Az arizonai sivatag kaktuszai között, Phoenix mellett, olyan épületek rendkívüli gyűjteménye bontakozik ki, amelyek a globális gazdaság és a világ jövőjét fogják alakítani.

A további építkezések zümmögése nemcsak a világ legfejlettebb félvezetőinek gyárát hozza létre. Végül tömegesen fogja gyártani a világ legfejlettebb chipjeit. Ezt a munkát most először végzik az Egyesült Államokban, és a mögötte álló tajvani vállalat ígéretet tett arra, hogy további milliárdokat költ itt, hogy elhárítsa az importált chipekre kivetett vámok veszélyét.

Véleményem szerint ez a világ legfontosabb gyára, és egy olyan cég építi, amelyről talán még nem is hallott: TSMC, Taiwan Semiconductor Manufacturing Company. A világ fejlett félvezetőinek 90%-át gyártja. Eddig ezeket mind Tajvanon, a kínai szárazföldhöz tartozó szigeten gyártották. Az Apple chip az iPhone-odban, az Nvidia chipek a ChatGPT lekérdezésekben, a chipek a laptopodban vagy a számítógépes hálózatban, mind a TSMC gyártja.

Arizonai létesítményét, a “Fab 21”-et szigorúan őrzik. Üres papír vagy személyes eszközök nem engedélyezettek arra az esetre, ha a tervek kiszivárognának. Itt található a világ legfontosabb szellemi tulajdona, és a chipek előállításának folyamata az egyik legbonyolultabb és legintenzívebb a globális gyártásban.

Nagyon óvják a benne rejlő titkokat. Olyan fontos ügyfelek, mint az Apple és az Nvidia, bíznak ebben a vállalatban, hogy megvédjék a jövőbeli termékeik terveit.

A TSMC azonban hónapokig tartó kérdezősködés után beengedte a BBC-t, hogy betekintést nyerjen a világ egyesek szerint legkritikusabb, legdrágább, legösszetettebb és legfontosabb gyártásának részleges átadásába.

Trump elnök mindenesetre úgy tűnik, hogy így gondolja. Gyakran említi a gyárat mellékesen. “A TSMC a legnagyobb a világon” – mondta. “Fokozatosan elvesztettük a chipüzletágat, és most már szinte kizárólag Tajvanon van. Ellopták tőlünk”. Ez az amerikai elnök egyik rendszeres refrénje.

A TSMC közelmúltbeli döntését, miszerint további 100 milliárd dollárral (75 milliárd fonttal) bővíti amerikai beruházásait, Trump a Tajvanra és a globális félvezető-üzletágra vonatkozó vámfenyegetéseinek tulajdonítja.

Az arizonai létesítmény bővítése, amelyet márciusban jelentettek be, szerinte az ő gazdaságpolitikájának példaképe – különösen a külföldi vállalatok ösztönzése arra, hogy a súlyos vámok elkerülése érdekében gyárakat telepítsenek át az Egyesült Államokba.

Kína is figyelmesen figyeli a fejleményeket. Tajvan chipgyártó képességei részét képezték annak, amit a kormány “szilícium pajzsnak” nevezett, a sokat rettegett invázióval szemben. Míg az eredeti stratégia az volt, hogy Tajvan nélkülözhetetlenné váljon a kritikus technológia ezen területén, a világjárvány okozta ellátási lánc nehézségei megváltoztatták a számításokat, mivel egyetlen országra támaszkodni nagyobb kockázatnak tűnt.

A világgazdaság, a határtechnológia és a geopolitika számos áramlata áramlik tehát ezen az egy helyszínen, és ebben rejlik Trump gazdasági és diplomáciai politikájának lényegi ellentmondása.

Ő ezt az üzemet tekinti az “America First” példaképének, és a Kínával szembeni gazdasági és katonai fölény megőrzésének. Pedig ezeknek a modern miniatürizált csodáknak a gyártása a fizika és a kémia határán természetszerűleg a világ legjobb technológiáinak kombinációjára támaszkodik.

