A Google-nak hosszú története van az európai szabályozó hatóságokkal folytatott viták terén; korábban már több milliárd eurós bírságokat kapott különálló versenyjogi ügyekben.

Teresa Ribera, az EU versenyügyi biztosa szerint a vállalatoknak termékeik minősége alapján kellene sikert elérniük – nem pedig piaci pozíciójuknak köszönhetően.

„A legjobb termékeknek azért kellene sikeresnek lenniük, mert jobbak, nem pedig azért, mert a keresőmotort üzemeltető vállalat tulajdonában vannak” – mondta.

Henna Virkkunen, az EU technológiai ügyekért felelős vezetője is csatlakozott ehhez a véleményhez.

„E döntés után biztosítani akarjuk, hogy nagyobb legyen a verseny, és más vállalatok is képesek legyenek innoválni” – mondta.

Zach Meyers, a Centre on Regulation in Europe kutatási igazgatója megjegyezte, hogy a versenyhatóság késlekedett a Google elleni döntésének véglegesítésével, és a BBC-nek nyilatkozva úgy vélte, hogy ezt valószínűleg „az EU–USA kapcsolatok megzavarásának elkerülésére irányuló szándék” motiválta.

Mivel azonban Donald Trump amerikai elnök gyakran fenyegetőzött, vagy új vámokat vetett ki, a Bizottság végül hiábavalónak ítélte erőfeszítéseit, és kiszabta a bírságot.

„Ez tükrözi az uniós tisztviselők körében egyre terjedő nézetet, miszerint az amerikai elnök kiszámíthatatlansága és hajlandóságának hiánya saját megállapodásainak betartására azt jelenti, hogy az EU-nak alig van mit nyernie a tapintatos fellépéssel – viszont a szabályozási hitelességét tekintve potenciálisan sokat veszíthet” – mondta Meyers.

A Google-nak most 60 napja van arra, hogy eleget tegyen a szabályozásnak – vagy bíróság elé állítsa a Bizottságot, és megtámadja a döntést.