2020 az egymást követő második olyan év, amikor korábban jelentős tavaszi aszállyal néz szembe az ország. A mezőgazdálkodást már most jelentősen érinti a klímaváltozás, pedig az előrejelzések szerint ennél sokkal súlyosabb változásokkal kell majd szembenéznünk. A tél végi korai felmelegedést követő fagyok a gyümölcstermesztőket károsították, az aszály viszont a teljes ágazatot sújtja. A hazai szamóca várható áremelkedését további kertészeti termények árának emelkedése követheti, és az elhúzódó aszály a szántóföldi kultúrákat is károsíthatja.
Ebben a helyzetben a kormánynak a tavalyi évhez hasonlóan ki kellene hirdetnie az aszályhelyzetet, az ehhez kapcsolódó összes intézkedéssel (pl. öntözési könnyítés, kártérítési lehetőség) együtt. A kormány azonban ehelyett a “járványügyi veszélyhelyzetre” hivatkozva hozott döntést többek között arról, hogy a mezőgazdasági vízszolgáltatást igénybe vevő vízhasználóknak nem kell a veszélyhelyzet idejére megfizetni a vízkészlethasználat utáni járulékot.
A kormány ezen intézkedése eltereli a figyelmet az éghajlatváltozás okozta valós problémákról, holott nem a vírus okozta az aszályt, hanem az éghajlatváltozás, amelynek viszont ugyancsak köze van a vírus kialakulásához és terjedéséhez. A veszélyhelyzet elmúltával az éghajlatváltozás gondjai fennmaradnak, annak kezeléshez mezőgazdaságunkat és vízgazdálkodásunkat ökológiai alapokra kellene helyezni, hogy ennek a valós kihívásnak meg tudjunk felelni!
Schmuck Erzsébet,az LMP társelnöke
