Budapest, 2013. január 26., szombat (MTI) – Az ellenzéki szervezetek hazafias kötelessége, hogy megtalálják a választási együttműködés módját, aki nem ezen dolgozik, az Orbán Viktor hatalomban tartásán munkálkodik – jelentette ki Gyurcsány Ferenc szombaton pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) kongresszusán.
A volt kormányfő, a DK elnöke a budapesti SYMA csarnokban csaknem kétezer párttag és szimpatizáns előtt azt mondta: sok részletkérdésben nincs egyetértés az ellenzéki oldalon, de “az alkotmányosság helyreállítása” közös cél.
{loadposition user5}
“Ha összefogunk, győzünk, és győz Magyarország, ha széthúzunk, akkor el fogunk bukni, és el fog bukni Magyarország is” – mondta. Hozzátette: Orbán Viktorral “paktál le”, aki nem tesz az összefogásért, és a miniszterelnök malmára hajtja a vizet az is, aki bárkit kirekeszt a demokratikus ellenzék együttműködéséből, és így szavazókról mond le.
Gyurcsány Ferenc hangsúlyozta: nem ért egyet azzal, hogy a szocialista párt vezetése elnézést kért a határon túli magyaroktól az MSZP-nek a kettős állampolgárságról szóló, 2004. decemberi népszavazáson képviselt álláspontjáért.
“Ezt tiszteletben tartom, de nem értem és nem értek vele egyet. (…) Ezért is vagyunk más pártban” – jegyezte meg, megerősítve: továbbra is helyteleníti, hogy állampolgárságot kapjanak, akik nem élnek Magyarországon, nem osztoznak a teherviselésben, nem viselik szavazatuk következményét.
Kitért arra is, más ellenzéki erőkkel szemben a DK kitart amellett, hogy a rendőrséget – az elkövetett jogsértések ellenére – meg kell védeni 2006. őszi fellépéséért.
Ám szerinte ezek a nézeteltérések nem gátolják az együttműködést, a közös indulást a választásokon. Azt javasolta: az ellenzéki szervezetek ünnepeljék közösen március 15-ét, legyen a nemzeti ünnep “ellenzéki erődemonstráció”, a 2014 tavaszáig tartó választási küzdelem első állomása.
Gyurcsány Ferenc – aki előzőleg a DK elnökségi tagjaival együtt a Coldplay együttes egyik dalára vonult be a csarnokba, miközben szimpatizánsai felállva köszöntötték – egyórás beszédében kifejtette: a jelenlegi alaptörvény “barkácsolása” helyett vissza kell térni a 2010-es kormányváltás előtti alkotmányhoz. Ezt azzal indokolta, hogy az alaptörvény “illegitim”, sérti az 1989-ben létrejött köztársaság alapeszméit, és vezetőinek képére akarja formálni az országot.
Az elmúlt hetekben folytatott országjárásáról azt mondta: legkeserűbb tapasztalata a félelem, amivel szembesült. Sokan attól tartanak, baj érheti őket, ha kiderül, hogy az ellenzékkel szimpatizálnak, míg mások – a diktatúrákban megszokott – szégyenletes kompromisszumokra kényszerülnek, ha boldogulni akarnak, meg akarják őrizni állásukat – magyarázta. Hozzátette: nem gondolja, hogy Magyarország diktatúra lenne, de “már rég nincs demokrácia”.
Beszédében arra kérte a nagyvárosok polgármestereit, hogy vasárnap – csatlakozva a római Colosseum elsötétítéséhez – egy időre kapcsolják le településükön a díszkivilágítást, így tiltakozva a szélsőjobboldali eszmék terjedése ellen.
Szólt arról is, hogy pártja az egyetlen Magyarországon, amely támogatja az Európai Egyesült Államok létrehozását. Emellett bírálta a kormányt az oktatási rendszer átszervezése miatt. Mint mondta, tiltakoznak az ellen, hogy az iskolákat uniformizálják, “ideológiai átnevelő táborokká” alakítsák.
A DK programjából Niedermüller Péter alelnök azt emelte ki, hogy erősítenék a társadalmi szolidaritást, csökkentenék a társadalmi különbségeket.
Debreczeni József – aki 2010-ben az MDF képviselőjelöltje volt – Gyurcsány Ferenc szavaival egybecsengően arról beszélt: a baloldal egy része defenzívában van, kompenzál, ha magyarságpolitikáról van szó. A DK alelnöke úgy fogalmazott, hogy ma nincs ok nemzeti büszkeségre, mert Magyarország történetében először önként, külső hatalom szorítása nélkül “vett vállára egy autokratikus rezsimet”.
Bauer Tamás alelnök, korábbi SZDSZ-es képviselő azt mondta: noha a DK csak bő egy évvel ezelőtt alakult meg, ennek előzménye Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként elmondott balatonőszödi beszéde, amely megalapozta a reformpolitikát. Szavai szerint a DK most is reformpolitikát javasol számos területen.
Vitányi Iván, a párt tiszteletbeli elnöke közölte: a DK-nak nem az a célja, hogy az ellenzék vezető ereje legyen, hanem hogy szerepet vállaljon a demokrácia “megteremtésében”, ami véleménye szerint azt is jelenti, hogy a kormányváltás után nem egy “baloldali Orbánra” lesz szükség.
Varju László pártigazgató arról számolt be, hogy a DK tagjainak száma meghaladja a hétezret, 750 településen vannak jelen, a 106 egyéni választókerület mindegyikében van már pártszervezet, több mint a felében pedig vezetőt is választottak.
A kongresszusra hozzávetőleg 1700 párttag és támogató regisztrált, noha az alapszabály értelmében minden párttag részt vehet és szavazhat a gyűlésen. Ez utóbbi lehetőséggel azonban a szervezők nem számoltak, a rendezvényt egy nagyjából kétezer ember befogadására alkalmas csarnokban tartották meg, ami így nagyjából megtelt.
A beszédek között a DK elmúlt évi programjait – köztük Gyurcsány Ferenc országjárását és a párt politikusainak az előzetes regisztráció miatt indított éhségsztrájkját – felidéző videobejátszásokat vetítettek.
A DK 2011 októberében alakult meg, amikor Gyurcsány Ferenc kilenc szocialista frakciótaggal együtt elhagyta az MSZP-t.
{loadposition advert}
