Minden gyűlöletet el kell ítélni – hangoztatta kedden Bronislaw Komorowski lengyel elnök az auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartott helyszíni megemlékezésen, hasonló nézeteket fejtett ki az ünnepség több résztvevője is.

    A megemlékezésen 49 állam küldöttsége vett részt, köztük 12 államfő – jelen volt Joachim Gauck német, Francois Hollande francia és Petro Porosenko ukrán elnök. Ott volt mintegy száz túlélő is, unokáik, dédunokáik kíséretében. Magyarországot Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere képviselte.

    Az ünnepséget egy óriási fehér sátorban tartották meg, amelyet a táborba vezető vasúti síneken, a “halál kapujával” szemben állítottak fel, az eddig a szabad ég alatt tartott auschwitzi megemlékezések történetében először – mindenekelőtt a túlélők egészségére való tekintettel.

    A központi ünnepséget megnyitó beszédében Bronislaw Komorowski megállapította: “Azon a helyen állunk, ahol összedőlt a civilizációnk, ahol bestiális módon meggyilkoltak több mint egymillió embert, túlnyomó többségében európai zsidót.” A lengyel elnök kifejtette, Auschwitz arra a bűnös ideológiára emlékeztet, amely aláásta a világ pilléreit”, és aláhúzta: Auschwitz tanulsága, hogy minden gyűlöletet el kell ítélni. “Ezen a helyen állva, elítéljük a gyűlölet, az antiszemitizmus és a xenofóbia minden megnyilvánulását” – hangsúlyozta, rámutatva a nemzeti önmeghatározás és a határok sérthetetlensége elvének megszegésével járó következményekre is.

    Komorowski a gyűlölet és erőszak poklának nevezte az egykori koncentrációs tábort, és hangsúlyozta, hogy a nemzetiszocializmus mindenfajta relativizálása ellen nagyon határozottan fel kell lépni. “A német nemzetiszocialisták a zsidók hatalmas temetőjévé változtatták országomat” – fogalmazott, és leszögezte, hogy “Lengyelországnak éppen ezért kiemelt szerep jut az emlékezet megőrzésében”.

    A lengyel elnök országa történelmi viszontagságaival kapcsolatban azt is kijelentette: a két totalitarizmus egyszerre kezdte el megvalósítáni emberirtó terveit a megszállt Lengyelország ellen. Komorowski itt országának a Ribbentrop-Molotov paktumot érvényesítő, 1939-es orosz-német lerohanására utalt.

    Auschwitz felszabadulásáról beszélve, Komorowski kifejtette, hogy “hálával, tisztelettel gondolunk ma” a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonáira. Ez a mondat nyilvánvalóan Grzegorz Schetyna külügyminiszter korábbi – Moszkvában felháborodást kiváltó – nyilatkozatát volt hivatva helyrehozni. Schetyna a múlt héten egy interjú margóján tévesen azt hangoztatta, hogy Auschwitzot valójában az ukránok, a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel.

    A “Hallgasd meg a túlélők szavát” mottóval megrendezett eseményen három volt zsidó fogoly “tanúskodott” egykori szenvedéseikről, hogy – amint azt Piotr Cywinski, az auschwitzi múzeum igazgatója megfogalmazta – figyelmeztessenek a történelmi katasztrófákat kiváltó, “megalázásra, megvetésre, emberirtásra való hajlamainkra”.

    A megszólalók egyike az Egyesült Államokban élő Roman Kent lengyelországi zsidó volt, aki a túlélők nevében leszögezte: “Nem akarjuk, hogy a gyerekeink jövője olyan legyen, mint a mi múltunk, szembe kell szállnunk a rasszizmus és az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával.” Felidézve auschwitzi emlékeit, Kent elmondta, kezdetben mindnyájan idegenek voltak Auschwitzban, később többségük “a szürke füstben, a halálban egyesült”. “Hogy felejtsem el az elégetett testek átható szagát?” – kérdezte.

    A túlélők után Ronald S. Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke szólalt fel, aki kijelentette: “A zsidókat Európában újból üldözik, csak azért, mert zsidók”. Lauder hozzátette: a zsidó fiatalok megint félnek kipával a fejükön járni Párizs, Budapest, London, sőt Berlin utcáin. “Úgy fest a helyzet, mintha inkább 1933-ban, mintsem 2015-ben élnénk” – folytatta. “Auschwitzot a világ hallgatása okozta. Ne engedjük ezt újból” – hangsúlyozta.

