Kövér László nem tartja különösebben jelentősnek a Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének elvesztését. A házelnök erről hétfőn nyilatkozott az M1 Napirend előtt című műsorának, amelyben a törvényhozás tempójának csökkenéséről, valamint a paksi atomerőmű-bővítés bizonyos adatainak titkosításáról is beszélt. Utóbbival kapcsolatban elmondta, ő a 30 évre szóló titkosítást is szűknek tartja.
A korábban jellemző törvényalkotási tempó már most érzékelhetően csökkent – jelentette ki Kövér László, aki ezt egyrészt a parlament új ülésezési rendjével magyarázta – amelynek alapja a két hétre szóló napirend -, valamint azzal, hogy elvégezték azokat a munkákat, amelyeket muszáj volt az elmúlt négy évben a csőd elkerülése érdekében.
“Abban reménykedünk mindannyian, hogy egy nyugodalmasabb négy esztendő köszönt ránk” – mondta, hozzáfűzve ugyanakkor, hogy ennek vannak “ellenjelei”, például az ukrán helyzet és “a megélhetési bevándorlás drámai problémája”.
Az új ülésezési renddel kapcsolatos ellenzéki kifogásra, az ülésterem “kiüresedésére” a házelnök úgy reagált: nem attól üresedik ki az Országgyűlés funkciója, hogy mennyien ülnek egy vita alatt az ülésteremben, hanem az adott esetben értelmetlen vitáktól, ahogyan az sokszor tapasztalható volt.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Mint mondta, éppen azért került a törvényalkotási vita súlypontja a bizottságokhoz, mert ott zajlik leginkább érdemi szakmai vita.
A Fidesz-KDNP kétharmados parlamenti többségének elvesztését – ami a kormánypártok veszprémi időközi választási vereségével következett be – Kövér László nem látja különösebben jelentősnek, mivel szerinte az elmúlt négy évben minden olyan munkát elvégeztek, amely sarkalatos törvényeket érintett. Hozzátette, ő egyébként nem is gondolta, hogy 2010 után újra sikerül kétharmados többséget szereznie a pártszövetségnek.
Kiemelte ugyanakkor, hogy vannak és lesznek is olyan előterjesztések, amelyek érinthetnek sarkalatos törvényekben foglalt szabályokat, és ha ezek nagyon fontosak, akkor meg kell egyezni az ellenzékkel. Azokat az ügyeket viszont – folytatta -, amelyek esetében ideológiai kérdésekről van szó, valószínűleg nem tudják majd az ellenzék támogatásával elfogadni, így ezeket be sem kell terjeszteni.
Az iraki magyar katonai szerepvállalás tervéről – amelyhez minősített többség kellene az Országgyűlésben – a házelnök kifejtette: a kormánypárti frakció már túl van egy vitán erről, és abban maradtak, “olyan bonyolult a helyzet”, hogy ha a kormány úgy látja, szükség van a magyar katonai részvételre, akkor tegyen le egy világos érveléssel ellátott előterjesztést, és “akkor tudunk ebben majd – ki-ki lelkiismerete szerint – dönteni”.
Szerinte ebben az esetben kifejezetten hasznos, hogy nincs kétharmada a Fidesz-KDNP-nek, mert ha meglenne, akkor “az ellenzék nyugodtan hátra dőlhetne, mosná kezeit”. “Most igenis a felelősséget szét kell terítenünk” – fogalmazott, hozzátéve ugyanakkor, hogy ettől függetlenül is fontosnak tartana egy össznemzeti vitát Magyarország ilyen jellegű kötelezettségeiről.
Megjegyezte azt is, bizonyos szempontból kívánatosnak tartja Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnök tervét egy közös európai uniós hadsereg felállításáról.
Azzal kapcsolatban, hogy a parlament a múlt héten 30 évre titkosította a paksi atomerőmű-bővítés adatainak egy részét, Kövér László közölte: ő a 30 évet is szűknek látja, az eredetileg javasolt 15 évet pedig pláne értelmetlen szabálynak tartotta. A kormányzat ezt nem gondolta alaposan végig a törvénytervezet előkészítési szakaszában, hiszen később rájöttek, a 30 év a megfelelő – mondta. Az ellenzéknek az ügyben tett nyilatkozatait viszont hisztériakeltésnek tartja. “Ők sem gondolják komolyan, hogy a világon bárhol egy atomerőmű építésének a dokumentációja nyilvános kell, hogy legyen” – fogalmazott a házelnök.
MTI
