Újraválasztotta miniszterelnöknek a parlament szombaton Orbán Viktort.
A Fidesz elnökét 130 igen szavazattal, 57 nem ellenében választotta ismét kormányfővé az Országgyűlés. Igennel a Fidesz és a KDNP képviselői szavaztak, nemmel pedig az MSZP-, a Jobbik-, az LMP-frakció, valamint az Együtt-PM négy független képviselője, továbbá a független Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. A Demokratikus Koalíció négy független képviselője nem vett részt az ülésen. Vagyis Orbán Viktort – Magyarország „leggyakoribb” miniszterelnökét – 69,5 százalékkal választották meg. (Na, jó, most a 2/3-ból lett 3/3-a. Április 6-án pedig 44,5 százalékból 66 százaléka).
A teljes ellenzék nem szavazta meg Orbánt
Orbán Viktor megválasztott miniszterelnök mond beszédet az eskütétele után az Országgyűlés ülésén 2014. május 10-én. MTI Fotó: Soós Lajos
Az Együttes Kónya Péter a ceremónia előtt felszólította Orbán Viktort, hogy ha kormányfővé választják, akkor azonnal függessze fel a paksi tárgyalásokat. Indoklásként azt mondta: a szomszédunkban olyan helyzet alakult ki, amely a térség és a kárpátaljai magyarok biztonságát is veszélyezteti. A paksi szerződés pedig egy olyan államtól teszi függővé Magyarországot, amely most “éppen háborút folytat” egy szomszédos országban. Egyébként Putyin már gratulált is Orbánnak – írta az MTI Havasi Bertalanra, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetőjére hivatkozva.
Orbán Viktor nem szavazott. (De mint a Parlament felvételein látszott, megtapsolta magát, hogy ismételten kormányfő lett). A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata volt szükséges. A kormányfő megválasztásával hivatalba lépett.
Orbán Viktor – a történelmi zászlók előtt – letette esküjét, amit a képviselők állva hallgattak, majd elénekelték a Himnuszt. Ezt követően Orbán Viktor beszédet mondott.
Az MSZP – ahogy előre jelezte – a miniszterelnök megválasztása után elhagyta az üléstermet. Ezt korábban azzal indokolták, hogy nem ismert a kormányprogram, a kormány szerkezete és a kormánytagok neve sem.
Mesterházy Attila korábbi sajtótájékoztatóján egyébként Orbán Viktor két, 1990-ben elmondott mondatát idézte, miszerint “amikor egy általános választás után a parlament megválasztja a miniszterelnököt, akkor szükség van a program ismeretére“. Idézte azt is a Fidesz elnökétől, hogy “minden olyan honatyához szeretnék fordulni, aki értelmét látja annak, hogy csak aztán adja meg a bizalmát bármely miniszterelnöknek, ha tudja, pontosan mi a programja, és tudja, mit akar kezdeni a miniszterelnök azzal a felelősséggel és bizalommal, ami a mi szavazatainkból, a mi voksainkból fog majd származni“. (Egyébként a Fidesz program ismert: „Folytatjuk!”)
Ogy, vigyázz! Felálltak a képviselők
Áder János köztársasági elnök a páholyból figyelte az Országgyűlés ülését.
A képviselők Orbán Viktor megválasztott miniszterelnök beszédét hallgatják az Országgyűlés ülésén 2014. május 10-én. MTI Fotó: Soós Lajos
Az ülés kezdetén a képviselők felálltak. Az új házszabály szerint az ülés kezdéseként az ülést vezető elnök és az ülés résztvevői felállva köszöntik a választópolgárok közösségét.
Kövér László házelnök bejelentette, hogy az eskütörvénynek megfelelő esküokmányokat minden képviselő aláírta.
A napirendet 159 igen, 27 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett hagyták jóvá, egyetlen napirendi pont a miniszterelnök megválasztása.
Mészáros Lőrinc és Andy Vajna is ott volt
Az ülésen jelen volt Schmitt Pál volt köztársasági elnök, Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, Darák Péter, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Erdő Péter bíboros-prímás, esztergom-budapesti érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Az egyik páholyból követte az eseményeket Lévai Anikó, a miniszterelnök felesége és gyermekeik.
