Dzsihadista szervezkedés miatt hét személy Romániából való kiutasításáról döntött a múlt héten a Bukaresti Táblabíróság. A Digi 24 hírtelevízió szerint a kiutasítottak közül hatan Szatmárnémetiben működtettek szárnyasvágóhídat, és kapcsolatban álltak a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap párizsi szerkesztőségét megtámadó Kouachi- fívérekkel.

    A Román hírszerző Szolgálat (SRI) honlapján egy tunéziai állampolgár tíz évre szóló kiutasításáról és egy hat tagú, meg nem nevezett állampolgárságú csoport öt tagjának hét évre szóló, egy tagjának pedig három évre szóló kiutasításáról számolt be.

    Utóbbi csoportról azt közölte, hogy tagjai az Iszlám Állam és az al-Kaida terrorszervezetek radikális nézeteit vallották, és dzsihadista irányultságú szélsőséges iszlamista propagandát fejtettek ki Románia területén. A SRI szerint a radikalizálódás előrehaladott állapotában levő személyek elszigetelt csoportot alkottak, amely veszélyeztette Románia biztonságát. A titkosszolgálat azt is hozzátette, 2013 óta tartja megfigyelés alatt a most kiutasított személyeket.

    A Digi 24 hírtelevízió honlapján azt közölte, hogy a csoport Szatmárnémetiben működött, tagjai francia állampolgárok voltak. A televízió meg nem nevezett bírósági forrásokra hivatkozva közölte, hogy a csoport közvetlenül is kommunikált a januári párizsi merényletek elkövetőivel.

    A Digi 24 a Párizs melletti Soissons-ban szólaltatta meg az egyik kiutasított férfit, aki elmondta, hogy Kolozsváron végezte el az orvosi egyetemet, 2013 óta vezeti a szatmárnémeti vállalkozását, amely az iszlám előírások szerint dolgozza fel a szárnyashúst, és iszlám közösségekben értékesíti azt.

    A hírtelevízió szerint a szatmárnémeti húsfeldolgozó kisüzemben dolgozott a kiutasított csoport öt másik tagja is, akiket egy iszlám vezető fertőzött meg szélsőséges nézeteivel a városban tartott összejövetelek alkalmával.http://www.digi24.ro/Stiri/Digi24/Special/Reportaj/Asasinii+de+la+Charlie+Hebdo+legaturi+in+Romania / Gazda Árpád, MTI

Országgyűlési képviselők vitáztak a beavatkozásról

   Az Iszlám Állam (IÁ) szélsőséges iszlamista szervezet elleni beavatkozásban vállalandó esetleges magyar szerepvállalás lehetőségéről vitáztak országgyűlési képviselők kedden, az Antall József Tudásközpont által szervezett beszélgetésen Budapesten.

    Németh Zsolt (Fidesz), az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: azért van szükség a beavatkozásra, mert széleskörű, nemzetközi egyetértés alakult ki arról, hogy népirtást és ahhoz hasonló akciókat kell megakadályozni e fellépéssel, különösen a kisebbségek esetében.

    Azt mondta, az EU és a NATO tagállamainak nagy része szerepet vállal a beavatkozásban valamilyen formában, és sok arab ország is részt vesz benne, így elkerülhető, hogy a Nyugat és az iszlám világ közötti konfliktussá fajuljon ez a helyzet.

    Németh Zsolt kifejtette: az elmúlt egy évben Európa biztonsága alapvetően megkérdőjeleződött, új biztonságpolitikai állapot alakult ki a keleti és déli térségben történt fejlemények következtében. A keleti biztonságpolitikai kihívás egyértelműen az orosz agresszióval hozható összefüggésbe, és ami Oroszország és Ukrajna között zajlik, nagyon veszélyes, nehéz megítélni, hogy a jelenlegi tűzszünet – amely „van is, meg nincs is” – mennyire lesz tartós, és milyen következményei lesznek, ha nem bizonyul tartósnak – vélekedett.

    A fideszes képviselő közölte: délen az IÁ jelenti a kihívást, egy olyan „barbár terrorszervezet”, amely mindezidáig nem látott típusú biztonsági kihívást hozott a térségbe. Provokatív, félelmet keltő akciók kísérik a tevékenységét e nem állami szereplőnek, amely Irakra és Szíriára közvetlen veszélyt jelent – mutatott rá.

    Úgy vélte, míg a keleti válság esetében van esélye a politikai megoldásnak, a diplomáciai erőfeszítések nem hiábavalóak, az IÁ részéről jelentkező kihívás katonai eszközök nélkül nem számolható fel, mindenképpen katonai megoldásra van szükség már rövidtávon is. E beavatkozással lehetőség szerint minél határozottabban, minél nagyobb mértékben helyre kell állítani az érintett államok szuverenitását a megszállt területen, és működőképes állammodellt kell kialakítani – magyarázta.

    Németh Zsolt elmondta: a magyar szerepvállalás esetében egy 150 tagú kontingens kiküldéséről van szó, amely az észak-iraki, kurd területeken látná el feladatát, védene kiképzőközpontot. Ez nem jelenti azt, hogy adott esetben nem kell helytállniuk a magyar katonáknak harci helyzetben, de nem támadó harci tevékenységre küldik ki őket – közölte.

    Kitért arra is, hogy a magyar szerepvállalásra egyrészt az iraki kormánytól érkezett felkérés, másrészt az amerikai hadseregtől a szerepvállalás konkrét formáját illetően.

    Schiffer András, az LMP parlamenti frakcióvezetője hangsúlyozta: Magyarországnak nincs nemzetközi jogi kötelezettsége a fellépésre, a beavatkozás nemzetközi jogi alapja problémás, és nem érthető, miért van szükség Magyarországra e fellépésben.

    Az IÁ-ról érkező hírek valóban brutálisak, ami „okkal és joggal nyitja ki a bicskát” minden civilizált ember zsebében, és “nyilvánvalóan nem elég a humanitárius segítségnyújtás és jókívánság” ebben az esetben – mondta. Ugyanakkor az elmúlt tizenöt évben, amióta az Egyesült Államok elindította a terrorizmus elleni harcot, egyfajta permanens háborút, a világ nem lett biztonságosabb – tette hozzá.

    Az LMP képviselője szerint az iraki háború és a szíriai polgárháború előkészítette a terepet a terrorszervezetek számára, mert ha két nemzetközi jogi szereplő miatt hatalmi vákuum keletkezik, azt “valakik valahogyan betöltik”. Érdemes foglalkozni azzal, hogyan alakult ki ez a hatalmi vákuum, és szembe kell nézni a beavatkozás várható következményeivel is – mondta, hozzátéve, hogy Líbiában is aggasztók a fejlemények.

    Schiffer András arról beszélt, hogy nem tudni, pontosan melyek az IÁ pénzügyi, technikai és személyi utánpótlásforrásai, ezért az EU és így Magyarország elsődleges tennivalója, hogy mindent megtegyen a feltárásukra, és számolja fel ezeket a forrásokat, útvonalakat. Ha ez sikerülne, a helyi erők sokkal nagyobb eséllyel szállnának szembe a terrorszervezettel – vélte.

    Megjegyezte: fontos beszélni arról is, hogy az esetleges magyar katonai szerepvállalás milyen kockázatokkal járna. / MTI