Ez sajnos nem igen foglalkoztatja a fiatalokat. Pedig igazán rajtuk múlik milyen nyelvet beszélünk, illetve fogunk beszélni.

A nyelv állandóan változik, ez természetes. (Persze minden nyelv, nem csak a magyar.) Ennek a változásnak a mértéke fontos.
Régebben a változási folyamat lassabb volt, nyilván mert akkor az internet és a tv nem játszott ebben szerepet.

Mára ez a folyamat igen csak felgyorsult. Ez köszönhető az internetes csevegőprogramoknak, az sms-nek és a tv-nek. Egyre gyakoribb lett a rövidítések és a hangulatjelek használata. Ezzel együtt a helyesírás is figyelmen kívül maradt. Ez vált megszokottá. Amint bejött a köztudatba a facebook, később az okostelefonok használata, melyeken minden elérhető, ez a változási folyamat még gyorsabb lett. Sajnos az vehető észre, hogy az iskolai fogalmazási feladatokban és az órai vázlatfüzetekben is ez az “internetes nyelv” van jelen. 
A mondatok sokszor nyelvtanilag helytelenek – véleményem szerint ebben a fordító programok rossz kifejezései, mondatai is nagy szerepet játszanak.

A tini lányok körében még népszerűbb a rövidítések használata – méghozzá az élőbeszédben (is). Előszeretettel raknak a szavak, vagy a már rövidített szavak végére egy “csi” toldalékot. (pl. “mozcsi” = mozi)
De ezzel együtt sok idegen szó is beékelődik nyelvünkbe. Ilyen például az, hogy “plíz”. (angol; please = kérem/kérlek)

A mai idősek már nem is igen értik meg a fiatalabbak beszédjét. Mi lesz így később?! Mi sem fogjuk majd megérteni gyerekeinket, ha ez így folytatódik tovább?

Nem azt mondom, hogy az interneten, sms-ben is írjunk úgy, mintha az egy nyelvtan dolgozat része lenne. Ha rövidítünk, akkor legalább azt is helyen tegyük!
Csupán jobban kellene ügyelni a helyesírásra és, hogy a szlengszavak ne épüljenek be a mindennapi használatba. Ha több könyv kerülne elolvasásra, valamelyest segítene a helyzeten. Bár megakadályozni úgy sem tudjuk, de legalább egy kicsit tegyünk nyelvünk megóvásáért!

A fentebb leírtak mind saját vélemény, tapasztalat. Senki ne vegye magára!