A Meta 798 millió eurós (664 millió font) bírságot kapott, mert megsértette a versenyjogot azzal, hogy a Facebook Marketplace-t beágyazta a közösségi hálózatába.

Az Európai Bizottság szerint ez azt jelentette, hogy az alternatív apróhirdetési szolgáltatások “tisztességtelen kereskedelmi feltételekkel” szembesültek, ami megnehezítette számukra a versenyt.

A bírság mellett a Bizottság felszólította a Metát, hogy ne szabjon ilyen feltételeket más szolgáltatásokra.

A Meta közölte, hogy elutasítja a Bizottság megállapításait, és fellebbezni fog.

Margrethe Vestager, az EU trösztellenes vezetője szerint a Facebook akadályozta más online apróhirdetési szolgáltatókat.

“Ezt saját szolgáltatása, a Facebook Marketplace javára tette, és ezzel olyan előnyökhöz juttatta, amelyekkel más online apróhirdetési szolgáltatók nem tudtak felvenni a versenyt” – tette hozzá,

Szerinte a Metának “véget kell vetnie ennek a magatartásnak”, az EU pedig arra kérte a céget, hogy “tartózkodjon a jogsértés megismétlésétől”.

A Meta szerint a Bizottság “nem szolgáltatott bizonyítékot” sem a versenytársaknak, sem a fogyasztóknak okozott kárra.

“Ez a döntés figyelmen kívül hagyja a piaci realitásokat, és csak arra fog szolgálni, hogy megvédje az inkumbens piaci szereplőket a versenytől”.

A döntés annak a vizsgálatnak az eredménye, amelyet a Bizottság 2021-ben indított, miután a Meta versenytársai panaszt tettek, hogy a Facebook Marketplace tisztességtelen előnyhöz juttatta.

A Meta korábban még nem szembesült bírsággal az EU-tól a versenyszabályok miatt – bár 2017-ben 110 millió euró megfizetésére szólították fel, mert nem adta át a megfelelő információkat, amikor megvásárolta a WhatsAppot.

Az ír adatvédelmi biztos korábban szintén több mint 1 milliárd eurós bírságot szabott ki a Metára, amiért rosszul kezelte az emberek adatait, amikor azokat Európa és az Egyesült Államok között továbbította.

2021-ben pedig viszonylag csekély 50 millió fontot kellett fizetnie, amikor az Egyesült Királyság Verseny- és Piacfelügyeleti Hatósága (CMA) azzal vádolta, hogy szándékosan megszegte a szabályokat a Gif-gyártó Giphy felvásárlására tett kísérlete miatt – és végül követelte, hogy adja el a vállalatot.

A döntésre akkor kerül sor, amikor a szabályozó hatóságok világszerte egyre keményebben lépnek fel a nagy technológiai cégekkel szemben, az amerikai kormány pedig a Google feldarabolását fontolgatja.