Elemzők szerint a bankadó csökkentése jó hír a bankszektornak, javíthatja a hitelezést, arra is felhívták azonban a figyelmet, hogy ez egyelőre még csak ígéret.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn délután jelentette be, hogy a bankadó 2016-ban 60 milliárd forinttal csökken, és az adó mérséklése folytatódni fog 2017-2019-ben is. Az adó csökkentése is része annak a hétfőn aláírt megállapodásnak, amelynek alapján a magyar állam és az EBRD tőkeemeléssel 15-15 százalékos tulajdonrészt szerez az Erste Bank Hungary Zrt.-ben, a bank pedig a jövőben aktívabb finanszírozást vállal.
Gyurcsik Attila, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője szerint a bankadó csökkentése jó hír a bankszektornak, s valószínűleg a gazdaságnak is. A bankadó drasztikus csökkentése javíthatja a hitelezést, és ezáltal gyorsíthatja a gazdasági növekedést. Pozitív az is, hogy a kormány fokozatosan tervezi kivezetni az adót, így ez vélhetően nem jelent majd nagy terhet a költségvetésnek, nem úgy, mintha ez egyik napról a másikra történne – mondta az MTI-nek.
Hozzátette, az OTP-részvény árfolyama közel 200 forinttal emelkedett a bejelentésre. Az OTP Bank számára elég jelentős, évi 29 milliárd forintos terhet jelent a bankadó, ennek mérséklődése érdemben növeli a bankrészvény értékét.
Réczey Zoltán, a Buda-Cash Brókerház makroelemzője szerint az OTP árfolyamteljesítményén látszik, hogy a piac pozitívan értékeli a bejelentést. A bankadó régóta komoly terhet jelent a bankszektornak, a pénzintézetek tavaly mintegy 150 milliárd forintot fizettek be különadó címén a költségvetésbe, idénre pedig 144 milliárd forintot terveztek. Ha ez a teher 2016-ban 60 milliárd forinttal – 40 százalékkal – mérséklődne, az jelentős megtakarítás lenne a bankszektor számára – mondta.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A makroelemző ugyanakkor hangsúlyozta: ez egyelőre ígéret, nincs törvénybe foglalva. Az Erstével való megállapodás nem tűnik véglegesnek, az árról még nem volt szó és hátra van az átvilágítás is – hívta fel a figyelmet. Úgy vélekedett, nem biztos, hogy valóban ebben a formában jön létre a megállapodás, de ha igen, és ehhez kapcsolódóan a különadó is a jelzettnek megfelelően csökken, az pozitívan hatna a bankok jövedelmezőségére.
Korábban is voltak megállapodások a bankszektor és a kormány között, és előfordult már, hogy az élet, a gazdasági helyzet felülírta a terveket. A bankadó fontos pillére a költségvetés különadókra épülő részének, ezért nincs olyan nagy mozgástér a kormány számára, csak akkor, ha teljesülnek azok a gazdaságnövekedési célok, amelyekkel kalkulálnak – mondta Réczey Zoltán.
Fidesz: Magyarország pénzügyileg stabil, a növekedés tartós
Magyarország ma pénzügyileg stabil, és tartós a gazdasági növekedés – így kommentálta a Fidesz-frakció az MSZP hétfői sajtótájékoztatóján elhangzottakat.
Burány Sándor, az Országgyűlés költségvetési bizottságának szocialista elnöke arról beszélt: pártja szerint Orbán Viktor miniszterelnök és a Fidesz éveken keresztül hazudott, ugyanis az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése is igazolja, hogy a kormány megszorításokkal élt az elmúlt években, miközben folyamatosan tagadta ennek tényét.
A Fidesz képviselőcsoportja az MTI-hez eljuttatott közleményében erre úgy reagált: saját alkalmatlanságának árát egyedül az a Gyurcsány-Bajnai-kormány hajtotta be sorozatos megszorításokkal, amelyben Burány Sándor maga is pénzügyi államtitkár volt.
A kormánypártiak szerint Burány Sándor így személyesen is felelős az államadósság megduplázásáért, az IMF-hitelért és azért, hogy folyamatosan túlzottdeficit-eljárás alatt tartották Magyarországot.
Míg a szocialisták kormányzása alatt a magyar családokat egymás után érték a megszorítások, az adó- és a rezsiemelések, addig mára Magyarország kikerült abból a gödörből, amelybe az MSZP taszította – hangsúlyozta a Fidesz-frakció.
“Ahogy azt az ÁSZ is megállapította, a kormány intézkedéseinek köszönhetően az ország pénzügyi helyzete stabilizálódott” – írták, kiemelve, hogy a költségvetés 2010 óta stabil, a hiány 3 százalék alatt van, “az utolsó fillérig visszafizettük a szocialisták által felvett IMF-hitelt”, és beindult a gazdasági növekedés. Hozzátették, hogy a közterheket ma már nemcsak a magyar munkavállalók viselik, hanem profitjukkal arányosan a bankok és más jövedelmező szektorok is.
Közleményüket azzal zárták, hogy az Európai Bizottság várakozása szerint is folytatódik a bővülés, nő a családok szociális biztonsága, csökken az államadósság, és kisebb lehet az államháztartási hiány.
MTI
