A Quaestor-cégcsoport elnök-vezérigazgatóját, Tarsoly Csabát szállítják el egy rendõrautóval a Fõvárosi Fõügyészség Fõ utcai épületébõl 2015. március 28-án. Március 29-re halasztották a döntést arról, hogy elõzetes letartóztatásba helyezzék-e a Quaestor-ügyben õrizetbe vetteket. A rendõrök március 26-án csalás bûntettének megalapozott gyanúja miatt vettek õrizetbe három embert, köztük Tarsoly Csabát. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

A vagyonvisszaszerzési eljárásban a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta a nyomozó hatóság – mondta a fővárosi főügyész az M1 aktuális csatornának hétfő este.

    Ibolya Tibor emlékezetett rá: március 11-én rendelték el a nyomozást, aznap négy helyen tartottak házkutatást, amelynek eredményeként lefoglaltak körülbelül tízezer oldalnyi nyomtatott szöveget és körülbelül 800 gigabyte-nyi elektronikus adatot. Ennek az “óriási mennyiségű” adatnak az áttekintéséhez idő kellett – hangsúlyozta a főügyész.

    Arra a kérdésre, hogy ennyi idő, két hét elég lehetett-e a vagyon kimenekítésére offshore cégeken keresztül, azt válaszolta: “objektíven nem volt olyan helyzetben” Tarsoly Csaba, hogy vagyont tudjon kimenekíteni.

    A főügyész elmondta: a vagyonvisszaszerzési eljárás tart, ennek részeként hétfőn a győri ETO Parkot és a stadiont is lefoglalta a nyomozó hatóság biztosítási intézkedésként. A gyanúsítás után már megkezdődött a vagyonvisszaszerzés, gépkocsikat, üzletrészeket, készpénzt, ingatlanokat foglaltak le – tette hozzá.

A Quaestor-cégcsoport elnök-vezérigazgatóját, Tarsoly Csabát szállítják el egy rendõrautóval a Fõvárosi Fõügyészség Fõ utcai épületébõl 2015. március 28-án. Március 29-re halasztották a döntést arról, hogy elõzetes letartóztatásba helyezzék-e a Quaestor-ügyben õrizetbe vetteket. A rendõrök március 26-án csalás bûntettének megalapozott gyanúja miatt vettek õrizetbe három embert, köztük Tarsoly Csabát. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Quaestor-cégcsoport elnök-vezérigazgatóját, Tarsoly Csabát szállítják el egy rendõrautóval a Fõvárosi Fõügyészség Fõ utcai épületébõl 2015. március 28-án. Március 29-re halasztották a döntést arról, hogy elõzetes letartóztatásba helyezzék-e a Quaestor-ügyben õrizetbe vetteket. A rendõrök március 26-án csalás bûntettének megalapozott gyanúja miatt vettek õrizetbe három embert, köztük Tarsoly Csabát.
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

    Tarsoly Csaba és két társa ügyében a főügyész a gyanúsítás részleteit nem árulta el, annyit közölt, hogy “a cselekmény minősítése csalás”.

    Mint mondta, ez egy nehezen bizonyítható bűncselekmény, ezért minden olyan nyomozati cselekményt el kellett végeztetniük, amely megalapozottá teszi a gyanút. A Magyar Nemzeti Bank feljelentése csak arról szól – folytatta -, hogy a Quaestornál bűncselekmények történtek, de ekkor még nem volt egyértelmű, hogy milyen bűncselekmények. Mivel kár keletkezett, ezért a csalás gyanúját próbálták megalapozott gyanú szintjére hozni.

    Ibolya Tibor ezzel kapcsolatban kijelentette: nem akar olyan országban élni, ahol egy feljelentés után egy nappal bárkit le lehet tartóztatni.

    Amikor a büntetett előéletű Orgován Béla nevére írta a céget, Tarsoly Csabával szemben a megalapozott gyanú “kijegecesedett” – mondta a főügyész. Ez jó volt az ügyészségnek – tette hozzá.

    Kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a Buda-Cash-ügyben sem intézkedtek gyorsabban a nyomozók, talán egy vagy két nappal hamarabb állították elő a gyanúsítottakat – mondta. Ez mindkét ügyben két hét alatt történt meg, amit nemzetközi összehasonlításban is gyorsnak nevezett. / MTI

 

Tetszett a tartalom?