rákóczi-szabadságharc, Klebelsberg Kunó oktatáspolitikája) négy megoldása volt kötelező. A feladatokhoz általában írásos vagy képi forrás, térképvázlat, táblázat kapcsolódott. A megoldás ezeknek felhasználását, az elsajátított ismeretek önálló alkalmazását, az összefüggések felismerését kívánta meg. Az esszéfeladatok értékelésében a szakmai tartalom részletesebb kifejtése mellett fontos szempont volt a szöveg megszerkesztettsége, koherenciája, logikája is. |
