OGY – Elfogadta a parlament az elszámolási törvényt

0
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes (b) és Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (j) az Országgyûlés plenáris ülésén 2014. szeptember 24-én. Mögöttük, a második sorban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetõ-helyettese és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje (b-j). MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

    Budapest, 2014. szeptember 24., szerda (MTI) – Elfogadta a parlament szerdán az elszámolási törvényt, amely alapján a bankoknak el kell számolniuk ügyfeleikkel az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt keletkezett túlfizetéseket. Ennek részletszabályait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) állapítja majd meg. A törvény banki kamatmoratóriumot is bevezet legkésőbb 2016 áprilisáig.

    A Trócsányi László igazságügyi miniszter által jegyzett jogszabályt 167 igen, egy nem szavazattal, két tartózkodás mellett hagyta jóvá a Ház. Utóbbi voksokat három független képviselő, Fodor Gábor, Kónya Péter és Szabó Szabolcs adta le.

    A július elején elfogadott első devizahiteles törvény után ez a második jogszabály, amelyet az Országgyűlés a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatban elfogad.

Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes (b) és Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (j) az Országgyûlés plenáris ülésén 2014. szeptember 24-én. Mögöttük, a második sorban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetõ-helyettese és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje (b-j). MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Orbán Viktor miniszterelnök (k), Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelõs miniszterelnök-helyettes (b) és Lázár János Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (j) az Országgyûlés plenáris ülésén 2014. szeptember 24-én. Mögöttük, a második sorban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetõ-helyettese és Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetõje (b-j).
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

    A most megszavazott törvény a fogyasztói hitelek érvénytelen szerződéses rendelkezéseinek alapján szükséges elszámolást szabályozza, mivel az ilyen szerződéses kikötések miatt túlfizetés keletkezett a fogyasztók javára.

    A túlfizetést a tőketartozás terhére, előtörlesztésként kell elszámolni. Elsőként a devizahiteleseknél zajlik le az elszámolás: a nem pereskedő bankoknak 2015. január 15-29. között, a pert indítóknak február 1-28. között – vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig – kell elküldeniük ügyfeleiknek az elszámolást.

    A forinthiteles szerződések egyoldalú módosításai ügyében a bankok 2015. január 5-12. között indíthatnak pert. A nem pereskedő pénzintézeteknek április 16-30. között, a pereskedőknek pedig augusztus 15. és szeptember 30. között – vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig – kell elküldeniük az elszámolást forinthiteles ügyfeleiknek.

    Az elszámolással kapcsolatban minden költség a bankot terheli.

    A bankoknak – az ügyfél kérésére – a végtörlesztőkkel is el kell számolniuk: az érintettek – tízezer forintos díj ellenében – 2015. március 1-31. között kérhetnek elszámolást a pénzügyi intézménytől, amelynek ezt 2015. november 30-áig kell megküldenie. Ha az elszámolás eredményeként kiderül, hogy a fogyasztónak pénz jár vissza, a tízezer forintot is vissza kell téríteni neki. A tízezer forintos eljárási díjat – a törvényalkotási bizottság módosító javaslata alapján – azoknak nem kell megfizetniük, akik devizahitelük végtörlesztéséhez forintalapú kölcsönt vettek fel.

[quote_box_center]

Rogán: végigvisszük a bankok elszámoltatását

    Budapest, 2014. szeptember 24., szerda (MTI) – A bankszövetség “pökhendi és agresszív” megnyilatkozásai ellenére a kormánytöbbség végigviszi a bankok elszámoltatását – mondta Rogán Antal, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.

A politikus jelezte, hogy az elszámolási törvényjavaslatot – érdemi módosítás nélkül – szerda este fogadják el a parlamentben, annak ellenére, hogy a Magyar Bankszövetség és a pénzintézetek “éles támadást indítottak a kormánypártok és az elszámoltatás ellen” a sajtóban, és az Alkotmánybíróságon is próbálják megtámadni a kormányzati intézkedéseket.

