Tisztelettel és megbecsüléssel köszönti a pedagógusokat a pedagógus nap alkalmából az MSZP Pedagógus Tagozata. Köszönjük azt a hitet és kitartást, amellyel a mögöttünk álló tanévben is igazolták a nagy előd, Gárdonyi Géza szavait: „A lámpás én vagyok. Világítok a sötétségben. Utat mutatok! Nálam nélkül vak a látó is. Hát, még ha a kormány nem sajnálná tőlem az olajat!”

A magyar pedagógusok hittel, tudással, elkötelezettséggel, a rájuk bízott gyermekek iránti szívből fakadó szeretettel végzik munkájukat, köszönet érte minden szülő, nagyszülő, a magyar társadalom egésze nevében is.

„Jó tanárnak lenni kötelező” – ezt üzente a minap Balog Zoltán, az oktatásért is felelős miniszter. Mi viszont azt mondjuk: jó tanárnak lenni hivatás, belülről fakadó szükség, amely nem szűnik akkor sem, amikor valaki a pályája végére ér. Jó tanárnak lenni felelősség is, amely önként vállalt, az életút végéig hordozott kereszt. Már csak ez a hivatástudat és felelősségérzet pótolja azt a Gárdonyi Géza által is hiányolt „olajat”, amelyet a kormány kispórol a magyar társadalom több mint 120 000 „lámpásából.”

Arra kérjük a magyar pedagógusokat, mégis „világítsanak”! Nagy szüksége van rájuk a magyar társadalomnak!

Kajtárné Botár Borbála,
az MSZP Pedagógus Tagozatának elnöke