Budapest, 2013. február 8., péntek (MTI) – Az Alkotmánybíróság (Ab) által megsemmisített átmeneti rendelkezések döntő többsége bekerül az alaptörvénybe, így rövidített formában a kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat is, abban azonban nem említik majd az MSZP-t – közölte Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő budapesti sajtótájékoztatóján, amelyen ismertette a pénteken az Országgyűlés elé kerülő alkotmánymódosítás részleteit. A javaslat azt is rögzíti majd, hogy megtiltható a közterületen lakás.
A kormánypárt szakpolitikusa felidézte: az Ab tavaly decemberben semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezések egy részét, a testület ugyanis nem fogadta el, hogy két dokumentum tartalmazzon alkotmányos szabályokat, ebből adódott a parlament “egybeszerkesztési kötelezettsége”. Hangsúlyozta, az Alkotmánybíróság nem tartalmi véleményt mondott, hanem az elfogadás módját kifogásolta. Így az átmeneti rendelkezések nagy többsége bekerül az alaptörvény záró rendelkezései közé.
{loadposition user5}
Megerősítette ugyanakkor, hogy az előzetes választási regisztrációt – amelyet januárban alaptörvény-ellenesnek minősített az Ab – nem fogja tartalmazni az átmeneti rendelkezésekkel egybeszerkesztett alaptörvény, azt azonban igen, hogy az országgyűlési választáson induló szervezeteknek a közmédiában egyenlő feltételek mellett kell biztosítani a megjelenés lehetőségét, a kereskedelmi médiumokban ugyanakkor korlátozhatók a politikai hirdetések.
Az MTI kérdésre megjegyezte, a választási eljárási törvény módosított normaszövegét legkésőbb márciusban szeretnék elfogadni az Országgyűlésben.
A kommunizmus elítéléséről szóló nyilatkozat rövidített formában, és az MSZP nevének említése nélkül lesz az alaptörvény része. A többi, ezzel a kérdéssel kapcsolatos korábbi szabályt viszont tartalmazni fogja, így azt is, hogy a kommunista diktatúra hatalombirtokosai személyiségi jogokra – a diktatúra működésének feltárásával összefüggésben – nem hivatkozhatnak. Fontos szabályként említette továbbá, hogy a kommunista diktatúrában keletkezett iratok az állam tulajdonában vannak. Az MSZP nevének elhagyását azzal magyarázta, hogy egy olyan pártnak, amelynek bár ismert és egyértelmű a múltja, de mégis háromszor kapott kormányzati felhatalmazást demokratikus választáson, nem indokolt nevesíteni a felelősségét az alaptörvényben. Ugyanakkor egyértelművé teszik, hogy az MSZMP jogutódai osztoznak a felelősségben.
A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelné a Fidesz. Gulyás Gergely azt mondta, szeretnék egyértelművé tenni: az államnak az a feladata, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést lehetőség szerint mindenkinek biztosítsa.
Tájékoztatása szerint ezért azt javasolják, hogy az alaptörvény rögzítse: az államnak és a helyi önkormányzatoknak törekedniük kell a hajléktalanok elszállásolásának biztosítására, ugyanakkor azt is kimondanák az alkotmányban, hogy törvény vagy helyi önkormányzati rendelet jogellenessé nyilváníthatja a közterületen való életet, vagyis megtiltható lenne a közterületen való ilyen jellegű tartózkodás.
A Ab tavaly novemberben alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a hajléktalanok közterületen élésének törvényi tiltását. A testület megsemmisítette a szabálysértési törvénynek azt a rendelkezését, amely szabálysértéssé minősítette a közterület életvitelszerű lakhatásra való használatát.
Mint azt már korábban bejelentette a Fidesz, a mostani alaptörvény-módosítás új szabályokat határoz majd meg az Ab munkájával kapcsolatban. Így ezentúl a Kúria elnöke és a legfőbb ügyész is fordulhat majd a testülethez. A korábbi Ab-állásfoglalásokkal kapcsolatosan pedig kimondják, hogy nem lehet automatikusan hivatkozni korábbi határozatokra, ami Gulyás Gergely szavai szerint teljes körű szabadságot biztosít az Ab-nak, ugyanis a testület nincs kötve a korábbi alkotmány alapján meghozott határozataihoz, azokkal megegyező vagy ellentétes megállapításokat is tehet.
Mindemellett röviden az Országos Bírósági Hivatal jogállását és legfontosabb feladatait is rögzíteni fogja az alaptörvény.
Az alaptörvény-módosítási javaslatról – amelyet az összes fideszes képviselő aláírt – március közepén szavazhat a parlament.
Azzal kapcsolatban, hogy Sólyom László volt köztársasági elnök szerint lehetetlen, hogy az Ab ne a korábbi határozatai alapján dolgozzon, Gulyás Gergely megismételte: senki nem akarja a korábbi Ab-dogmatikát kidobni, hiszen a testületnek lehetősége lesz arra, hogy vizsgálatakor a korábbival megegyező következtetésre jusson.
A 2010-es kormányváltás után megválasztott alkotmánybírákról szólva megjegyezte: ha az előzetes feliratkozásról csak a jelenlegi parlament által megválasztott alkotmánybírák döntöttek volna, akkor is megsemmisítették volna a regisztrációt. A Fidesz ezért azt várja, hogy azok, akik az érintett alkotmánybírák jelölésekor vádakat fogalmaztak meg, kérjenek elnézést.
{loadposition advert}