Jelen voltak az állami szervek közjogi tisztségviselői, a külhoni magyar közösségek tisztségviselői, a diplomáciai testület tagjai, az Európai Parlament magyar képviselői. Meghívottként vett részt az ülésen Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia most leköszönt elnöke, Andy Vajna, a filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott, Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke. De ahogy a 444.hu írta, ott volt Mészáros Lőrinc, és a CBA-vezér, Lázár Vilmos is.
Kapott EU-zászlót is, és kézfogást is
A miniszterelnök megválasztása után a pulpitusról gratulált Kövér László. A parlamenti patkóban gratulált neki Áder János, Rogán Antal, a Fidesz, Vona Gábor, a Jobbik, Harrach Péter, a KDNP és Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, továbbá Paczolay Péter és Darák Péter.
Orbán Viktor megválasztott miniszterelnök esküt tesz az Országgyűlés ülésén 2014. május 10-én. MTI Fotó: Soós Lajos
Szabó Tímea, az Együtt-PM független országgyűlési képviselője egy európai uniós zászlót adott át a miniszterelnöknek az eskütétel után és kezet fogott Orbán Viktorral.
A kormányfő közel negyvenperces beszéde után Kövér László bejelentette, hogy az Országgyűlés következő (várhatóan kétnapos) ülése hétfőn 13 órakor kezdődik:
|
A nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd harmadik kormányának politikája – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az újraválasztása után tartott szombati beszédében, az Országgyűlésben. Az elkövetkező négy évről úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, “az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk”. Negyvenperces beszédében ismertette kormánya társadalomfelfogásának és külpolitikájának alapelveit is. Orbán Viktor a választási győzelmük arányát meggyőzőnek nevezte, mint fogalmazott, a voksoláson az “európai közép”, az egységre törekvő erők elsöprő többséget kaptak. Szerinte bár a most megalakítandó kormány kétharmados parlamenti többséggel rendelkezik, mindig “a háromharmadot, vagyis minden magyart képvisel majd”, minden magyar szolgálatára törekszik. A kormányfő, a Fidesz elnöke köszönetet mondott mindenkinek, aki részt vett az árpilis 6-ai országgyűlési választáson, függetlenül attól, melyik politikai erőre szavazott. Külön megköszönte azoknak, akik a Fidesz-KDNP-t támogatták, mint mondta, “a feléjük fennálló kötelességeimről nem fogok megfeledkezni”. A választásról szólva azt is kiemelte, hogy mivel azon az egész magyar nemzet részt vett, így mind a parlament, mind a kabinet joggal tekintheti magát a nemzet kormányának és a nemzet Országgyűlésének. Ez nem túlterjeszkedés, hanem elkötelezettség – tette egyértelművé, köszönetet mondva az anyaországon túl élőknek is, akik, szavai szerint, elsöprő többséggel támogatták a nemzet egyesítésének törekvését. Harmadik kormányzásának négy évét előrevetítve Orbán Viktor úgy fogalmazott: Magyarország középre tart, “Európa közepén egy új Közép-Európát építünk”, amely felzárkózhat a kontinens nyugati feléhez. “Az európai életszínvonal és életminőség közepe felé tartunk a következő négy évben” – jelentette ki, megjegyezve, hogy ugyan “még nem érjük el a felsőbb szintjét, de felfelé haladunk, a középosztály, vagyis a magyarok nagy többségének megerősödése felé tartunk”. A kabinet politikája a nemzeti együttműködés, az egység és az európai közép megerősítésére irányul majd – vázolta fel. Ideje dolgozni, folytatódjon a tettek és a cselekvés korszaka – buzdított, úgy értékelve, hogy a választáson kinyilvánított közakarat szerint az országnak jobb a markáns és megkezdett irány mellett kitartani, semmint újra nyitni a korábbi vitákat. Megerősítette: a választók döntéséből “a meddő viták lezárása iránti vágyat” olvasta ki. Nyomatékosította azt az