Átlagos nehézségűnek találták az idei történelem írásbeli érettségi feladatait a diákok – derült ki az MTI által szerdán megkérdezett középiskolai tanárok nyilatkozataiból.

    A szerencsi Bocskai István Katolikus Gimnázium végzősei nem érezték nehéznek a történelem érettségi tételeket – mondta a maturálók véleményét összegezve Gál András, az intézmény igazgatója az MTI-nek. “Jó volt, megoldható volt a sor”, az érettségizőknek ez nem okozhatott, nem okozott nehézséget, “nem szenvedtek” – fogalmazott. Mint mondta, a diákok kifejezetten kedvezőnek ítélték a tételeket, még azok is, akik gimnáziumi éveik alatt közepes eredményeket értek el.

    Heilmann Józsefné, a szekszárdi Garay János Gimnázium igazgatója azt mondta: a tantervi követelményeken alapult, de igényes munkát kívánt a diákoktól a történelem feladatsor.

“Annak is sikerült megoldania a feladatokat, akinek az elégséges osztályzat megszerzése volt a célja, a 85-90 százalékos teljesítményhez ugyanakkor magas színvonalú munkára volt szükség”

– tette hozzá.

    Megítélése szerint korrektek voltak az esszéfeladatok, amelyek ezúttal jobban igényelték a tanulói kreativitást, mint korábban. A szekszárdi gimnáziumban az esszékérdések közül középszinten Károly Róbert gazdaságpolitikáját, a 20. századi diktatúrákat és a bethleni konszolidációt választották leginkább. Az igazgató szerint

a diákok számítottak arra, hogy az iszlám is érettségi téma lesz idén.

Az emelt szintű esszéfeladatok – például a kereszténység eszmeköre és a brit gyarmatosítás – megoldása már átfogó tudást igényelt a tanulóktól.

    Vizes Lajos, az egri Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet igazgatóhelyettese, történelemtanár elmondta: a diákok és a tanárok szerint is átlagos nehézségű feladatok várták a vizsgázókat. Szavai szerint reálisak voltak a követelmények, nem volt benne “kakukktojás”.

    Azt is mondta, hogy akik tisztességgel készültek, azoknak nem jelenthettek nehézséget a feladatok, még a nagyobb figyelmet kívánó esszék sem. Hozzátette: a tanárok összességében jó eredményekre számítanak.

    Simon József, a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium történelemtanára azt mondta: diákjai sem a közép-, sem az emelt szintű érettségikérdéseket nem tartották túl nehéznek.

    Sokaknak

a rendelkezésre álló idő bőven elegendő volt a kérdések megválaszolására vagy az esszéjellegű kifejtésre,

az emelt szintet választók is meglepődtek, hogy a koncentrált munka ellenére a befejezéskor még volt idejük átnézni a válaszaikat – tette hozzá.

    A nagykanizsai szaktanár meglátása szerint nagyon jó ötlet volt a mai korra jellemző társadalmi problémák megértését segítő kérdések szerepeltetése a tételek között. Ide sorolta egyebek mellett az iszlám vallással vagy a cigányság problémáival összefüggő feladatokat, illetve a Bethlen-kormány tevékenységére kiterjedő kérdést. Elmondta még: a feladatsorok témaköreit viszonylag jól megismerhették az intézmény diákjai, az elmúlt hónapokban ugyanis a most kapott feladatok témáinak legalább 90 százalékát sikerült áttekinteni.

Történelemtanárok Egylete: középnehéz, jó feladatsor volt az idei írásbeli

A Történelemtanárok Egyletének alelnöke szerint középnehéz volt az idei történelem középszintű írásbeli tételsora, a feladatok nem voltak sem túl nehezek, sem túl könnyűek.

Lőrinc László szerdán az MTI-nek úgy értékelte a tételeket, hogy alkalmasak voltak annak megállapítására, a diákok közül ki az, aki felkészültebb, és ki az, aki kevésbé.

Rámutatott: voltak feladatok, amelyek nehézséget okozhattak a vizsgázóknak. Példaként említette az ipari forradalomra vonatkozó feladatot, és kiemelte: a kapcsolódó kérdés az volt, mi az első és mi a második ipari forradalom. Az első ipari forradalomnak ugyanakkor két szakasza volt, ez esetleg zavart okozhatott – közölte.

Jelezte, sokan panaszkodtak a jelenkori világszegénység változásait érintő feladatra. Ez szerinte szintén jó felvetés volt, a jól gondolkodó, grafikont okosan értelmező diákok meg tudták oldani. Azoknak lehetett nehéz, akik megijedtek, hogy “a saját agyukat kell használni”. Ismeretként annyit kellett hozzá tudni, hogy a világ népessége gyarapszik – tette hozzá.

A szervezet alelnöke úgy látja, hogy a felfedezésekre, iszlám vallásra vonatozó feladatoknál, ha valaki bizonytalan is volt, a jó megoldást ki tudta “sakkozni”.

Kitért arra: az esszéknél – ahogy korábban – most sem volt az ókort érintő feladat, a középkorból pedig egy volt, erre nagyjából számítani lehetett. Szokatlannak nevezte ugyanakkor azt, hogy meg lehetett írni úgy az érettségit, hogy a kisesszé témája a Rákosi-kor volt, míg a nagyesszéé Sztálin kora.

Az is okozhatott gondot, hogy az egyes esszéknél a megadott forrást a kérdés csak egy partikuláris részének megválaszolására lehetett használni – mondta Lőrinc László, aki példaként hozta fel, hogy a felvilágosodás államszervezetével kapcsolatban a szabadságjogokról szóló passzus szerepelt az Emberi és polgári jogok nyilatkozatából, míg maga a téma másról szólt.

    Az eduline.hu portál közlése szerint a vizsgán különböző korszakokban az emberek szociális helyzetét is vizsgáló feladatok kaptak helyet. Foglalkozniuk kellett a diákoknak az athéni demokráciával, az iszlám vallással. A magyar történelemből az első feladat az államalapításhoz kötődött, később a Rákóczi-szabadságharc, a dualizmus korának etnikai viszonyai, az ország II. világháborúban betöltött szerepe, a Kádár-korszak és a magyarországi cigányság helyzete következett. Egyetemes történelemből a nagy földrajzi felfedezések időszakáról kellett kérdéseket megválaszolni, de voltak még az ipari forradalmak, az I. világháború szövetségi rendszerére vonatkozó kérdések, valamint a fejlődő országok jelenlegi problémáira vonatkozó feladat is. A második részben kifejtendő feladatok voltak, egy egyetemes- és két magyar történelemhez kapcsolódó esszét kell írni.

Az egyetemesen belül lehetett választani egy felvilágosodásról, illetve a Sztálin-éráról szóló feladatot. A magyar történelemnél egy hosszút és egy rövidet kell választani. Ezek között szerepelt az Erdélyi Fejedelemségről, Károly Róbertről, az 1848-49-es szabadságharcról vagy Mária Terézia koráról szóló feladat. A 20. századot a magyar történelem szekcióban a Rákosi-korszakhoz és Bethlen István miniszterelnökségéhez kapcsolódó feladat képviselte. A feladatok megoldásának értékelése központilag kidolgozott javítási-értékelési útmutatók alapján történik.