Tervezte: Fajgerné Dudás Andrea | Zene: Dés András |Rendezte: Khaled-Abdo Szaida

Játssza: Balogh János mv., Dénes Emőke, Lehőcz Zsuzsa

Anyáról, aki nekem a világot jelenti,

Apáról, aki eddig a világot jelentette anyának,

Rólam, aki most az egész világ vagyok nekik,

és Rólunk, a mi új közös világunkról.

Azzal, ami körülvesz minket,

arról ami bennünk van,

színeket, zajokat, zenéket festünk.

4 éves korig

Ez egy kísérleti előadás, ami szöveg nélkül, érzetek létrehozásával, hangokkal mesél. Az életünkben felbukkanó tárgyak segítségével fogalmaz meg az életünkben felbukkanó helyzeteket, sűrítő, metaforikus képekkel, játékokkal, zenékkel, abból a kreativitásból kiindulva, ami a 3év alatti gyerekek gondolkodásának sajátja és különlegessége.

Családi előadás abban az értelemben, hogy végigmesél egy történetet, ami a kisgyermekek számára nem áll össze, hiszen ők pillanatnyi helyzeteket, játékokat értenek csak meg, viszont a felnőtt nézők, a szülők és kisgyermekgondozók számára olvasható. Ezzel kíván közös élményt nyújtani, beindítani egy párbeszédet kisgyermek-felnőtt között.

A történet maga nagyon egyszerű: nő és férfi találkozik, egymásba szeret, szerelmükből szövetség, család alakul: megszületik a kisgyermek. Azokra a nagyon egyszerű kérdésekre keresünk választ, hogy: hogyan alakul át a pár viszonya attól, hogy szülők lesznek, az anya világa hogyan szűkül le a kisbaba és a lakás gondozására, ez milyen örömekkel és fáradalmakkal jár? Az apa benne marad a világban: mit csinál, mikor nincs otthon, hogyan kapcsolódik be újra a család életébe, mikor hazaér? Hogyan kerül szeretetük középpontjába a kisbaba, és mennyi hely marad az egymás iránti gyöngédségnek?