    Az ünnepség résztvevői egy Auschwitz történetéről készített dokumentumfilmet is megnéztek, amelyet Steven Spielberg amerikai rendező forgatott, s amelynek narrátora Meryl Streep amerikai színész volt.

    A megemlékezés végén zsidó és keresztény halotti imák hangzottak el. A résztvevők ezután átvonultak az auschwitzi áldozatok emlékművéhez, ahol mécseseket gyújtottak.

    Balog Zoltán minister az ünnepség után az MTI-nek elmondta, a megemlékezés legfőbb, több résztvevő részéről is megfogalmazott üzenete az, hogy a jövőben meg kell akadályozni, hogy az emberek egyes csoportjait akármilyen alapon megbélyegezzék – és ezt az erős családokban, színvonalas iskolákban történő neveléssel lehet csak elérni.

Lucie Szymanowska, MTI

Holokauszt-túlélőkkel beszélgettek diákok Budapesten

    Háromszáz diák beszélgetett holokauszt-túlélőkkel és vett részt tárlatvezetésen a budapesti Holokauszt Emlékközpontban kedden a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából.

    A programot záró megemlékezésen Haraszti György, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának elnöke köszöntőjében kiemelte: a jövő a fiataloké, ezért tartották fontosnak, hogy a központi, vasárnap rendezett ünnepség mellett rendhagyó történelemóra keretében a diákok számára külön programot szervezzenek.

    Haraszti György elmondta, hogy a programra 3500 diák jelentkezett az ország különböző pontjairól, ezért az elkövetkező két hétben minden nap fogadnak diákokat az emlékközpontban.

    Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete arról beszélt a diákoknak, hogy az ő identitásuknak is része az, ami hetven éve történt Magyarországon és a világban. Nem lehet azt mondani, hogy a holokauszt és az antiszemitizmus a zsidók problémája. Nincs olyan, hogy a zsidóság vagy a holokauszt kérdése, antiszemitizmus kérdése van, és rasszizmusé, és előítéleteké – hangsúlyozta a nagykövet.

    Ilan Mor kitért arra is, hogy a diákok látogatása befektetés a jövőjükbe, és tudatos polgárrá válva meg kell érteniük, hogy a tolerancia rendkívül fontos. Meg kell húzni egy határt, és megálljt kell parancsolni a romák, a homoszexuálisok, a más bőrszínű vagy vallású emberek zaklatásának – figyelmeztetett.

    Ban Ki Mun ENSZ-főtitkárnak a megemlékezésen felolvasott levele szerint a sebezhető közösségek világszerte ma is “a halottaikat temetik, miközben további erőszaktól félve élnek”.

    Az ENSZ elkötelezett abban, hogy megvédje a sebezhető embereket és az alapvető emberi jogokat. “Az erőszak és az előítélet, amit mindennap látunk, jelzi azt a távolságot, amit meg kell még tennünk, az emberi jogok fenntartása és a népirtás megelőzése, valamint az emberiség védelme érdekében” – írta a világszervezet főtitkára.

    Az ENSZ közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának napját a holokauszt nemzetközi emléknapjává.

Obama: ez sohasem történhet meg újra

    Az amerikai nép kegyelettel adózik a náci rezsim által meggyilkolt hatmillió zsidónak és mások millióinak, tiszteletét fejezi ki a túlélők előtt és elkötelezi magát azért, hogy a soá soha ne történhessen meg újra – írta Barack Obama amerikai elnök a 10. Nemzetközi Holokauszt-emléknap és az auschwitz-birkenaui náci német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából kiadott közleményében.

    Szavai szerint az áldozatok és a túlélők előtti tisztelgés minden egyes ember értékének és méltóságának megújult elismerésével kezdődik. A holokauszt emléke “megköveteli tőlünk a bátorságot ahhoz, hogy megvédjük az üldözötteket és felemeljük szavunkat a fanatizmus és a gyűlölet ellen” – írta Obama.

    Rámutatott: a legutóbbi párizsi terrortámadások “fájdalmas emlékeztetőül szolgálnak arra a kötelességünkre, hogy elítéljük az erősödő antiszemitizmus minden formáját és harcoljunk ellene, beleértve a holokauszt tagadását vagy trivializálását”.

    Az elnök szerint az évforduló jó alkalom azon elgondolkodni, “mekkora haladást sikerült elérnünk abban, hogy szembeszálljunk az emberiség történetének ezen szörnyű fejezetével”, és mekkora előrelépések történtek a népirtás felszámolásáért folytatott, nem szűnő erőfeszítések terén. Kitért rá, hogy a megemlékezés napjára delegációt küldött Lengyelországba.

