2013. december 11-én, szerdán Szombathelyre látogatott Vadai Ágnes, volt honvédelmi államtitkár, a Demokratikus Koalíció alelnöke, hogy egy lakossági fórum keretében betekintést mutasson a DK nemrég megjelent programjának első 16 pontjába. Természetesen a szép számban megjelent választók kérdéseket is feltehettek.

A Köz-Hír a volt államtitkárt Szombathelyen kérdezte meg a meghiúsult összefogásról, a lehetséges közös miniszterelnök-jelöltről, illetve a külhoni magyarok szavazati jogairól.

Köz-Hír: December 10-én miért nem lett tágabb az összefogás?

Vadai Ágnes: A mai napon kiadtunk egy sajtónyilatkozatot, amiben elmondtuk, hogy azt gondoljuk most is, hogy a közös miniszterelnök-jelölt, a közös lista, és a közös képviselőjelöltek jelenthetik a legnagyobb garanciát arra, hogy az Orbán-rezsimet le lehessen váltani. Sajnálattal vettük tudomásul, hogy a választói sokaságot most nem hallották meg a mi barátaink. Ennek ellenére a mi ajtónk nyitva van egészen az utolsó pillanatig. Várjuk azt, hogy a két fél megállapodása szélesebb legyen. Hangoztak már el olyan nyilatkozatok, amik arról szólnak, hogy igen, meg kell állapodni. Mi csak azt látjuk, amerre járjuk az országot, hogy pártállásra való tekintet nélkül mindenki a teljes körű, széles összefogást szorgalmazza, azzal, hogy abban Gyurcsány Ferencnek és a Demokratikus Koalíciónak is helye van.

K-H: A közjogilag lehetséges legkésőbbi időpontig fenntartják a közös indulásra tett javaslatukat. De ésszerűen mennyivel lehetséges ez a választások előtt? Egy hét? Egy hónap?

V.Á.: Nyilván van egy objektív határidő, hiszen lesz egy kampány, a Demokratikus Koalíciónak lesz egy kongresszusa, ahol listát állít – ezek objektív határidők tudnak lenni. De a legutolsó lehetséges pillanatig is nyitva kell hagyni a lehetőséget annak érdekében, hogy meglegyen az a katarzis, amit a kormányváltó többség akar. A mi felelősségünk nem az, hogy a Demokratikus Koalíció bent üljön a parlamentben – mi egyedül is bent fogunk ülni a parlamentben, mi nem ezt szeretnénk. Mi azt szeretnénk, hogy a mostani demokratikus ellenzékből többen üljenek bent a parlamentben, mint a jelenlegi kormányból. Mert így lesz kormányváltás. Szerintem ez a legfőbb feladatunk, hogy első körben megtörténjen a kormányváltás. De sokszor elmondtam, hogy a kormányváltás szükséges, de nem elégséges feltétel ahhoz, hogy Magyarország egy jobb hangulatú ország legyen. Ahhoz nagyon sokat kell még közösen dolgoznunk.

K-H: Ha egyedül indul a DK, akkor mik az esélyei jövő tavasszal a baloldalnak, és mik a DK-nak?

V.Á.: Ha nincsen összefogás, akkor nyilván nehezebb lesz az Orbán-rezsimet kisöpörni. A DK a megalakulásától fogva világossá tette, hogy mi nagyon erősen szemben állunk a jelenlegi rezsimmel szemben. Nem csak annak a gazdaságpolitikája, nem csak annak a társadalompolitikája, az alapvető jogokkal kapcsolatos álláspontja miatt, hanem általában emberi okokból, ahogy itt emberileg ezek a kétharmados politikusok viselkednek, az azt gondolom, hogy tényleg elfogadhatatlan. Nem lehet emberek sorsán átgázolni csak azért, mert valakinek kétharmada van. Érteni kell, hogy a kétharmad és a kormányzás nem hatalom. Az irtózatos felelősség, rengeteg alázat és hatalmas szolgálat. Szóval nyilván nehezebb lesz, de nem szabad feladni. Van a baloldalnak és a kormányváltó erőknek, – akik között vannak mérsékelt konzervatívok is – annyi szavazója, amennyi le akarja váltani. Az összes kutatás a mi összes tapasztalatunk azt mutatja, hogy nem az a kérdés, hogy bent lesz-e a DK a parlamentben, hanem, hogy hány képviselővel. De nem ez a fő cél. A fő cél az, hogy többen legyünk mi demokraták a következő parlamentben azért, hogy csináljunk közösen egy jobb Magyarországot.

