Folytassuk! Álljunk ki az Origó főszerkesztője mellett, legyünk szolidárisak a felmondó újságírókkal, és a maradókkal is, támogassuk a megtámadott civil szervezeteket, mondjunk nemet a médiát kinyíró reklámadóra. És mindeközben kérdezzük meg, hogy ki az az ember, aki ezért felelős? Ki az, aki fel akarja számolni a kormánnyal szembeni független kontrollt, és vajon kinek az utasítására? Kérdezzük meg magunktól, mit kell tennünk ebben a helyzetben, és tegyük meg, ami a minimum. Jelezzük, hogy szolidárisak vagyunk a megtámadottakkal, és kívánjuk az állam hatalmának ellenőrzését!
Ha te is így gondolod, gyere el hétfőn a Kossuth térre, és hívd meg az ismerőseidet!
facebook.com/events/586271888155324
– – olvasható az Atlatszo.hu közleményében.
De mi ez az Origo-ügy?
Az Origo Zrt. múlt keddi tájékoztatása szerint a cég a „változó médiafogyasztási szokásokhoz alkalmazkodva nagyobb hangsúlyt akar fektetni az integrált tartalom-előállítás stratégiájának megvalósítására”, ezért átszervezi az eddigi tartalomirányítási szervezetét. Sáling Gergő főszerkesztő közös(?) megegyezéssel távozott a posztjáról
A hírportál szerkesztősége közleményben állt ki eddigi vezetője mellett. Eszerint a szerkesztőség nem ért egyet Sáling Gergő leváltásával, “a szerkesztőség életét, a lap irányvonalát befolyásoló döntésnél, illetve az új főszerkesztő kiválasztásánál a szerkesztőség véleményét nem vették figyelembe. A jelenlegi helyzetben az Origo szerkesztősége nem látja biztosítottnak, hogy az eddigi munkáját továbbra is folytassa” – tették hozzá.
Lázár János – Fotó: Fidesz
Több hírportál közben arról írt, hogy politikai nyomás miatt kellett távoznia a főszerkesztőnek. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége pedig közleményben tiltakozott a főszerkesztő leváltása ellen, amely szerintük üzenet a független nyilvánosságnak. “A hatalom, amely a közvetlen befolyása alá nem tartozó médiát megfélemlíteni, elhallgattatni igyekszik, demokráciában elfogadhatatlan” – írták.
Az Origo Zrt. közleményben utasította vissza, hogy a főszerkesztőváltás mögött “bármilyen politikai ok vagy nyomásgyakorlás” húzódna meg.
Az Origo Zrt. tulajdonosa a Magyar Telekom. Ők azt mondták, nem nehezedett nyomás a cégre a kormányzat felől. Azt írták: kiemelten fontosnak tartják az Origo.hu szerkesztőségének teljes függetlenségét, nem szóltak és a jövőben sem szólnak bele a szerkesztőség munkájába. A főszerkesztő személyét érintő döntés az Origo Zrt. menedzsmentjének döntése volt, a Magyar Telekom nem gyakorolt nyomást és nem kérte az Origo vezetőségétől a főszerkesztő leváltását – közölték.
A távközlési cég közleményében cáfolta azokat a találgatásokat, amelyek az Origo.hu főszerkesztőjének távozását a Magyar Telekom és a kormány közötti megállapodássalhozzák összefüggésbe. Hangsúlyozták, hogy a cégre semmilyen nyomás nem nehezedett a kormányzattól.
Lázár János – Fotó: Fidesz
“A mindenkori kormány és a Magyar Telekom vezetői közötti párbeszéd természetes, ám ezek célja sohasem a nyilvánosság, a sajtószabadság korlátozása” – írták.
Lázár János kedd este közleményben kérte az Origo távozó főszerkesztőjét, hogy a nyilvánosság előtt mondja el, vagy cáfolja határozottan a leváltása körüli híreszteléseket. Az államtitkár megjegyezte, a hírportál tulajdonosa is határozottan cáfolta, hogy politikai okai lennének a főszerkesztő leváltásának.
Szerdán a Riporterek Határok Nélkül (RSF) nevű nemzetközi újságíró szervezet közleményben bírálta az Origo hírportál főszerkesztőjének leváltását. Közölték, az RSF állásfoglalást kért az Origo tulajdonosa, a Magyar Telekom Nyrt. német anyavállalatától, a Deutsche Telekom AG-től, amely közölte, hogy a személyi változás egy belső szerkezeti átalakítás eredménye, és erre a folyamatra a német társaság “nem gyakorolt befolyást”.
Közben a Die Welt című német konzervatív lap és a liberális Süddeutsche Zeitung az Origo hírportál főszerkesztőjének leváltásáról közölt cikket.
A Die Welt online kiadásában Felmondási hullám egy főszerkesztő kirúgása után címmel közölt írás szerzője, Boris Kálnoky kiemelte, kérdés, hogy van-e összefüggés az “Orbán miniszterelnök trónörököseként” számon tartott Lázár János külföldi útjairól egy hírportálon közölt cikkeknek és a portál főszerkesztőjének leváltása között.
Az Origón közölt írások ügyét ismertetve kiemelte, hogy “a magyar politikai abszurditások kincsesládájából való” Lázár János érvelése, miszerint azért fizette vissza vitatott utazásai költségeit, hogy ne derüljön ki, hogy kivel találkozott. Ennek alapján saját forrásból kell finanszírozniuk útjaikat mindazoknak, akik “titkos küldetést teljesítenek” Orbán Viktor megbízásából, ami “a politikai gyakorlat egészen új dimenzióit” veti fel – jegyezte meg Kálnoky.