álláspontját, amely szerint most, a másodszori megerősítés után nem tartja vita tárgyának az alaptörvényt, az emberi méltóság tiszteletére épülő társadalomszervezést, a szabadságot és felelősséget összekapcsoló politikát, és nem vita tárgya a munkaalapú gazdaság, a nemzetegyesítés politikája sem. A hogyanról és a részletekről lesznek és kellenek viták, de az alapkérdések eldőltek, a választók a vitát lezárták – jelentette ki a kormányfő. Az egy hónappal ezelőtti választás megerősítette – folytatta – a 2010-ben végrehajtott második rendszerváltást is, megerősítette, hogy a magyar gazdaság spekuláció helyett munkára épüljön, hogy a liberalizmus doktrínái helyett a kölcsönös felelősség eszméjét kövessék, hogy a globális erők előtti behódolás helyett a nemzeti függetlenség megtartásáért küzdjenek, és hogy “internacionalizmus helyett a haza szeretetére neveljünk a gyermekeiket”, továbbá azt is, hogy rend legyen. Beszédében szélsőségesnek és veszélyesnek nevezett minden olyan politikát, amely veszélyes a magyarokra. Ennek alapján – sorolta – veszélyes és szélsőséges, ha valaki a bűnözők jogait az áldozatok jogai elé sorolja, továbbá minden olyan gazdaságpolitikai javaslat is, amely mellőzi az értelem és a józan ész elemi szabályait. Azt a politikát is idesorolta, “hívja magát akár jobb-, akár baloldalinak”, amely azért akar pénzt elvenni a dolgozó emberektől, hogy odaadja azoknak, akik bár munkaképesek, de nem akarnak dolgozni. A magyar népre veszélyesnek és szélsőségesnek nevezte azt a politikát is, amely “az ezeréves Magyarországot valam Orbán Viktor azt ígérte, ezen jelenségek ellen következetesen, határozottan és kitartóan fel fog lépni. A miniszterelnök bejelentette, folytatni fogják a nemzeti konzultáció politikáját, majd ismertette társadalom- és külpolitikájuk alapjait. Eddigi és harmadik kormánya politikáját is jellemezve hangsúlyozta: nem fogadhatók el olyan közállapotok, amelyekben a lelkiismeretesen eljárók, a törvényeket betartók folyamatosan rosszul járnak, még a lelkiismeretlen, a farizeus jól jár, előnyt szerez. A “liberális alkotmánnyal” szemben, amely nem kötelezte a kabineteket a nemzeti érdekek szolgálatára, az ő kormánya munkáját az a nemzeti, keresztény alapú társadalomértelmezés adja majd, amely szerint “a társadalom nem egyének puszta halmaza, hanem közösség, szerves szerkezet” – fogalmazott. Olyan kormány megalakítására törekszem, amely képes egyszerre igazságos és versenyképes Magyarországot teremteni” – mondta. Európa- és külpolitikájukról Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy azt a tisztánlátás, a nyílt párbeszéd és a bátor gondolkodás jellemzi majd. Hangsúlyozta, hogy Magyarország a NATO és az Európai Unió része, efelől pedig kormányzásuk idején sem lesz kétség. Jelezte ugyanakkor, hogy az ország ezen szövetségekben tag, nem pedig túsz, Magyarországnak megvannak a saját javaslatai, “senki nem várhatja el tőlünk, hogy némának tettessük magunkat”. Azt “sem várhatja el tőlünk senki, hogy tökfilkónak tettessük magunkat, akinek nincs egyetlen épkézláb gondolata arról, mit kell, kellene tennünk” – fogalmazott. Kifejtette: kormánya nem akar bevándorlást támogató politikát, ehelyett szorgalmazza a gyermekvállalás segítését, a népességfogyás természetes úton való megfordítását, továbbá visszautasítja a házasság és a család relativizálását. Orbán Viktor ismét sürgette a radikális, gyors energiaár-csökkentést Európában. A külpolitikára kitérve azt mondta, hogy annak középpontjába a gazdaságpolitikai kapcsolatok, valamint a markáns nemzetpolitika kerül majd. Utóbbival kapcsolatban kijelentette: a Kárpát-medencében élő magyarokat megilleti a kettős állampolgárság, a közösségi jogok és az autonómia. Az ukrán válság ügyében felhívta a figyelmet az Ukrajnában élő 200 