Lázár János szerint a paksi bővítésről kötött moszkvai paktum, melyet Vlagyimir Putyinnal kötöttek, az évszázad üzlete. Igaz, részleteket nem hajlandók közölni erről a bombaüzletről, a jelek szerint a legfontosabb kérdések (például a nyélbe ütött hitel kamata) még le sincsenek lezárva, így nehéz igazolni vagy cáfolni azt, amit állítanak. Tegyünk mégis egy kísérletet, hogy felvázoljuk a rendelkezésre álló információk alapján ennek a megabiznisznek a valódi természetét.
Mi az, amit tudunk?
Kapunk Oroszországtól 10 milliárd euró, azaz uszkve 3000 milliárd forint kölcsönt (az árfolyamkockázat a miénk – hahó, devizahitelesek!). Ennek a kamata még nem tudható, valahol 3,9-5 százalék között várható, legyen mondjuk 4,5 százalék. A projekt teljes költségének 20 százalékára tehető a magyar önrész: ez 750 milliárd forint, a teljes bekerülési költség így 3750 milliárd lesz. A teljes projektben kb. 30 százalékos hazai beszállítói aránnyal számolhatunk (az utóbbi időben ennél magasabb, 40 százalékos arány szerepel a kormányzati kommunikációban, de ez nem tűnik megalapozottnak, a végelszámolásnál szerintem még a 30 százalékos arány teljesülését is bőven sikerként lehet majd értékelni).

Mi az, ami ebből következik?
A bővítés költségének 70 százaléka, 2625 milliárd forint az orosz félnek kerül kifizetésre. A 3000 milliárdos kölcsön döntő része tehát bukófordulóval megy is vissza Oroszországba a bővítési munkák finanszírozására, mondhatnánk, hogy ideiglenesen hazánkban állomásozó pénzről lesz szó – csak ezúttal ezt az oroszok is komolyan fogják gondolni. Miután a kölcsön döntő részét azonnal vissza is adtuk, elkezdhetjük törleszteni a tartozást. De nem ám csupán a 3000 milliárdnyi tőkét! Mert ott van az a fránya kamatos kamat is! És 4,5 százalékos kamatrátával, a 9. évtől induló törlesztéssel és 30 éves futamidővel számolva, a törlesztőrészletek eloszlásától függően, nagyon konzervatív becslés szerint is minimum 2000 milliárd forint kamatot is ki kell majd fizetni.
Összegezzük:
Magyarország rákölt a bővítésre:
750 milliárd (önrész)
3000 milliárd (tőketörlesztés)
+ 2000 milliárd (kamatköltség)
5750 milliárd forintot.

Ebből a projekt eredeti (kamat nélküli) költségének 30 százaléka, azaz 1125 milliárd forint segíti a hazai gazdaságot. A 750 milliárdos itthon előteremtendő forráshoz képest 400 milliárd forint a hozzáadott befektetés a magyar gazdaságba. 4625 milliárd forint meg az orosz gazdaságot pörgeti. És az egészet végül az adófizetők állják.
Ez tényleg az évszázad üzlete. Kérdés, hogy kinek? Illetve ez sem kérdés.

















































