Budapest, 2013. június 12., szerda (MTI) – A magyarok fele szerint több mint két hónap is eltelhet egy rákos megbetegedés diagnózisának felállításától a beteg kezelésének megkezdéséig, abban viszont csak harmaduk bízik, hogy orvosi segítséggel eljuthatnak a legjobb szakorvosokhoz – derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. megbízásából készült közvélemény-kutatásból, amelynek eredményeit szerdán juttatták el az MTI-hez.
A közlemény szerint a biztosító azért végezte el az országos, reprezentatív felmérést, mert egy hasonló daganatos kockázati értékkel rendelkező EU-országhoz képest Magyarországon tízszeres a rákos betegségek következtében elhunytak aránya. Az áprilisban 1200, 18-59 év közötti felnőtt bevonásával készült közvélemény-kutatás szerint a lakosság mintegy felét (49 százalékát) érintette már közvetlenül – személyesen vagy közeli hozzátartozóján keresztül – rákos megbetegedés, további 22 százalék pedig tágabb környezetében találkozott már ilyen betegséggel.
A megkérdezettek 80 százaléka tisztában van azzal, hogy az ilyen típusú betegségek korai diagnosztizálása és az időben megkezdett kezelés döntően befolyásolja a gyógyulási esélyeket – írták.
A közleményben kiemelték: annak ellenére, hogy a rosszindulatú daganat felfedezése után fontos minél hamarabb megkezdeni a szükséges kezelést, a válaszadók csaknem fele (49 százalék) szerint ehhez Magyarországon több mint két hónapra van szükség.
A felmérésben részt vevők 80 százaléka úgy vélte, a gyógyuláshoz hozzájárulhat, ha a beteget több specialista is megvizsgálja.
Emellett azonban a megkérdezettek 33 százaléka nyilatkozott úgy, hogy az orvosok – mint írták, vélhetően az egészségügyi rendszer túlterheltsége miatt – nem tudnak segíteni a betegeknek abban, hogy eljussanak a legjobb szakorvosokhoz. Azok között, akik személyesen vagy közvetetten érintettek voltak már daganatos betegségben, ez az arány még magasabb, 36 százalékos volt.
A közleményben azt írták, mivel a daganatos betegségek esetében felmerül a külföldi kezelés lehetősége, illetve szükségessége is, a kutatás erre is kitért: a válaszadók mindössze 17 százaléka gondolta úgy, hogy a magyarországi orvosok segítségével a beteg eljuthat külföldi specialistákhoz.
Ipsos: a magyarok negatívan értékelik az egészségügy elmúlt öt évét
Budapest, 2013. június 12., szerda (MTI) – A magyarok alapvetően negatív változásokat tapasztaltak az egészségügyben az elmúlt öt évben. Ezzel a világ 15 országában végzett barométervizsgálat rangsorának 14. helyén szerepel Magyarország – közölte az Ipsos kutatóintézet nemzetközi vizsgálatának eredményeiről szerdán.
A felmérésben Argentína, Ausztrália, Belgium, Dél-Korea, az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Spanyolország és Svédország vett részt.
A kutatóintézet szerdán az MTI-nek eljuttatott közleményében azt írta, hogy a magyarok 40 százaléka szerint 2008 óta nehezebbé vált a szolgáltatások elérése, javulásról 20 százalék számolt be. A diagnosztikai vizsgálatokhoz való hozzáférésben, a szakorvosi és a kórházi ellátás rendszerében inkább negatív változásokat éreztek, míg a háziorvosi hálózat eléréséről és a gyógyszerellátás működéséről vegyes benyomásaik voltak.
A Magyarországon 500, összesen pedig 12 ezer ember megkérdezésén alapuló vizsgálat főbb megállapításai között szerepelt az, hogy a páciensként való közvetlen tapasztalatok pozitív fejleménye a betegtájékoztatás 2008 óta történt javulása, míg a legnagyobb kritika az ellátás gyorsaságát érte.
Az egészségügyi viszonyok alakulásában a leginkább pozitív változásokról a dél-koreaiak számoltak be, az európai országok közül a belgáknak és a németeknek javult a véleménye.
Az Ipsos közlése szerint a háziorvosi hálózat és a gyógyszerellátás változásairól nyilatkoztak leginkább kedvezően a magyarok, de így is csak a 12-13. helyen állnak. Felemás értékelést adtak a magyarok a gyógyszerellátás elmúlt öt esztendejéről is.
{loadposition user5}
Az orvosi diagnózist elősegítő vizsgálatokhoz való hozzáférést sokkal negatívabban ítélik meg, mint a korábbi állapotot, és kedvezőtlen összkép rajzolódik ki a kórházi ellátás elterjedtségéről is. A szakorvosi ellátás állapotáról változott meg leginkább Magyarországon az emberek véleménye, mégpedig negatívan: 45 százalék szerint rosszabb lett a helyzet, 16 százalék pozitív fejleményeket észlelt.
E három terület mérlegét más országokéval összehasonlítva a 14. helyen állnak a magyarok, csupán a spanyolokat “megelőzve”.
A magyar páciensek nagyjából 20 százaléka számolt be arról, hogy 2008-hoz képest jobb minőségű és magasabb színvonalú az egészségügyi ellátás, jobban odafigyelnek a betegekre.
Negatív változásokat – alacsonyabb színvonalat, kisebb empátiát – közel 30 százaléknyian érzékeltek. A leginkább kedvezőtlen változásokat a magyarok a gyógyítási folyamat ütemében tapasztalták – olvasható a vizsgálat összegzésében.
{loadposition advert}
