Együtt-PM: Paksi fűtőelem-kiszállítás: összedől a hazugságvár?

0

Egyre zavarosabb válaszokat adnak a magyar illetékesek arra az egyszerű kérdésre, hogy milyen szerződések alapján, milyen jogi falhatalmazással szállították ki a 2003-as paksi baleset során megsérült fűtőelemeket Oroszországba. Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője szerint aggasztó, hogy a magyar állam felelős szervei nincsenek tisztában az ország nukleáris biztonságát érintő transzfer alapvető tényeivel, ezért a politikus a hazai lehetőségek kimerülése után az Európai Bizottságtól kéri a helyzet tisztázását.

„Szeptember közepén adatkéréssel fordultam az Országos Atomenergia Hivatalhoz (OAH) a kiégett fűtőelemnek minősített, és Ukrajnán keresztül augusztusban kiszállított hulladék sorsát illetően” – írja blogjában Jávor Benedek. Az EP-képviselő felidézi: azt próbálta megtudni, hogy pontosan mit szállítottak, milyen célból, milyen engedélyek alapján, és mennyire volt mindez összhangban az érvényes uniós szabályozással. Az október 10-én küldött válasz annyi ellentmondást tartalmaz, hogy több kérdést vet föl, mint amennyit megválaszol – fogalmaz a politikus.

„A szállítás célja a tokozott üzemanyagnak az Oroszországi Föderáció területén való ideiglenes tárolása, békés célú újrafeldolgozása, az újrafeldolgozás keretében keletkező radioaktív hulladékok ideiglenes tárolása és végleges elhelyezése” – idéz a blogbejegyzés a válaszból. „A Szerződésnek megfelelően a jövőbeni békés célú feldolgozás során keletkező valamennyi termék az Oroszországi Föderáció területén marad, a radioaktív hulladékok ideiglenes tárolása és végleges elhelyezése az orosz fél kötelezettsége.”

Az idézetek alapján egyértelműnek tűnik, hogy a kiégett fűtőelemeket végleges lerakásra küldte ki a magyar kormány, ennek ellenére az Atomenergia Hivatal ugyanakkor – saját magának ellentmondva – azt állítja: „A szállítás célja nem végleges elhelyezés.” Végül is mi történt ezzel a vasúti szerelvénnyi sugárzó anyaggal? – teszi fel a kérdést Jávor. A politikus szerint a pontos válasz dönthetné el, hogy jogszerű volt-e a kiszállítás, vagy sem. Az Euratom szerződés alapján ugyanis a tagállamok területén keletkező kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatban a végső felelősség a tagállamokat terheli, és azt csak olyan államra lehet átruházni, amely garantálni tudja a végleges elhelyezés uniós normáknak megfelelő feltételeit – Oroszország azonban nem felel meg ennek a kritériumnak.

Augusztusban egyébként Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter is elismerte Jávor adatkérésére, hogy a sérült üzemanyagkazettákat végleges elhelyezés céljából szállították ki.

„A jogi helyzet tisztázása érdekében ismét az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságához fordultam. Kíváncsi vagyok, ők vajon hogyan értelmezik a kérdéses irányelveket, és mit tesznek annak érdekében, hogy az európai polgárok biztonságát szavatolják” – írja blogjában Jávor, aki szerint „nehéz elhinni, hogy a magyar nukleáris döntéshozatal valóban a mellébeszélésen, hazudozáson, ijesztő kockázatvállalási hajlamon és a jogszabályok bámulatosan rugalmas értelmezésén alapul, és hogy az illetékesek még abban sem tudnak megegyezni, mit is mondjanak a nyilvánosságnak”.

 

Budapest, 2014. november 07.

 

Jávor Benedek, az Együtt-PM európai parlamenti képviselője