PINOKKIÓ – a Mesebolt Bábszínház és a Ziránó Színház közös produkciója 

Az előadás létrehozói: Kovács Géza és a Ziránó Színház társulata

Tervező: Boráros Szilárd | Collodi meséje nyomán írta: Kovács Géza

Játssza: Pfeiffer Zsófia, Varga Péter Róbert

„Drága Dzsepettó Papa! Drága Tündér Mama!

Remélem, jól vagytok, és elmúlt már a Mama köhögése. Mi Tücsök Úrral nagyon jól megvagyunk itt, a távoli Amerikában. Itt minden nagyon érdekes és óriási. Tegnap még indiánokat is láttam. Minden nap tartunk előadást, és a nézők nagyon szeretik a Papa bábfiguráit. Képzeljétek, letört Pinokkió orra, de sikerült megjavítanom, ahogy a Papától tanultam. Már nagyon várom az új bábokat!

Drága Papa!

Nagyon hiányzol! Hiányzik az állandó zsörtölődésed. Köszönöm neked, hogy abból a régi faragatlan csökönyös bábuból igazi fiú, a te fiad lehettem.

Karácsonyra hazatérek és megkóstolom a Mama világhíres fenyőmagos süteményét. Akkor majd elmesélem minden új kalandomat.

Azt olvastam az újságban, hogy a Kandúr és a Róka megszökött a börtönből. Remélem, gyorsan nyakon csípik őket. Zárom soraimat, mert kezdődik az előadás.

Szerető fiatok:

Pinokkió”

Ki ne gondolta volna már tovább a klasszikus történeteket, meséket, drámákat? Hogy, hogyan alakultak volna sorsok, szerelmek, ha… Ebbe a továbbgondoló játékba tartozik Pinokkió története is. Van egy fabáb, egy faragatlan kis fickó, aki arról álmodik, hogy igazi gyerek lesz, s az álom egyszer csak valósággá válik. Hús-vér gyerek kezdi meg valóságos életét. Van teremtő apja, még egy tündéri mama is csatlakozik a kis családhoz, és egy új, izgalmas történet veszi kezdetét. Egy család története. Pinokkió felnő, bábjátékos lesz, mert mi más lehetne egy valaha volt fabábúból, s még a távoli Amerikába is eljut. Híres lesz. Leveleket ír haza a Papának és a Mamának. Levelek, képeslapok érkeznek Húsvétra, Karácsonyra, születésnapokra. Csodás, izgalmas, szeretettel teli levelek, mel
yek alkalmat adnak a régi kalandok felidézésére. Életre kelnek Dzsepettó műhelyében a befejezésre váró bábok, Csodák Mezeje lesz a süteményes tepsiből, Csoda Forrás a szódásüvegből, rettentő bálna a műhelypadból… Közben átélhetjük egy kis fabáb nagyon is emberi vágyait, tévedéseit, füllentéseit, álmait arról, hogy igazi gyerek legyen. Ám nem csak a fabáb változik át a történet végére, hanem igazi apa lesz egy magányos emberből, s igazi anya egy varázslatos tündérből. Egy kisfiú szülőkre lel, a szülők egymásra találnak, igazi család születik.

Collodi története egy 19. századi nevelési regény, annak a kornak pedagógiai szemléletével átitatva. Röviden összefoglalható a regénynek ez a rétege: a gyereknek végig kell mennie lépcsőfokokon, meg kell tanulnia a társadalmi elvárásokat ahhoz, hogy felnőtt lehessen. Ám ha csak ennyi lenne ebben a regényben már rég feledésbe merült volna. Ősi, nagyon mélyen átélhető fejlődésregény ez,  teli frenetikus commedia dell’ arte figurákkal, helyzetekkel, karakterekkel. Nem véletlen, hogy számtalan feldolgozása, újragondolása létezik színpadon, filmen, rajzfilmen, irodalomban. Örök téma.

Az előadás a Mesebolt Bábszínház és a Ziránó Színház együttműködésével jött létre. Annak a sorozatnak újabb állomása, melyben a bábszínház független társulatokkal közösen állít színpadra előadásokat. Most egy kétszemélyes játék jött létre. Férj és feleség játssza a játékot. Saját mese, saját történet jött létre. Nekik, számukra íródott, kicsit róluk is szól. Nagyon személyes. A pályájuk fontos állomása. Színészi bravúrok sokaságára van szükség a játék során, mert egyik szerepből lépnek át a másikba. Hol maszkos figuraként jelennek meg, hogy bábbal a kézben, lábon, fejen. A bábos önmagával folytat párbeszédet, egyszerre báb és mozgató, Tündér és Pinokkió. Így lesz igaz: a játék örök, s örökké él, aki játszani tud.