K-H: Ha harmadik személy lenne a közös miniszterelnök-jelölt, akkor neki milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie?

V.Á.: Pfú, hát sokszor megkérdezték már ezt tőlem, én a típust tudom elmondani. Nekem nincs olyan előfeltételem, hogy hány éves legyen, hogy nő vagy férfi legyen, hogy magas legyen vagy alacsony. Szerintem legyen egy olyan ember, aki érti a világot. Érti azt, hogy nem bezárkózni kell, hanem ki kell nyitni Magyarországot. Aki Európára nem ellenségként tekint, hanem Európában a jövőnket látja és a lehetőséget. És ha beljebb jövünk, akkor legyen egy csupa szív, empatikus ember, aki ha nem is tudja minden ember problémáját megoldani, de minden nap, miniszterelnöksége minden pillanatában arra törekedjen, hogy Magyarország polgárait szolgálja. Értse a problémájukat. Egy olyan ember, akinek van elég tapasztalata, mert járta az országot. és nem csak a négy fal között üldögélt – de látott már mindenféle sorsot. És én nem gondolom, hogy az határozza meg, hogy valaki milyen miniszterelnök, hogy szegény-e vagy gazdag. Legyen egy jó ember, aki érti ezt az országot annak minden problémáival együtt. És legyen ő ne csak a baloldalnak a miniszterelnöke, hanem legyen ő a konzervatív szavazók miniszterelnöke. És vállaljon és viseljen is felelősséget a következő választáson kisebbségben maradt szavazókért is. És értse meg, hogy mindnekiért van felelőssége ebben az országban.

K-H: Ön vállalná a miniszterelnökséget?

V.Á.: Szerintem nincs ilyen kérdés jelen pillanatban.

K-H: Ha felkérnék, akkor vállalná?

V.Á.: Nincs ilyen kérdés jelen pillanatban.

K-H: Ha lenne ilyen kérdés, akkor vállalná?

V.Á.: De nincs ilyen kérdés. Én az ilyen „ha, ez meg az, meg az” történetben nem hiszek. Szerintem olyan miniszterelnök-jelölt kell, akivel a legnagyobb esély van nyerni. Ha eljön az a pillanat, akkor nyilván meg fogjuk jelölni a közös miniszterelnök-jelöltet. Vagy el fogjuk mondani a javaslatunkat a partnereinknek. És lesz egy közös, mert mégiscsak újra visszatérünk oda, hogy legyen egy közös miniszterelnök-jelölt. Az egy hosszú munka, de mi éjjel-nappal nyitva tartjuk azt az ajtót, hogy vitassuk meg a barátainkkal, az MSZP-vel és az Együtt2014-gyel.

K-H: Mesterházy Attila azt mondta korábban, hogyha Gyurcsány Ferenc nem kér helyet a közös listán, akkor tárgyalhatnak. Tárgyaltak, de Gyurcsány Ferenc második helyet kért akkor. Ez lehetett az oka, hogy nem történt összefogás?