Greg Jackson, az egyik létesítményvezető körbevisz egy golfbogárkocsival. A gyárak szinte másolatai a tajvani TSMC termeinek, ahol ő is tanult. “Azt mondanám, hogy ezek a létesítmények valószínűleg a legfejlettebbek és legbonyolultabbak a világon” – mondja.

“Ez eléggé kettősség. Vannak nagyon-nagyon kicsi chipek, nagyon kicsi struktúrákkal, és ehhez a hatalmas létesítményhez, az összes infrastruktúrával együtt, szükség van az előállításukhoz… Már csak a puszta komplexitás, a rendszerek mennyisége, amire szükség van, elképesztő.”

Az “öltözőépületben” a munkások védőruhába öltöznek, mielőtt átmennek egy hídon, amely a Föld legtisztább környezetét hivatott megteremteni, hogy megvédje ezeknek a rendkívüli mikroszkopikus tranzisztoroknak a gyártását, amelyek a mindent megalapozó mikrochipeket hozzák létre.

Konstantinos Ninios mérnök megmutatja nekem a TSMC Arizona legelső gyártmányait: egy szilíciumszeletet, amelyen úgynevezett “4 nanométeres chipek” vannak.

“Ez jelenleg a legfejlettebb ostya az Egyesült Államokban” – magyarázza. “[It] körülbelül 10-14 trillió tranzisztort tartalmaz… Az egész folyamat három-négyezer lépésből áll.”

Ha valahogy ugyanilyen méretarányúra tudnánk zsugorítani a testünket, és bejutnánk az ostyába, akkor szerinte a sok különböző réteg úgy nézne ki, mint a nagyon magas utcák és felhőkarcolók.

A TSMC-t a tajvani kormány megbízásából alapították 1987-ben, amikor a chipgyártó Morris Changot utasították a vállalkozás elindítására. A modell az volt, hogy egy kifejezetten mikrochipeket gyártó – más cégek terveit gyártó – öntöde legyen. A vállalkozás rendkívül sikeres lett.

A technológia fejlődésének motorja a chipek legkisebb jellemzőjének miniatürizálása. Méretüket manapság a méter milliárdod részeiben vagy nanométerekben mérik. Ez a fejlődés tette lehetővé, hogy a mobiltelefonok okostelefonokká váljanak, és most a mesterséges intelligencia tömeges elterjedésének ütemét adja meg.

Hihetetlen bonyolultságot és költséget igényel az “extrém ultraibolya (UV) fény” használata révén. Ezt a modern létünk bonyolult építőköveinek maratására használják a “litográfiának” nevezett eljárás során.

A világ TSMC-től való függősége a rendkívül speciális, buszméretű gépekre épül, amelyeket viszont szinte teljes egészében az ASML nevű holland cégtől szereznek be, többek között Arizonában.

Ezek a gépek több tízezerszer lövik át az UV-fényt olvasztott óncseppeken, ami plazmát hoz létre, majd egy sor speciális tükrön keresztül megtörik.

A szinte teljesen automatizált folyamatot minden egyes szilíciumszelet esetében hónapokon keresztül rétegenként több ezerszer megismétlik, mielőtt a 4 nm-es szilíciumcsipekből álló, 1 millió dolláros LP-méretű ostya kialakul.

“Képzeljük csak el, hogy egy részecske vagy porszemcse beleesik ebbe” – mondja nekem hitetlenkedve Ninios úr. “A tranzisztorok nem fognak működni. Tehát az egész tisztább, mint a kórházi műtők.”

Tajvan nem rendelkezik különleges hozzáféréssel a nyersanyagokhoz – de rendelkezik a know-how-val ahhoz, hogy évekkel más vállalatok előtt járjon a modern élet ezen atomi építőköveinek bonyolult gyártási folyamatában.

A tajvani kormányzat egyes tagjai óvatosak azzal kapcsolatban, hogy e technológia határait kiterjesszék a szigetről. Trump nem sok időt vesztegetett arra, hogy azt állítsa, a cég döntése, hogy a legmagasabb szintű technológiát az Egyesült Államokba hozza, az ő gazdaságpolitikájának köszönhető.

