Az ellenzéki pártok nem egységesen ítélik meg Magyarország szerepvállalását az Iszlám Állam (IÁ) elleni nyugati koalícióban, a DK, az Együtt és a Magyar Liberális Párt támogatja, a Jobbik és az LMP viszont elutasítja. Az MSZP a parlament illetékes bizottságai elé vinné az ügyet.

    Az MSZP múlt kedden közölte: azt szeretnék, ha a kormányoldal a parlament illetékes bizottságai elé terjesztené az IÁ elleni magyar fellépésről szóló javaslatait. A párt álláspontja szerint ilyen súlyú ügyekről kizárólag az Országgyűlésben lehet egyeztetni, ezért azt javasolták, hogy a kormány terjessze a konkrét indítványait a parlament nemzetbiztonsági, honvédelmi és külügyi bizottsága elé.

    Gréczy Zsolt, a DK szóvivője vasárnap azt közölte, hogy pártja támogatja a magyar katonai részvételt az IÁ elleni fellépésben, de garanciákat vár a kormánytól, hogy képes kezelni a kockázatokat. Tudatta ugyanakkor, hogy a DK ezzel kapcsolatban nem akar egyeztetni a kormánnyal. A DK szóvivője kifejtette azt is: azt várják, hogy a parlament illetékes bizottsága a plenáris ülés előtt számoljon be a felkérés részleteiről, a javasolt magyar válaszról és a megtenni kívánt biztonsági intézkedésekről.

    Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke szombaton azt mondta: pártja szerint feltételekkel vállalható a magyar katonai részvétel az IÁ elleni fellépésben. A katonapolitikai kérdéseket meg kell vitatni, és ha megfelelőek a körülmények, akkor a párt támogatni fogja a javaslatot – tette hozzá.

    A Magyar Liberális Párt szombaton közölte, hogy álláspontjuk szerint Magyarországnak euroatlanti szövetségesként szerepet kell vállalnia az Iszlám Állam elleni fellépésben. Kiemelték: elkötelezettek az euroatlanti partnerség mellett, ezért támogatják a magyar részvételt a koalícióban. Úgy vélték, valószínű, hogy a közvéleménynek a magyar szerepvállalás felesleges kockázatvállalásnak tűnik, ezért a kormánypártnak nagy felelőssége van abban, hogy hitelesen tájékoztassa a lakosságot és a külszolgálatra induló katonákat is a szerepvállalás mértékéről és mikéntjéről, valamint a szükségességéről.

    A Jobbik még február 27-én jelezte, hogy határozottan elutasítják a magyar katonai részvételt az Iszlám Állam elleni harcban. Gyöngyösi Márton frakcióvezető-helyettes értékelése szerint egy ilyen lépés “ide importálná a terrorizmust”, és beláthatatlan fenyegetésnek tenné ki Magyarországot.

    Schiffer András, az LMP társelnök-frakcióvezetője hétfőn úgy nyilatkozott, pártja nem támogatja a magyar katonai részvételt az IÁ elleni fellépésben. Szerinte Magyarországnak és az Európai Uniónak az IÁ pénzügyi, technikai és emberi utánpótlásának felderítésével és elzárásával kellene küzdenie a terrorszervezet ellen. Ha a Fidesz-KDNP “valóban és őszintén” támogatja a magyar katonai részvételt, akkor terjessze be a határozati javaslatot, hiszen az Együtt, a Magyar Liberális Párt és “más liberális képviselők” támogatásával meglesz a kétharmaduk – mondta Schiffer András.

    A Külgazdasági és Külügyminisztérium hétfőn közölte: a miniszter keddre hívta össze a parlamenti képviselettel rendelkező pártokat, hogy a magyar szerepvállalásról tanácskozzanak. A tárcavezető hamarosan az Országgyűlés külügyi bizottságával és honvédelmi bizottsággal konzultál a témában.

    Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, a kétnapos rendkívüli nagyköveti értekezlet első napján kijelentette: ma a nyugati integráció leglátványosabb része a nyugati katonai koalíciókban való részvétel. Ezért fogják beterjeszteni a parlament elé azt a javaslatot, amelyben kezdeményezik, hogy Magyarország csatlakozzon a nyugati katonai koalícióhoz az Iszlám Állammal szembeni küzdelemben terjessze.

MTI