Az elszámolási törvény értelmében a bankoknak minden deviza- és forintalapú fogyasztói kölcsönszerződéssel el kell számolniuk, ki kell mutatniuk, mennyi volt az ügyfelek túlfizetése az árfolyamrés semmissége és az egyoldalú szerződésmódosítások miatt – rögzítette Rogán Antal. A devizahitelek törlesztőrészleteinek csökkenésére először jövő februárban, márciusban, a forinthiteleknél pedig jövő májusban, majd szeptemberben lehet számítani.

Számításaik szerint egy átlag lakáshiteles több mint egymillió forintot kap vissza, egy átlag autóhiteles pedig akár 300-400 ezer forintot.

Rogán Antal azt is mondta, hogy szeretnék, ha az Országgyűlés még az idén elfogadná a “fair bankrendszerről”, a lakosság fogyasztási hiteleinek átlátható, “apró betűk nélküli” árazási rendszeréről szóló törvényt. Az átlátható árazás a Fidesz számára azt jelenti – magyarázta -, hogy nem lehet a fogyasztóknak olyan banki hitelterméket kínálni, amelynél a kamatmódosítás szabályai nem egyértelműek. Hozzátette, a német gyakorlatát tanulmányozzák, és várhatóan novemberben egy fél- vagy egész napos Fidesz-KDNP-frakcióülésen foglalkoznak majd érdemben a kérdéssel.

A frakcióvezető közölte egyúttal azt is, továbbra sem adták fel a devizahitelek forintosítására vonatkozó elképzelésüket, minden devizahitelt szeretnének kivezetni a következő évben.

Arra is reagált, hogy szerdán – Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter előző napi, az államháztartás kiadási oldalának fokozatos csökkentésére vonatkozó nyilatkozata alapján – az ellenzéki pártok képviselői kormányzati megszorításokról beszéltek.

“Ki az a bolond, aki gazdasági növekedés idején megszorításokon gondolkodik? Úgy tűnik, hogy a kis baloldali ellenzéki pártok” – fogalmazott a Fidesz frakcióvezetője, hangsúlyozva: a kormány politikájának lényege – amin nem kívánnak változtatni – a rezsicsökkentés, a bankok elszámoltatása, a kis- és középvállalkozások adóterheinek csökkentése és a gazdasági növekedés elősegítése.

A politikust arról is kérdezték, hogy Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció (DK) ügyvezető alelnöke felszólította Polt Péter legfőbb ügyészt és Pintér Sándor belügyminisztert, haladéktalanul bocsássák az Európai Parlament (EP) rendelkezésére azokat az iratokat, amelyek alapján dönthetnek Kovács Béla, a Jobbik kémkedéssel összefüggésbe hozott EP-képviselőjének mentelmi ügyében.

Rogán Antal úgy reagált: amikor Kovács Béla politikai pályafutása elkezdődött, a Gyurcsány-Bajnai-kormány volt hatalmon, amely semmit nem tett azért, hogy fény derüljön arra, kicsoda is valójában Kovács Béla.

Azzal kapcsolatban, hogy Barack Obama amerikai elnök egy New York-i tanácskozáson Magyarországot is a civil társadalmat korlátozó országok között említette, a fideszes frakcióvezető azt mondta: szövetséges – például NATO-szövetséges – országokról lévén szó az ilyen megnyilatkozásokat “kellő türelemmel és megértéssel kell kezelni”. “Nem vagyok benne biztos, hogy az Egyesült Államok elnöke minden információval teljes egészében tisztában van” – fogalmazott, hozzáfűzve, hogy természetesen meghallgatják a kritikáját.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Magyarország szabad ország, ahol például még a demokratákhoz közel álló Soros Alapítvány is szabadon fejtheti ki tevékenységét, szabadon támogathat civil szervezeteket, ellentétben más országokkal, amelyek esetében nem hallani ilyen amerikai megnyilatkozásokat.