ezres magyar közösségre, amelynek – mint mondta – meg kell kapnia a kettős állampolgárságot és az önigazgatás lehetőségét. A gazdaságpolitikáról szólva közölte, folytatódik a keleti nyitás politikája, és az ország növelni kívánja gazdasági súlyát a Kárpát-medencében. Beszéde végén feltette a kérdést: hova érhet el Magyarország négy év alatt? Válasza szerint “messzire és magasra juthatunk. Most itt az esély, hogy hátrahagyjuk mindazt, ami lehúzott bennünket”: a nagy közös és egyéni adósságot, a nem vagy csak félig használható tudást, a csak papíron megszerzett szakképesítést, a kibírhatatlan rezsiköltségeket, a mindennapi élet kiszolgáltatottságát. Elérhető lesz a biztonság, a munkahely, az otthon, és megszerezhető lesz a jó képzettség, a minőségi tudás – sorolta. Szeretnék jól szolgálni, szeretnék jó miniszterelnöke lenni ennek a különös, egyedi, tehetséges, de sokat szenvedett népnek, ennek a bátor, leleményes, lovagias és iparkodó nemzetnek. Szeretném, ha nem kellene több áldozatot hoznia, hiszen így is mértéken felül kellett szenvednie annyi évszázadon keresztül” – zárta szavait Orbán Viktor, majd kormánypárti képviselőtársaival közösen a Kossuth Lajos térre, a Fidesz-KDNP nagygyűlésére vonult a Parlamentből. |
Reagáltak a pártok
A Demokratikus Koalíció (DK) közben kijelentette, azért fog dolgozni a következő négy évben, hogy a “rezsim” mielőbb megbukjon – írta a párt szombaton közleményében, hozzátéve: “ez az egyetlen lehetőség arra, hogy Magyarország ismét demokratikus, szabad, piacpárti és szolidáris köztársaság legyen”.
Nem Orbán Viktor fogja eldönteni, hogy kormányzása vitatható-e, hanem a választók – ezt pedig az LMP mondta.
Uniós kampánybeszédnek tartja a kormányfő szombati, megválasztása utáni szavait a Jobbik elnök-frakcióvezetője, Vona Gábor.
“Orbán Viktornak megválasztása előtt a programjáról, szándékairól csak annyi mondanivalója volt: folytatjuk. S legalább ebben következetes maradt a beiktatása után is: továbbra is adós maradt a számon kérhető, a parlament ellenőrző szerepét lehetővé tevő kormányprogrammal” – olvasható a Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és frakcióvezetője által jegyzett közleményben.
Kimaxolta a napot: A háromszoros miniszterelnök közben tárgyalt is – mozgalmas napja lehetett
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott felvételen Orbán Viktorminiszterelnök (b) megbeszélést folytat Tien Kuo-livel, a Bank of China igazgatósági elnökével (j2) az Országházban 2014. május 10-én. Mellette Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára (b2). MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Árvai Károly
Magyarország regionális pénzügyi központi szerepéről is szó volt Orbán Viktor miniszterelnök és Tien Kuo-li, a Bank of China igazgatósági elnökének szombati megbeszélésén az Országházban – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője az MTI-vel.
De még egy nagygyűlés is belefért az idejébe
Az európai parlamenti (EP) választáson újra meg kell küzdeni azokkal, akik veszélyesek Magyarország érdekeire – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke szombaton Budapesten, a Parlament előtt tartott Fidesz-KDNP nagygyűlésen.
Orbán Viktor megválasztott miniszterelnök (k) a Fidesz-KDNP nagygyűlésén a Kossuth téren 2014. május 10-én. Háttérben a Fidesz-KDNP parlamenti képviselői. MTI Fotó: Máthé Zoltán
A politikus miniszterelnöki eskütétele után úgy fogalmazott, “az ördög sohasem alszik”, akiknek itthon nem sikerült elgáncsolni Magyarország megújítását, azok, most Brüsszelben próbálják elgáncsolni, ugyanúgy, ahogy eddig tették. “Fájdalom, de ismét csatába kell mennünk, az ünneplés napjai itt és most ebben a percben véget érnek. Ébresztőt kell fújnom! Két hét múlva választás” – hangoztatta Orbán Viktor.