Azt mondta, hogy ez nem történt volna meg a Tajvanra és a félvezetőkre tervezett vámjainak botja nélkül. Akikkel a TSMC-nél beszéltem, diplomatikusan nyilatkoztak erről az állításról.

Ennek nagy részét már a korábbi amerikai elnök, Biden kormányának Chips-törvénye alapján tervezték és támogatták.

Az épületbe vezető sétányon olyan fényképek láthatók, amelyek Biden 2022-es látogatását mutatják, az építkezés helyszínét a csillagokkal és csíkokkal és egy “a jövő Made in America” feliratú transzparenssel drapálva.

“A félvezető-ellátási lánc globális” – mondja Rose Castanares, a TSMC Arizona elnöke. “Jelenleg nincs egyetlen olyan ország, amely a vegyi anyagoktól kezdve az ostyagyártáson át a csomagolásig mindent el tudna végezni, ezért nagyon nehéz az egészet nagyon gyorsan feloldani.”

Ami a félvezető-ellátási láncot illeti, a vámok nem fognak segíteni. Az ellátási lánc az egész világra kiterjed. Legyen szó a Japánból származó szilíciumszeletről, a Hollandiából származó gépekről vagy a Németországból származó tükrökről, a világ minden tájáról származó mindenféle anyagra szükség van. Most pedig importvámokkal szembesülhetnek.

Mindezek ellenére a TSMC főnöke gyorsan elkapkodta a dolgot, amikor a Trumppal a Fehér Házban tartott rendezvényen megerősítette az amerikai telephely bővítését. Az elmúlt hetekben Amerika technológiai elitje – az Apple vezetőjétől, Tim Cooktól az Nvidia vezetőjéig, Jensen Huangig – sorban állt, hogy elmondja a világnak, hogy a TSMC Arizona mostantól az amerikai termékeikben lévő chipek nagy részét az amerikai TSMC fogja gyártani.

A globális chipipar nagyon érzékeny a gazdasági ciklusra, de a csúcstechnológiája nagyon egészséges árréseket élvez, ami tompíthatja a tervezett vámok egy részét.

Számos geopolitikai felhang van itt. A gyár az USA stratégiájának középpontjában áll, amelynek célja a Kínával szembeni technológiai, mesterséges intelligencia és gazdasági fölény megszerzése.

Mind a Biden-, mind a Trump-kormányzat olyan politikákat dolgozott ki, amelyekkel megpróbálják korlátozni a kínai hozzáférést a csúcstechnológiát jelentő félvezető-technológiához – az ASML gépei Kínába irányuló exportjának tilalmától kezdve az új jogszabályig, amely megtiltja a Huawei AI-chipek használatát az amerikai szoftverekben vagy technológiában bárhol a világon.

Tajvan elnöke, Lai Lai ezen a héten sürgette az olyan demokráciákat, mint Japán és az USA, hogy fejlesszenek ki “nem vörös” ellátási láncokat Kína ellenében.

Nem mindenki van azonban meggyőződve arról, hogy ez a stratégia működik. A kínai technológusok hatékonyan dolgoztak a tilalmak megkerülésével, hogy versenyképes hazai technológiát fejlesszenek ki. Bill Gates pedig ezen a héten azt mondta, hogy ezek a politikák “arra kényszerítették a kínaiakat, hogy a chipgyártás és minden más terén teljes gőzzel haladjanak előre”.

Trump azt akarja, hogy a TSMC Arizona legyen az ő amerikai aranykorának alapköve. De a vállalat eddigi története talán a modern globalizáció sikerének végső kifejeződése.

Egyelőre tehát a globális technológiai és gazdasági fölényért folyó harcról van szó, amelyben a tajvani gyári technológia, amelynek egy részét most az arizonai sivatagba költöztetik, a kritikus eszköz.

BBC InDepth a legjobb elemzések otthona a weboldalon és az alkalmazásban, friss nézőpontokkal, amelyek megkérdőjelezik a feltételezéseket, és mélyreható tudósításokkal a nap legnagyobb kérdéseiről. Emellett a BBC Sounds és az iPlayer elgondolkodtató tartalmait is bemutatjuk. Az alábbi gombra kattintva küldhet nekünk visszajelzést az InDepth rovatról.