Emlékezzünk azokra, akik szenvedtek! 

Idén 70 éve annak, hogy a hazánk földjére lépő szovjet fegyveres erők mintegy 300 ezer polgári lakost hurcoltak el, többnyire „málenkij robot”, vagyis „kicsi munka” ürügyén, Magyarországról több éves Szovjetunióbeli kényszermunkára. Több mint egyharmaduk nem élte túl a megpróbáltatásokat.

1944 novemberében kidobolták Uszkában, hogy minden 18-és 50 év közötti férfi gyülekezzen a falu közepén 3 napi élelemmel. 52 férfit vittek el, közülük 36-an meghaltak, és sokan 4-5 év után tértek csak haza. Országosan több tízezren vesztették életüket, vagy raboskodtak évekig, akár a messzi Szibériában.

Az Együtt „tisztelettel adózik mindazok előtt, akik életüket adták a hazáért, magyarságukért, származásuk miatt, politikai, vallási meggyőződésükért, illetve akik emberi és polgári jogaiktól megfosztva idegen földön, hazájuktól több ezer kilométerre, embertelen, megalázó körülmények között fogságot szenvedve végeztek kényszermunkát”.[1]

Az Együtt minden magyar embert arra kér, határon innen és túl, hogy emlékezzen ma a kényszermunkára elhurcolt honfitársainkra, emlékezzen azokra, akik meghaltak, és akik erejüket megfeszítve túlélték a borzalmakat. Emlékezzünk az áldozatokra, és tettesekre is!

Az emlékezés a béke szövetségese. Emlékezzünk, és mondjuk együtt: soha többé diktatúrát, soha többet önkényuralmat! A győztesek nem terrorizálhatják a legyőzötteket!

Uszka, 2014. november 25.

Sértő-Radics István, az Együtt elnökségi tagja, Uszka polgármestere