Újra itt a húsvét, jókívánságok százai pörögnek Facebookon, érkeznek hozzánk vicces SMS-ek, képeslapok, de most akkor „Kellemes Húsvéti Ünnepeket!”, vagy „Kellemes húsvéti ünnepeket!” írjunk? 

Nos, ünnepeinket minden esetben kis kezdőbetűvel írjuk, tehát: karácsony, húsvét, anyák napja, pedagógusnap, vasutasnap, a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a pozsonyi országgyűlés, stb. (Érdekesség , hogy a “Kellemes karácsonyi ünnepeket!” már magába foglalja az újévi jókívánságot is, így a “Kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog újévet!” megfogalmazás nem teljesen helyénvaló.) 

Kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, a nevezetes napokat, a rövidebb-hosszabb időszakokat, a történelmi eseményeket jelentő szavakat, szókapcsolatokat (bár olykor nem kicsi az érzelmi töltésük):

március tizenötödike, a felszabadulás napja, május elseje, az alkotmány ünnepe, karácsony, húsvét, anyák napja, nemzetközi nőnap, pedagógusnap, vasutasnap, ötéves terv; a honfoglalás, a mohácsi vész, a szabadságharc, a debreceni országgyűlés, a francia forradalom; a nagy októberi szocialista forradalom, a nagy honvédő háború; stb.

Tehát helytelen: „Kellemes Húsvéti Ünnepeket!”, és helyes: „Kellemes húsvéti ünnepeket!” Tehát minden kedves Köz-Hír olvasónak kellemes húsvéti ünnepeket!

{loadposition advert}