    Hangsúlyozta: az Egyesült Államok a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) alapító tagjaként csatlakozik a szövetség harminc másik tagországához és partneréhez, ismételten hitet téve a 2000-ben elfogadott stockholmi nyilatkozatban foglalt kötelezettségek fenntartása mellett. Az elnök leszögezte: “Ma összegyűlünk és elkötelezzük magunkat a meggyilkolt lelkek millióinak és minden túlélőnek, hogy ez (a soá) soha ne történhessen meg újra”.

Putyin a banderisták és a náci kollaboránsok bűneit is felemlegette

    Az orosz elnök Sztepan Bandera ukrán nacionalista politikus követőinek, a banderistáknak, valamint azoknak az ukránoknak a bűneit is felemlegette az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadítására és a holokauszt áldozataira emlékezve, akik a nácikkal együttműködtek.

    Vlagyimir Putyin kedden, a nemzetközi holokauszt emléknapon a világ egyik legnagyobb zsidó múzeumába és toleranciaközpontjába látogatott el.

    A 8500 négyzetméteren elterülő moszkvai intézmény 12 pavilonjában a legnagyobb teret a Szovjetunió nácizmus elleni küzdelmének, a “Nagy Honvédő Háborúnak” szentelték, és különleges helyet foglal el benne a holokauszt áldozatai előtt tisztelgő emlékezés galériája.

    A Kremlben korábban kifogásolták, hogy az orosz államfő nem kapott személyre szóló meghívót az auschwitzi megemlékezésre, holott a szovjet Vörös Hadsereg szabadította fel 70 évvel ezelőtt az auschwitzi koncentrációs tábort. Az orosz államot ezért Szergej Ivanov, az államfői hivatal vezetője képviselte Auschwitzban a koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulóján rendezett megemlékezésen.

    Putyin a moszkvai rendezvényen megengedhetetlennek nevezte a történelem meghamisítására tett kísérleteket, és hangsúlyozta, hogy a holokauszthoz hasonló bűnök nem évülnek el, azokat nem lehet megbocsátani.

    Az orosz elnök beszédének ebben a részében kijelentette, hogy a történelmi tények megcáfolhatatlanok, és azok arról tanúskodnak, hogy a banderisták és más kollaboránsok, Hitler segítői maguk is részt vettek a zsidó nép megsemmisítésében, a Lvivben, Odesszában, Kijevben és más ukrajnai településeken élő zsidók elpusztításában. Azt is felemlítette, hogy a “baltikumi nácik etnikai tisztogatást hajtottak végre Vilniusban, Rigában, Kaunasban és Tallinnban” – sorolta Putyin a Balti-tenger menti Litvánia, Lettország és Észtország fővárosait, illetve egyik nagyvárosát.

    Az orosz elnök megemlékezett a szovjet Vörös Hadsereg hős katonáiról, akik, mint hangoztatta, megsemmisítették a fasizmust és megállították a szörnyű pusztító gépezetet.

    Az auschwitzi évfordulót megelőzően heves vita bontakozott ki Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter rádiónyilatkozata miatt. A miniszter azt mondta, hogy Auschwitzot igazából “az első ukrán front és az ukránok szabadították fel”, majd a bírálatok kereszttüzében másnap közölte, hogy Auschwitz felszabadításának évfordulóján az áldozatokra emlékeznek, a felszabadítóknak pedig köszönetet mondanak.

    Az orosz védelmi minisztérium a nemzetközi holokauszt emléknapon jelentette be, hogy a nyilvánosság számára eddig ismeretlen dokumentumokat hoztak nyilvánosságra. A tárca felügyelete alatt működő központi archívumban őrzött papírok azt igazolják, hogy az auschwitzi koncentrációs tábort az I. Ukrán Front 39 nemzetiséghez tartozó katonái szabadították fel. A minisztérium honlapján közzétett dokumentumok között van emellett a felszabadított lágert elsők között bejáró két szovjet haditudósító, a Komszomolszkaja Pravda és a Pravda című szovjet lapok tudósítóinak beszámolója, továbbá auschwitzi túlélők és a környékbeli lakosok tanúvallomásai, amelyeket később felhasználtak a náci háborús bűnösök nürnbergi perében.

Kegyes Csilla,  MTI

A Mazsihisz üdvözli, hogy az államfő megemlékezésre kérte a médiumokat

    A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) nevében Heisler András elnök üdvözölte a köztársasági elnök kezdeményezését, amelyben Áder János arra kérte a magyar rádiók és televíziók szerkesztőségeit, hogy a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából egyperces néma megemlékezéssel adjanak tiszteletet az áldozatoknak.

