Súlyosabb probléma a migrációs válság és annak megoldása, mint azt gondolnánk, ezért globális megoldásra van szükség, mivel a probléma is globális: Európa elfoglalása zajlik – mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi együttműködésért felelős államtitkára az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozását követően csütörtökön.

Mikola István úgy fogalmazott, minden erejét össze kell gyűjtenie Európának, a gyarmatosításokért, a korábbi bűnökért pedig bocsánatot kell kérnie. “Most rajtunk sor. Azzal, hogy segítjük a fejlődő világokat, megmenthetjük magunkat” – mondta.

A migráció mély és bonyolult probléma, amelyben globális érdekek mentén óriási pénzek mozognak. Ahhoz, hogy megoldás születethessen, a fejlett országoknak, de elsősorban Európának fizetnie kell – hangsúlyozta.

Kijelentette: “a visszatoloncolásban nem szabad hinni”. A nemzetközi védelemre nem szorulók visszaküldésének rendszere nem működik.

Egy-egy ember visszaküldés lehetséges, de “ezt milliókkal nem lehet megcsinálni” – fogalmazott.

“Ha vissza is lehetne küldeni őket, nem tudnak ugyanoda visszamenni és visszailleszkedni, mert a helyzet közben gyökeresen megváltozott” – hangsúlyozta.

Úgy vélekedett: Európa komoly migránshullám előtt áll, mert csak az afrikai térségben legalább 60 millió ember készül útra kelni az unió felé.

A krízishelyzetek megoldása elemi érdeke az egész világnak, de emellett az újjáépítésre is gondolni kell, amelyre a vártnál nagyobb összegeket kell fordítaniuk a fejlett országoknak. Az újjáépítés pedig nemcsak a romokon történő helyreállítást jelenti, hanem bizonyos térségek teljes politikai és társadalmi újrarendezését is – mondta.

A megbeszélés témája volt a lakhelyüket fegyveres konfliktus miatt elhagyni kényszerülő menekültek és a belső menekültek támogatása. Ennek hatékonysága érdekében szorosabb együttműködést javasoltak az uniós intézmények és a tagállamok között a rövid távú humanitárius segélyek, illetve a hosszabb távú, hagyományos fejlesztési programok összekapcsolása terén.

A migrációs válság megoldásához és a Közös Európai Menekültügyi Rendszer reformjához történő hozzájárulásként Magyarország kidolgozta a Schengen 2.0 akciótervet, amely szerint a nemzetközi fejlesztési együttműködésnek kiemelt szerepe van a válság kezelésében a migráció kiváltó okainak megszüntetését célzó programokkal. A magyar stratégiában szerepel az is, hogy a megoldás érdekében szét kell választani a menekülteket a gazdasági migránsoktól – emlékeztetett.

    “Ha nem választjuk szét a menekülteket és a jobb megélhetést keresőket, akkor legfeljebb tüneti kezelést alkalmazhatunk. Ha szétválasztjuk őket, akkor van lehetőség valódi gyógyításra” – fogalmazott.

A politikusok az unió fejlesztéspolitikáját is felülvizsgálták ülésükön az ENSZ közelmúltban elfogadott fenntartható fejlődési céljai (SDG-k) és az azokra épülő Agenda 2030 ismeretében. A megbeszélésen egyetértés rajzolódott ki az uniós fejlesztési támogatások hatékonyságának növeléséről, amelynek fontos eszköze a tagállami és az EU közös költségvetéséből megvalósított támogatási programok összehangolása, valamint az Agenda 2030 nevű programban célként kitűzött, a nem hagyományos fejlesztési szereplők – magánszektor, civilszféra, önkormányzatok és helyi hatóságok – bevonása a nemzetközi fejlesztési együttműködésbe – részletezte.

Mindez alapjául szolgálhat annak, hogy globálisan összehangolt, áttekinthető és a migrációra összpontosító fejlesztéspolitika jöjjön létre világszinten – mondta.