Budapest, 2013. március 15., péntek (MTI) – A havazás és a viharos erejű szél miatt az országban kialakult helyezet miatt Pintér Sándor belügyminiszter még csütörtök délután riadót rendelt el a rendőrségnél, a katasztrófavédelemnél és a mentőket is bevonták a tevékenységbe, de ez nem jelenti azt, hogy a tárcavezető veszélyhelyzetet hirdetett volna ki – magyarázta el az erre vonatkozó félreértések elkerülése érdekében a belügyminiszter főtanácsadója az MTI-nek pénteken.
Samu Attila azt mondta: a belügyminiszter által a péntek délelőtti sajtótájékoztatón ismertetett “riadó” elrendelése a szakzsargonhoz tartozó kifejezés szerint annyit tesz, hogy a felügyelete alá tartozó rendvédelmi szerveknél “magasabb fokozatba helyezi az állomány tagjait”, így soron kívül berendeli azokat, akinek ilyen estekben konkrét feladatuk van, és rendelkezik a technikai eszközök mozgósításáról is.
Egy férfit hóval terít be a mellette elhaladó hókotró a 8-as számú főúton, Veszprém közelében 2013. március 15-én. A viharos erejű szél miatt a megyében több útszakasz járhatatlan, a Veszprémből kivezető utakat lezárták.
MTI Fotó: Nagy Lajos
Hozzátette: a havazás miatt kialakult helyzetben részben megerősített szolgálatokat rendelnek el a rendvédelmi szervek állományánál, az irányítási, operatív feladatok ellátására pedig azonnali hatállyal berendelik és szolgálatra kötelezik az erre kiképzett és felkészített embereket.
A hatályos katasztrófavédelmi törvény szerint a pontosan definiált katasztrófaveszély esetén a hivatásos katasztrófavédelmi szerv vezetője, vagyis Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója – a miniszter által előzetesen jóváhagyott központi veszélyelhárítási terv szerint – azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak, a kritikus infrastruktúrák védelme, a lakosság alapvető ellátásának biztosítása, valamint a katasztrófa következményeinek lehető legkisebbre csökkentése érdekében, de erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a minisztert.
{loadposition user5}
A honvédségi erők igénybevételére csak a Honvéd Vezérkar főnöke és a honvédelmi miniszter, valamint a kormány döntése alapján történhet.
A veszélyhelyzetet és annak kihirdetését az Alaptörvény külön szabályozza. Azt a kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdetheti ki, és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint – egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
A kormány által hozott rendelet tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a kormány – az Országgyűlés felhatalmazása alapján – a rendelet hatályát meghosszabbítja, de annak újbóli meghosszabbítására már csak az Országgyűlés jogosult.
Erre legutóbb 2010. október 5-én, a vörösiszap-katasztrófa során volt példa, és a veszélyhelyzeti rendelkezést 2011. június 30-ig tartottak fenn.
{loadposition advert}
