Magyarországnak erkölcsi és politikai kötelessége, hogy részt vegyen a fellépésben az Iszlám Állam ellen – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerdai sajtótájékoztatóján.

    A külügyi bizottság tagjai szerdán zárt ülésen tanácskoztak az Iszlám Állam terrorszervezet elleni nemzetközi fellépésben való esetleges magyar katonai szerepvállalásról.

    Az ülés után Németh Zsolt úgy nyilatkozott, hogy Magyarország és Európa biztonsági helyzete jelentős mértékben megkérdőjeleződött az elmúlt egy évben, és ennek egyik oka az Iszlám Állam megjelenése. Mint mondta, a szervezet egy olyan nem állami szereplő, amely állami szereplővé kíván válni, egy Magyarországgal megegyező nagyságú területet ellenőriz és terjeszkedik. A határozott fellépés ezzel a veszéllyel szemben Európa és Magyarország hosszú távú biztonsága szempontjából nélkülözhetetlen – vélekedett. Hozzátette: nem elegendő fokozni a belbiztonsági intézkedéseket, fontos a nemzetközi biztonsági helyzet gyökeres megváltoztatása.

    A képviselő emlékeztetett: a kormány előterjesztése alapján 150 katona lenne a magyar misszióban, Irak északi részén, Erbílben látnának el katonai, de nem harcoló feladatokat. A bizottsági ülésen beszámolót hallhattak a képviselők a honvédség terepszemléjéről, és ez megerősítette az előterjesztésben foglaltakat – közölte.

    Németh Zsolt kifejtette: az Iszlám Állam népirtásnak tekinthető cselekedeteket hajt végre felekezetek, etnikai közösségek ellen. Magyarországnak erkölcsi és politikai kötelessége, hogy ebben a helyzetben fellépjen – hangsúlyozta.

    Mint mondta, e fellépés jogi legitimitása onnan ered, hogy az iraki kormány segítségért fordult az ENSZ tagállamaihoz, a fellépés konkrét formája pedig a koalíció tevékenységét irányító amerikai hadsereg részéről érkezett.

    Németh Zsolt arra is kitért, hogy a közeljövőben újabb meghallgatást tartanak a belbiztonsági kockázatokról az illetékes szervekkel. Kijelentette: nem állítható, hogy Magyarország terrorfenyegetettsége megnövekedne a misszió vállalásával.

    Mesterházy Attila (MSZP) nyilatkozatában hangsúlyozta: a terrorizmus, az Iszlám Állam elleni harc pártja számára is fontos külpolitikai cél, de a bizottsági ülésen nem kapott egyértelmű választ, hogy miért ez a felajánlás született, miért vesz részt ilyen jelentős kontingenssel Magyarország a nemzetközi beavatkozásban, és miért nem tett más típusú felajánlást az ország.

    Úgy látja, a kormány szándéka mögött az áll, hogy Orbán Viktor miniszterelnök így próbálja meg növelni a külpolitikai mozgásterét, ahelyett hogy új külpolitikát hirdetne. Hozzáfűzte: pártja még nem döntött arról, mi lesz az MSZP végső álláspontja az ügyben.

    Az Együtt politikusa, Szelényi Zsuzsanna független képviselő arról beszélt, hogy a magyar beavatkozás ügye alapvetően arról szól, hogy Magyarország a világban hogyan látja a helyét, elvi kérdés, hogy nyitott európai országként részt és szolidaritást vállal azokban a konfliktusokban, amelyek a demokratikus, 21. századi fejlett világrend támadását jelentik. Magyarországnak fontos része van egy ilyen nemzetközi fellépésben – vélekedett.

    A képviselő szerint alaposnak tűnik a misszió előkészítése a honvédség részéről. Az ellenzéknek ugyanakkor további biztosítékokra van szüksége, hogy a kormány a lehető legfelelősebben jár el akkor, amikor konfliktuszónába szeretne küldeni magyar katonákat – mondta. Hozzátette: a magyar szerepvállalás nem leplezheti el a magyar kormány keleti fordulatát.

    Gyöngyösi Márton (Jobbik) az ülés után elmondta: bár katonapolitikai szempontból megnyugtató válaszokat kaptak a misszióval kapcsolatban, a fő feladat a terrorveszély elhárítása, és ezt illetően nem kaptak megnyugtató válaszokat. Magyarországnak is egyre inkább szembe kell néznie a terrorveszéllyel, különösen akkor, amikor a határok nyitva állnak a bevándorlók előtt – közölte.

    Úgy vélte, az Iszlám Állam cselekedeteit, agresszióját el kell ítélni, de meg kell válogatni azokat az eszközöket, amelyekkel Magyarország hatékonyan szembenézhet ezzel a veszéllyel. Jelenleg erre a humanitárius segítségnyújtás a legalkalmasabb – mondta. Szerinte a fellépésről szóló döntést elhamarkodottan hozta meg a kormány. / MTI