Nagy ívű korszak körvonalai bontakoznak ki Magyarország előtt, de valósággá csak akkor tehetjük, ha minden egyes küzdelmet megvívunk – tette hozzá.
A kormányfő szerint “a bukott baloldal” mindig kész arra, hogy Magyarország ellen uszítsa az újságírókat, az uniós intézményeket, a bankokat, a kartelleket és a multikat. Készek arra, hogy Tavares-jelentéseket írjanak és hazugságokat terjesszenek Magyarországról – jegyezte meg.
Orbán Viktor azt mondta: “ne engedjünk olyan képviselőket Brüsszelbe, akik akár így, akár úgy lejáratják Magyarországot. Ne engedjük Brüsszelbe a Tavares-jelentés tollbamondóit, nincs szükségünk meghunyászkodókra, olyanokra, akik feladják a magyar emberek érdekeit”.
Orbán Viktor megválasztott miniszterelnök a Fidesz-KDNP nagygyűlésén, amelyen beszédet mondott a Kossuth téren 2014. május 10-én. Háttérben a Fidesz-KDNP parlamenti képviselői. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A politikus úgy folytatta, olyanokat se engedjünk Brüsszelbe, akik “fejjel mennének a falnak”, akik azt mondják, Magyarország helye nem Európában van.
Az európai választáson hangosan és határozottan meg kell üzennünk Brüsszelbe: tiszteletet a magyaroknak – jelentette ki.
Mint mondta: küldjünk olyan képviselőket Brüsszelbe, akik tudják, mit akarnak valójában a magyarok, “olyanokat, akik nemcsak azt tudják, hogy gyáva népnek nincs hazája, de azt is tudják, hogy a bátornak van”.
Úgy folytatta: olyanokat, akik becsülettel, férfiasan és alázattal fogják szolgálni Magyarországot, akikkel közösen a következő négy évben a magyar kormány itthonról és ők kint Brüsszelben, “kivívjuk a tiszteletet a magyaroknak a világban és itthon egyaránt”.
A miniszterelnök köszönetet mondott a jelenlévőknek, akiknek támogatása nélkül, mint mondta, nem tudták volna végigcsinálni az elmúlt négy évet.
Mint fogalmazott, a tanulság egyszerű és világos: nincs nagyobb erő az egységnél. Úgy folytatta, a közös erő lehetetlennek látszó akadályokkal is megbirkózik, az a nép, amely összeadja az erejét, korábban mozdíthatatlannak hitt sziklákat is elgörgethet az útjából.
Hozzátette: ezt a magyarok a 2010-es és a 2014-es sikerből tanulhatták meg.
Véleménye szerint Magyarország rendszerváltást követő két évtizede is azzal telt, hogy oly sokan megpróbáltak bennünket eltéríteni céljainktól. “El akarták velünk hitetni, hogy nekünk, magyaroknak úgysem sikerülhet. Megpróbáltak minket lebeszélni arról, hogy a saját kezünkbe vegyük a sorsunkat és a saját történelmünket magunk irányítsuk” – fogalmazott. Azt akarták, hogy a történelem irányítsa a jellemünket – folytatta – , és ne a jellemünk a történelmet.
Orbán Viktor szerint az eredmény nem is lehetett más, mint “egy helyben topogás, kiábrándultság és leszegett fej”.
Közölte, az elmúlt négy évben valóban forradalom történt az országban, nem az utcákon, tereken, hanem a lelkekben, nem karddal és vérrel, hanem szívvel és hittel vívták.
A fideszes politikus szerint létrejött egy lelki egyetértés a magyarok, a határon inneni és túli, sőt bal- és jobboldali emberek között. “Hinni kezdtünk önmagukban és egymásban, összeadtuk az erőnket, és megmozdítottuk a mozdíthatatlannak látszó kősziklákat. Legyűrtük a múltunkat, végleg lezártuk a posztkommunizmus éveit és legyőztük a kishitűséget és a megalkuvást” – tette hozzá a kormányfő.
