– A globalizáció korában a legnagyobb országok sem függetleníthetik magukat a nemzetközi környezettől.– Magyarország nem is tartozik a nagy országok közé. Fejlődése, gazdasága, állampolgárainak életkörülményei ezért nagy mértékben függenek attól, hogy milyen a viszonyunk, kapcsolatunk más országokkal, milyen a nemzetközi megítélésünk.
– Gyakori érv: nem érdekli az embereket a külpolitika. Valóban nem mindenkit érdekel, de mindenkit érint. A politikusok és a média feladata ezt az összefüggést megértetni.
– Fontos tudni, hogy nem csak a külső körülmények hatnak hazánk viszonyaira. A demokrácia és a jogállamiság helyzete, a stabilitás vagy annak hiánya is hatnak nemzetközi megítélésünkre, kapcsolatrendszerünkre.
– A 80-as években Magyarország a szovjet blokk része volt, mégis fokozatosan nyitott a nyugati demokráciák felé.
= A Varsói szerződés és a KGST egyetlen tagállama volt, amely gyakorivá és rendszeressé tette a legfelső szintű találkozókat a nyugati országokkal.
= Helyreállította a korábban szovjet nyomásra megszakított diplomáciai kapcsolatokat Izraellel és a Vatikánnal.
= Új diplomáciai kapcsolatot létesített az Európai Közösségekkel, a Koreai Köztársasággal és Dél-Afrikai köztársasággal.
= A külpolitikai nyitás csúcsát 1989 szeptember 10-én a határnyitás jelentette. Több mint 60 ezer hozzánk menekült NDK állampolgár távozhatott az NSZK-ba, két hónap múlva leomlott a berlini fal, egy év múlva egyesült a két Németország és ezzel létrejött az immár egységesnek tekinthető Európa.
– Magyarország tehát ugyan a Kelethez tartozott de Nyugat irányába nyitott.
Ezt a nyugat felé forduló külpolitikát folytatta 1994-98 között a Horn kormány, majd 2002 után a Medgyessy-, a Gyurcsány és Bajnai kormány is.
= Magyarország az egykori szovjet blokk országai közül a legelsők között csatlakozhatott az Európa Tanácshoz, az OECD-hez, a NATO-hoz és az EU-hoz.
= A Horn kormány rendezte az alapszerződések megkötésével a viszonyt Szlovákiával, Romániával és állította helyre a gazdasági kapcsolatokat Oroszországgal.
= A Medgyessy kormány nyitott Kína felé
= Ezt a külpolitikai stratégiát követte a Gyurcsány és a Bajnai kormány is.
– Magyarországnak ezekben az években szövetségesei, barátai, partnerei voltak. Egyértelműen kedvező volt hazánk nemzetközi megítélése. Mindez teljes mértékben megfelelt nemzeti érdekeinknek.
– 2010-óta drámaian kedvezőtlen fordulat bontakozott ki Magyarország külpolitikájában, nemzetközi megítélésében.
= A FIDESZ kormány a demokrácia, a jogállam lebontásával, az unortodoxnak nevezett gazdaságpolitikával nem csak a magyar állampolgárok nagy többségét kényszerítette nehéz helyzetbe, de az Euro-Atlanti közösség értékrendjének, normáinak szabályainak megsértésével rendkívüli károkat okozott Magyarország nemzetközi megítélésének, kapcsolatrendszerének is.
= A bajt tovább súlyosbította a külpolitikai irányváltás. Az immár két évtizede a Nyugathoz tartozó Magyarország ezúttal Kelet felé nyitott.
= Orbán Viktor miniszterelnök 2010 nyarán a nagyköveti értekezleten teljesen hamis világképet vázolt fel, amely szerint „a Nyugat hanyatlik, kialudt a fáklyája, és immár Kelet felöl fúj a szél”. (2007 október 23-i beszéde: „Lehet hogy Keletről jön az olaj, de Nyugatról jön a szabadság”!)
= 2011 nyarán a nagyköveti értekezleten Orbán Viktor újabb lépést tett a rossz irányba. Oroszországot szövetségesünknek nevezte. Azt az Oroszországot, amelyről néhány évvel korábban azt mondta, hogy „nekünk semmi dolgunk nincs ezzel a despotikus hatalommal”.
– A 180 fokos fordulat előtt értetlenül állt a nemzetközi és a hazai közvélemény döntő része, sokan még ma sem értik a fordulat okát. Pedig a rejtély könnyen megfejthető:
= 2009 őszén kötcsei beszédében Orbán Viktor a „centrális politikai erőtér” , azaz a FIDESZ illetve saját korlátlan, ellenőrizetlen hatalmának megteremtését tűzte ki célul.
= A választópolgárok alig több mint 1/3 szavazatával megszerzett 2/3-os parlamenti többség birtokában, a fékek és ellensúlyok rendszerének felszámolásával ezt el is érte. Akadályt jelentettek azonban az EU értékrendje, normái, szabályai. Ezért kezdte gyarmatosítással vádolni az EU-t, ezért hasonlította Brüsszelt a császári Bécshez és a szovjet birodalom fővárosához, Moszkvához. Ezért hirdetett szabadságharcot az EU-val szemben.