[/quote_box_center]

    Az elszámolási módszertan főszabálya – mint azt expozéjában az igazságügy-miniszter is kifejtette -, hogy a fogyasztót olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szerződéskötés időpontja óta a törvényes árfolyamon és a szerződéskötéskori, eredeti kamatszinten történt volna az elszámolás. Ha a tartozást devizában határozták meg, a túlfizetést is át kell váltani az adott devizára. Ennek során a túlfizetést is azon az árfolyamon kell elszámolni, amelyen a pénzügyi intézmény a törlesztést, vagyis a túlfizetéshez kapcsolódó kamat- és tőketörlesztést átváltotta.

    Az elszámolásnak része az új törlesztőrészlet meghatározása is.

    A bankoknak minden olyan esetben elszámolási kötelezettségük van, amelyben a törvény hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződés még nem szűnt meg, vagy 2009. július 26. után – azaz az első devizahiteles törvény hatálybalépését megelőző öt éven belül – szűnt meg. Elszámolási kötelezettségük van akkor is, ha a szerződés e 2009-es időpont előtt szűnt meg, de abból el nem évült követelés származik.

    A jogszabály felhatalmazást ad az MNB-nek, hogy az elszámolási módszertan részletes szabályait rendeletben határozza meg. Az is a jegybank joga lesz, hogy ellenőrizze az elszámolást.

    Azokra, akiknek az ingatlanját megvette a Nemzeti Eszközkezelő, valamint az árfolyamgátba belépettekre speciális szabályok vonatkoznak. Előbbiek esetében a főszabály az, hogy a pénzügyi intézményeknek nem kell elszámolniuk a fogyasztóval, az eszközkezelőnek azonban járhat visszatérítés. Az árfolyamgátba belépettek esetében a fogyasztói követelést az esedékessé vált és lejárt tartozások elszámolása után elsősorban a gyűjtőszámla-hitel, a fogyasztói követelés ezt esetlegesen meghaladó részét pedig a gyűjtőszámla-hitelhez kapcsolódó devizahitel-tartozás terhére számolják el.

    Amellett, hogy az elszámolási törvény alapján a bankoknak vissza kell térniük a szerződéskötéskori kamatszintre, a jogszabály banki kamatemelési moratóriumot is bevezet legkésőbb 2016. április 30-áig, így a pénzintézeteknek nem lesz joguk egyoldalú kamat-, költség- vagy díjemelésre. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője korábban azt mondta, hogy legkésőbb a 2016-os határidőig az Országgyűlés újabb jogszabályokat fogad majd el, hogy a bankok áttérjenek a hitelek átlátható árazására.

    A törvényalkotási bizottság módosítását elfogadva azt is rögzítették, hogy a bankok nem mondhatják fel a fogyasztói hitelszerződéseket az elszámolási időszakban.

    Az elszámolással kapcsolatban az ügyfelek panasszal élhetnek bankjuknál, elutasítás esetén pedig a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhatnak.

    A törvény szabályozza a félbeszakadt végrehajtási eljárásokat is. E szerint ezek leghamarabb az elszámolás után folytathatók.

    A Fidesz frakcióvezetőjének szeptember közepi tájékoztatása szerint 400 pénzintézetnek kell minden fogyasztói deviza- és forinthitellel elszámolnia, ami összesen mintegy 1,3 millió családot – nagyságrendileg 680 ezer deviza- és 650 ezer forintalapú hitelt – érint. Egy átlag devizahiteles esetében 25 százalékkal csökkenhetnek a törlesztőrészletek és a kamatok, de olyan is lehet, akinél ez eléri a 30 százalékot. Rogán Antal szerint ezermilliárd forint körül van az az összeg, amelyet a magyar bankrendszernek vissza kell fizetnie a családok számára.

    Az elszámolási törvény túlnyomó része november elsején lép hatályba.