Orbán Viktor azt mondta, lehetetlennek tűnt, de együtt sikerült, hogy négy év alatt a csőd széléről visszahozzák Magyarországot, hogy “visszaemeljük Európa fejlődő és elismert országai közé”.
Legyőztük a nekünk úgysem sikerülhet mentalitást és végre felemeltük a fejünket” – értékelt.
Hozzátette, hogy lehetetlennek tűnt, hogy visszaszerezzék Magyarország tekintélyét, amit “a baloldal oly csúnyán megtépázott”, de ma már számolni kell az országgal, Magyarország ismét elfoglalhatja helyét a megbecsült ország között.
Három a magyar igazság, most jön a második. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!” – zárta szavait a miniszterelnök.
Orbán Viktor megválasztott miniszterelnök köszönti a résztvevőket a Fidesz-KDNP nagygyűlésén a Kossuth téren 2014. május 10-én. MTI Fotó: Soós Lajos
A nagygyűlésre a rádió gyermekkórusának előadása alatt Orbán Viktor vezetésével vonult ki a Fidesz és a KDNP országgyűlési frakciója, illetve EP-képviselői a Parlament főkapuján. A kormányfőt folyamatos taps és Viktor! Viktor! kiáltás fogadta.
A Kossuth téren egybegyűlt tömegben sok magyar zászlót lehetett látni, de volt, aki székely, illetve legalább egy szimpatizáns, aki lengyel lobogóval érkezett. Sokan tartottak Fidesz feliratú táblákat, amelyeknek a másik oldalán vagy az EP-választás időpontjára utaló május 25., vagy a Szavazz feliratot lehetett olvasni.
A táblák és a zászlók felirata alapján többek között Rákosszentmihályról, Kőbányáról, Ferencvárosból, Kispestről, Óbudáról, Debrecenből, Pécsről, Kiskunlacházáról, Kiskunfélegyházáról és Vácrátótról is érkeztek szimpatizánsok.
|
Kilenc minisztériummal működhet a harmadik Orbán-kormány Kilenc minisztériummal működhet a harmadik Orbán-kormány: a parlamentnek szombaton benyújtott előterjesztés szerint minisztériumi rangot kap a Miniszterelnökség, továbbá lesz Belügyminisztérium, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Földművelésügyi Minisztérium, Honvédelmi Minisztérium, Igazságügyi Minisztérium, Külgazdasági és Külügyminisztérium, Nemzetgazdasági Minisztérium és Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. Az előterjesztést egyéni képviselői indítványként Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke és Semjén Zsolt, a KDNP elnöke nyújtotta be az Országgyűlésnek. A javaslat szerint a Miniszterelnökség elsősorban a kormányzati koordinációt ellátó minisztérium lesz, a többi tárca pedig a szakpolitikai feladatokért felel. Az előterjesztés alapján nem változik jelentősen a kormányzati struktúra az elmúlt négy évhez képest. Újdonság, hogy míg a Miniszterelnökség eddig államtitkárságként működött, a jövőben minisztériumként fog.
Magyarország miniszterelnökei 1990-től: Antall József, Boross Péter, Horn Gyula, Medgyessy Péter, Gyurcsány Ferenc, Bajnai Gordon, Orbán Viktor Megszűnik a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az igazságügy önálló tárcát kap. Az eddig Vidékfejlesztési Minisztérium néven működő agrártárcát földművelésügyivé keresztelik, és változik a külügyi tárca neve is, ezentúl Külgazdasági és Külügyminisztériumnak hívják majd. A miniszterek részletes feladat- és hatáskörét kormányrendelet állapítja majd meg. Így a most benyújtott indítvány – ahogyan az a részletes indoklásában olvasható – szakít azzal a korábbi megoldással, hogy a minisztériumi struktúrával kapcsolatos feladat- és hatásköri átrendezést maga végezze el: ehelyett az Országgyűlés – “a kormánynak az alaptörvényből következő szervezetalakítási szabadságát tiszteletben tartva” – a kabinetre bízza a tárcák közötti feladat- és hatásköri megosztást. A törvényjavaslat kimondja a szükséges átadás-átvételi eljárást is, amelynek esetében szintén kormányrendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. Az indítvány június 6-án léphet hatályba. |
2014.05.10.
mti – Köz-Hír