= Az európai intézmények jogos kritikáját az Orbán kormány visszautasította és visszautasítja. Igazságtalannak, indokolatlannak, és jogtalannak (semmi közük hozzá) minősíti , sértegetéssel reagál.
= Jellemző hogy a jobboldali többségű Európai Parlament több alkalommal is elmarasztalta Magyarországot az uniós értékrend és normák megsértése miatt. Ezt tette az Európa Tanács, a Velencei Bizottság és az EBESZ is. Az Európai Bizottság több kötelességszegési eljárást is indított Magyarország ellen (az elmarasztalás természetesen nem Magyarországnak, nem a magyar embereknek szólt és szól, hanem Orbán Viktornak és kormányának, parlamenti többségének)
– Szégyen, hogy a magyar kormány magatartása váltotta ki az EU alapértékeinek védelmét szolgáló mechanizmus létrehozását.
= Az elmúlt év tavaszán a német, a holland, a dán és a finn kormány kezdeményezte az alapértékek védelmét szolgáló mechanizmus létrehozását. A javaslatot az Európai Bizottság terjesztette az Általános Ügyek Tanácsa elé, amely azt a közelmúltba jóvá is hagyta.
= Ebben bizonyára szerepet játszott az Európa Tanács ősszel kiadott több mint 40 oldalas jelentése, mely egy sor hiányosságot állapított meg az emberi jogok, a kisebbségek helyzete és a sajtószabadság magyarországi gyakorlatában. (a magyar kormány erre mindeddig nem reagált!)
= A mechanizmus lényege, hogy az EU illetékes miniszteri tanácsa (ÁÜT) évente egyszer egy „párbeszéd keretében” áttekinti az uniós értékrend érvényesülését, az alapjogok betartását. Amennyiben szükséges, konkrét ügyekben külön vitákat is tartanak. Egyetértés van abban, hogy a vizsgálat objektív, pártfüggetlen, bizonyítékokra alapozott legyen, diszkriminációtól mentes, egyenlő elbánás szükséges.
= A jövőben az Európai Bizottság is nagyobb figyelmet kíván fordítani az uniós értékrend, az alapjogok tiszteletben tartására. Juncker elnök az első alelnököt, Timmermans, volt holland külügyminisztert ennek felügyeletével bízta meg.
– Az uniós magatartás keményedésében nyilván szerepet játszott Orbán Viktor idén nyári tusványosi beszéde, amelyben az illiberális államot dicsérte a Nyugati liberális demokráciával szemben.
– Bár később, a rendkívül negatív nemzetközi viszhang hatására, a „pávatánc” koreográfiájával ezt megpróbálta enyhíteni, lényegében azóta is Putyin Oroszországának, Erdogan Törökországának és Aliev Azerbajdzsánjának gyakorlatát minősíti modellnek.
– Az idei nyári nagyköveti értekezleten elmondott miniszterelnöki beszéd is ezt az irányt erősítette meg, újabb negatív vonásként elvetve az érték alapú külpolitikát, amelyet szerinte „az okos országok találtak ki a félnótások számára”. Ezzel szemben kizárólag az érdekeken alapuló külpolitikát minősítette Magyarország számára hasznosnak.
– Az általa vélt érdekeknek alárendelt külpolitikára történő áttérést jelzi az egyre szorosabb felzárkózás Putyin Oroszországához. Az ukrajnai intervenció miatt bevezetett nyugati szankciók kritizálása, az Ukrajnába irányuló gázszállítás időleges leállítása, a Paks 2 program továbbvitele ezt bizonyítja.
– Ez volt az a pont, ahol az USA vezetésének türelme is elfogyott és az egyébként ténylegesen létező, sőt kormányzati szintre emelt korrupcióra hivatkozva a tiltólistával olyan lépést tett, amelyet eddig az Euró-Atlanti közösség egyetlen országával szemben sem alkalmazott.
= Az ügy szerencsétlen kezelése, a bújocska, az időhúzás, a nevetséges ellentámadások csak tovább rontották a helyzetet.
– Ez a fajta „keleti nyitás”, amelynek sajátos hangsúlyt ad az illiberalizmus dicsérete, és a Nyugattal szembeni, időnként kifejezetten arrogáns, pökhendi magatartás az ország számára semmiféle hasznot nem hozott, viszont súlyos károkat okozott, ellentétes a tényleges nemzeti érdekekkel, amire Orbán Viktor és kormánya álságos módon hivatkozik.
– Az MSZP ezzel a külpolitikával a leghatározottabban szembe megy. A szocialisták magatartása nem hazaárulás. Ellenkezőleg, célunk a kormány által folytatott hazaárulás megállítása.
– Az Orbán rendszer leváltása nélkül a külpolitikában sem várható változás. Érték alapú külpolitikára van szükség, Az Euró-Atlanti közösség keretében kell működnünk, azt kell erősítenünk. Csak ez szolgálja tényleges nemzeti érdekeinket.
Kovács László,
az MSZP Külügyi Kabinetjének vezetője,
volt külügyminiszter