V.Á.: Gyurcsány Ferenc magának soha nem kért semmit, ezt tisztázzuk. A Demokratikus Koalíció tette világossá, hogyha közös MSZP-DK lista van (…), akkor ott a legelőkelőbb pozíciót a Demokratikus Koalíció elnöke tölti be. Aki most történetesen Gyurcsány Ferenc. De azért a DK elnöke tölti be, mert a Demokratikus Koalíció politikáját – ahogyan mondjuk az MSZP politikáját, vagy az E14 politikáját, vagy éppen a Fidesz politikáját – mindig a pártnak az elnöke testesíti meg. Én már sokszor elmondtam, és most is csak ezt tudom ismételni: régen rossz az ennek az országnak, ha mindig mindenki Gyurcsány Ferenchez képest határozza meg magát. Ő nagyon jó ember, – félreértés ne essék – nagyon tehetséges politikus, szerintem a legtehetségesebb baloldali politikus. De a Demokratikus Koalícióban mi nem Gyurcsány Ferenchez képest határozzuk meg magunkat, még néha ő maga sem önmagához képest határozza meg magát. Hanem a világhoz és az elveinkhez képest. A „gyurcsányozás” az a jobboldalnak a műfaja. A baloldalon be kell ezt fejezni. Az összes kutatás, ami az ő személyével kapcsolatosan készült, – és ez a Medián kutatása – az azt mondta, hogy a kormányváltó többség kétharmada szeptemberben, októberben a háromnegyede az összefogást a Demokratikus Koalíció és Gyurcsány bevonásával képzeli el. Szerintem ilyen széleskörű összefogásban mindenkinek meglenne a helye, a szerepe, és a feladata. De azt kérni egy párttól, hogy az elnökét hagyja cserben, az nem a Demokratikus Koalíció, az egy másik párt.

K-H: Kalmár Ferenc, KDNP-s politikus a DK-t antidemokratikusnak minősítette, a Fidesz szerint pedig a Demokratikus Koalíciót vezető Gyurcsány Ferenc és a „bukott baloldal” gyűlöletkampányt folytat a külhoni magyarok ellen. De tehetnek róla, hogy nem Magyarországon laknak azok, akiket korábban Trianon elvágott tőlünk?

V.Á.: Nyilvánvalóan ehhez az egész, historizáló, nacionalista dumának semmi köze. A kárpát-medencei magyarság megőrzése ebben a formában szerintem egy nagyon-nagyon fontos szavazat. A mi kormányzásunk idején nagyon sokat tettünk azért, – nyilván lehetett volna többet tenni, meg még többet – hogy ott helyben boldogulhassanak azok az emberek. Őrizhessék a kultúrájukat, a nyelvüket. Ehhez kellett a kiegyensúlyozott kormányközi kapcsolat a környező országok kormányaival – ami mostanság a magyar kormány részéről nem nagyon van. Nyilván a határon túli magyarok nem tehetnek arról, hogy ott laknak. És amit mi képviselünk választójogban, az nem ellenük irányul. Mi azt mondjuk, és egyébként ez a mondatunk találkozik azoknak a választópolgároknak az akaratával, akik eljönnek a fórumainkra. Szerintünk az szavazhasson a magyar választásokon, aki magyarországi állandó lakóhellyel rendelkezik. Ez nem ellenük irányul, ennek semmi köze sincsen a határon túli magyarokhoz. Sok-sok évig így volt ez. Inkább az, aki be akarja őket vonni, és ilyen erőszakosan csinálja ezt, ő tekinti leginkább szavazógépnek ezeket az embereket. Mi pedig azt mondjuk, hogy nem, ők a honfitársaink, de ők nem viselik a szavazatuk következményeit. Miközben azok, akik itthon szavaznak, és itthon laknak magyarországi állandó lakóhellyel, azok viselik ezt a terhet. Érteni kell, hogy ez az ügy nagyon át van politizálva. Rengeteg érzékenység van benne. De azt is tudni kell, hogy a Demokratikus Koalíció csak azért, hogy kielégítse akár néhány konzervatív, akár néhány nacionalista igényét, nem fogja megváltoztatni az álláspontját ebben az ügyben. Mi 2004 óta politikusként ezt az álláspontot képviseljük. Ezen az álláspontunkon egyetlenegy szavazatért sem vagyunk hajlandóak változtatni. Mert mi ezt gondoljuk, hogy őszintén meg kell mondani az embereknek, hogy mi így látjuk ezt a világot és így gondolkodunk a szavazati jogról.

K-H: Alelnökasszony, köszönöm szépen!

V.Á.: Én is köszönöm!

bi

{loadposition advert}