Lázár János – Fotó: FIdesz
Hangsúlyozta, hogy fontos elválasztani egymástól a tényeket és a hangulatkeltést. Erre tett kísérletet a 444.hu hírportál – fűzte hozzá, kiemelve, hogy a beszámoló alapján “közvetve talán mégiscsak” történt nyomásgyakorlás a főszerkesztő leváltása ügyében.
Ha ez így van, akkor “rettenetes dolog” történt Magyarországon, hiszen a történet azt jelentené, hogy “első alkalommal kasztrálnak egy magántulajdonban álló médiavállalkozást kormányzati parancsszóra”, és a “tettestárs egy német konszern”– írta a Die Welt szerzője.
A Süddeutsche Zeitung a pénteki számában A hallgatás címmel közölte Cathrin Kahlweit cikkét, aki kiemelte, hogy “a legújabb magyar sajtóválsághoz” vezető tényfeltáró munka “elvileg a hatékony és elkötelezett újságírás példája”.
Hozzátette: az Origo főszerkesztőjének leváltásával kapcsolatban a szerkesztőségből azt hallani, hogy túl erőssé vált a lapigazgatóságra nehezedő “politikai nyomás”.Maga az eltávolított főszerkesztő nem nyilatkozhat, mint ahogy az érintett cikkek szerzője is azt közölte a müncheni lappal, hogy nem szabad mondania semmit, és lemondta a Süddeutsche Zeitung újságírójával megbeszélt találkozót az Origo egy vezető politikai szerkesztője is, aki távozott a portáltól és tájékoztatást akart adni “a botrányról”, de egyelőre mégsem mondhat semmit – olvasható a beszámolóban.
Ugyanakkor Lázár János perrel fenyegeti az Origo leváltott főszerkesztőjét arra az esetre, ha “továbbra is híreszteléseket terjeszt a leváltásáról” – jegyezte meg Kathrin Kahlweit, kifejtve egyebek között, hogy Lázár János a tervezett reklámadóval kapcsolatban azt a bírálatot fogalmazta meg, hogy egyes médiumok megpróbálnak nyomást gyakorolni a kormányra. Ez azt jelzi, hogy “Orbán bizalmasának világában” a nyomásgyakorlás “csakis fordítva” történhet – tette hozzá a szerző.
Mi ez az újabb reklámadó?
Több mint száz médium csatlakozotta tervezett reklámadó bevezetése elleni tiltakozó akcióhoz csütörtök este. A Magyar Reklámszövetség kezdeményezésére televíziók, rádiók, nyomtatott és internetes újságok fejezték ki, hogy nem értenek egyet az Országgyűlés elé hétfőn beterjesztett reklámadó-tervezettel.
Jobb- és baloldalinak tartott médiumok egyaránt tüntettek
Csütörtökön este negyed 8 és fél 8 között televíziós csatornák elsötétítéssel, rádiók a tiltakozás szövegének beolvasásával demonstráltak. A csatlakozó online médiumok negyedórán keresztül szintén egy tiltakozó szöveget helyeztek el oldalukon. A nyomtatott sajtótermékek az előzetes jelzések szerint pénteken üres oldallal fejezik ki a reklámadó bevezetése elleni tiltakozásukat. (A Népszava már csütörtökön demonstrált, az újság 9. oldala fehér színnel jelent meg.)
Lázár János – Fotó: Fidesz
A tiltakozó tévécsatornák között volt az RTL, a TV2, a HírTv és az ATV. A rádiók sorában volt a Class FM, az InfoRádió, a Lánchíd Rádió és a Gazdasági Rádió. A nyomtatott sajtótermékek közül az akcióhoz csatlakozott például a Magyar Nemzet, a Népszabadság, a Népszava, a Blikk, a Metropol, illetve a HVG, a Magyar Narancs és a 168 óra. Az internetes lapok között voltak a legjelentősebb hírportálok, többek között az Origo, az Index, és az akcióhoz csatlakozott lapok online kiadásai.
A Magyar Reklámszövetség kedden kezdeményezte, hogy a médiavállalatok és a szakmai szervezetek a következő p
arlamenti ülésnap előtt elsötétítéssel, fehér vagy fekete lap megjelentetésével fejezzék ki tiltakozásukat a reklámadó ellen. A szövetség honlapján olvasható tájékoztatás szerint a kezdeményezéshez csütörtök estig 20 tévécsatorna, 12 rádió, 11 nyomtatott sajtótermék és 78 online felület csatlakozott.
A fideszes L. Simon László hétfőn terjesztette be az Országgyűlés elé törvényjavaslatát a reklámadó bevezetéséről. A javaslat különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját, amelyeket fél milliárd forintos árbevételig 0 százalékos adó terhel, a 20 milliárd forintot meghaladókat azonban már 40 százalékos. A törvény, amely már 2014-re is megállapítana adófizetési kötelezettséget, a kihirdetése utáni 31. napon lépne hatályba.
A beterjesztés után az érintett területen működő szakmai szövetségek és egyesületek közös közleményben egyöntetűen elutasították az előterjesztést; a tervezet ellen tiltakozott az RTL Magyarország és a TV2 is. Több piaci szereplő arra hivatkozott, hogy a reklámadó a költségvetés számára arányát tekintve jelentéktelen bevételt jelentene, a médiavállalatokat viszont tönkretenné. L. Simon László kedden azt mondta, hogy a közösségi oldalakat is bevonnák az adózói körbe.
Szöveg: MTI, Köz-Hír