    A Mazsihisz az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében azt is hangsúlyozta: fontosnak tartanak minden olyan szimbolikus gesztust, amely felhívja a társadalom figyelmét a holokauszt borzalmaira.

    Hozzátették, remélik, hogy a kedd esti adásszünet gondolatébresztően hat a tévénézők és rádióhallgatók sokaságra.

    Áder János köztársasági elnök hétfőn arra kérte a magyar rádiók és televíziók szerkesztőségeit, hogy kedden, a holokauszt nemzetközi emléknapján este 7 órakor egyperces néma megemlékezéssel adjanak tiszteletet az áldozatoknak.

    A Köztársasági Elnöki Hivatal által az MTI-hez eljuttatott felhívás szerint az államfő azért kéri a tavalyihoz hasonló gesztusra a médiumokat, mert hiszi, “a 21. század szabad Magyarországának minden felelős polgára egyetért abban, hogy a bűnös politikát folytatók akkori embertelenségét nem szabad a felejtés vagy a közömbösség bűnével tetézni”.

Balog: csírájában kell elfojtani a más népek elleni gyűlöletet

    Az auschwitzihoz hasonló emberirtásnak soha többé nem szabad megismétlődnie, mindig csírájában kell elfojtani a más népcsoportok iránti gyűlölet megnyilvánulásait – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere a náci német koncentrációs tábor felszabadításának 70. évfordulója alkalmából tartott helyszíni megemlékezés előtt, az MTI-nek nyilatkozva.

    Magyarországot Balog Zoltán képviseli a kedd délutáni központi ünnepségen. A népes magyar küldöttségben jelen vannak a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), valamint az Élet Menete Alapítvány szervezésében Auschwitzba érkezett résztvevők is. A megemlékezésre 49 állam küldöttsége érkezett, köztük 12 államelnök – jelen van Joachim Gauck német, Francois Hollande francia és Petro Porosenko ukrán elnök is.

    A túlélők egy csoportja délelőtt Bronislaw Komorowski lengyel elnökkel együtt megkoszorúzta a “halál falát” az egykori auschwitzi koncentrációs tábor 11-es blokkja közelében. A csoport a megemlékezésen a jellemző kék-fehér csíkos kendőket viseli, amelyeken a politikai foglyokat jelölő piros háromszög látszik.

    Bronislaw Komorowski és a volt foglyok ezután a láger áldozataiért, a túlélőkért, valamint a világ békéjéért bemutatott szentmisén vettek részt az auschwitzi Párbeszéd- és Imaközpontban. A misét Stanislaw Dziwisz bíboros, II. János Pál néhai pápa volt titkára mutatta be Celestino Migliore apostoli nunciussal együtt.

    A délutáni központi ünnepséget megelőzően Balog Zoltán “soha többé” szavakkal foglalta össze az auschwitzi tragédia tanulságát, rámutatva arra, hogy újra és újra felélednek azok a gyilkos eszmék, amelyek nevében embereket pusztítanak el csak azért, mert valamilyen népcsoporthoz vagy valláshoz tartoznak.

    “Mindig csírájában kell elfojtani a más népcsoportok iránti gyűlölet megnyilvánulásait, mert nem tudjuk, hány lépcső kell ahhoz, hogy ez megint egy történelmi katasztrófához vezessen” – mondta a miniszter.

    A náci Németország 1940-ben, eredetileg lengyel foglyok számára építtette az auschwitzi (Oswiecim) koncentrációs tábort. A szomszédos birkenaui (Brzezinka) láger két évvel később jött létre, a megszállt Lengyelország területén működtetett számos más tábor mellett ez lett a zsidók megsemmisítésének fő színhelye.

    Az auschwitzi múzeum hozzávetőlegesen 1,3 millióra teszi a táborkomplexumba deportáltak számát, akik közül 1,1 millió volt zsidó, de sok lengyel, roma és szovjet hadifogoly is volt köztük. A Magyarországról odahurcolt zsidók száma meghaladta 430 ezret, ők alkották itt a zsidók legnépesebb csoportját. Közülük – az auschwitzi múzeum adatai szerint – 325-330 ezren azonnal érkezésük után haltak meg gázkamrákban, mintegy 25 ezren a későbbi szelekciók során vesztették életüket.

    A tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel, a harcokban 296 szovjet katona esett el. A táborban és az altáborokban mintegy 7500, végsőkig legyengült foglyot, többségükben nőket és gyerekeket találtak.

    Ezt a napot 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította az ENSZ Közgyűlése.

Lucie Szymanowska, MTI