Orbán Viktor október 10-én elmondta a Kossuth Rádiónak, hogy a következő három és
fél év legfontosabb feladata az új szakképzési rendszer bevezetése lesz: “A szakmunkásképzésnek a becsületét vissza kell adni. Az a logika, hogy mindenki vagy nagyon sok család azt hiszi, hogy a sikeres élethez egyetlen út vezet, gimnázium, érettségi, valamilyen egyetem vagy főiskola, tévedés. Nem akarom őket tévedésben tartani, e fölött a gondolkodásmód felett eljárt az idő” – hangsúlyozta, ezt a miniszterelnök.
Egyenlőre nyilvános dokumentum nem jelent meg semmilyen formában, de a tervek alapján úgy tűnik, hogy 2015. szeptemberétől az oktatási rendszer, a szakképzés teljes struktúrája átalakul. A szakközép- és szakiskolák felügyelete átkerül a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz (NGM) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik).
A gimnáziumi férőhelyek számát csökkentené a kormány, így a felsőoktatásban is kevesebb diák kapna államilag támogatott helyet. A tervek között úgy szerepel, hogy a szakközépiskolákkal közösen működő gimnáziumok leválasztása történne meg és ezeket az intézményeket szüntetné meg a kormány. Elképzeléseikhez több ország által is alkalmazott duális szakképzési rendszert vennénk át (Németország, Ausztria, Franciaország).
Ennek a rendszernek a lényege, hogy az iskola biztosítaná az elméleti képzést, a gyakorlatit pedig valódi munkahelyen szerezhetnék meg a diákok. Ezeket a konkrétumokat Czomba Sándor, NGM szakképzésért felelős államtitkára ismertette október 16-án tartott szakmai fórumon Nyíregyházán. Czomba Sándor a Dönts jól-jövőd a tét! című pályaválasztáson kifejtette, hogy a változások, melyekről elvi döntés van szeptembertől léphetnek majd életbe. Az államtitkár szerint minőségi és mennyiségi változásokra is szükség van. A szakképzés keretében a gimnáziumokat szeretnék leválasztani a szakközépiskolákról és a gimnáziumok valódi szerepe pedig a főiskolára, egyetemre felkészítés lehet ily módon már a közeljövőben is. (Forrás: hvg)
Minden egyes iskolát egyenként vizsgál meg az NGM, ami nem jelenti azt, hogy automatikusan megszűnik majd egy gimnázium-tette hozzá az államtitkár. A gimnáziumok “másfajta gondolkodásmódot igényelnek”, így ezt szeretnék érvényre juttatni a felhasználóváltás keretében.
Párhuzamosan a szakképző intézményeket is megvizsgálnák. Távlati célok között szerepel a szakközép- és szakiskolai képzés arányának növelése, szakképzési pedagógusmodell kialakítása. Ahol az állam nem képes ellátni jól az adott feladatot ott számítanak a munkaerőpiac igényeire szakosodott, magánkézben lévő alapítványi és egyházi intézményekre.
Több eszközzel szeretné a kormány csökkenteni a gimnáziumi férőhelyek számát a jelenlegi 128 ezerről 60-70 ezerre. A gimnáziumba való bekerülést nehezítené, hogy a felvételt tanulmányi átlaghoz kötnék. Orbán Viktor szeptember végi kijelentése: “Nekünk be kell bizonyítani, hogy egy közepesen elvégzett gimnázium és gimnáziumi teljesítmény nem versenyképes egy jó szakmával. A gimnáziumot is csak akkor érdemes elvégezni, ha onnan egyetemre fogunk menni. A valóságnak úgy kellene festenie Magyarországon, hogy egy jó szakmunkásképző intézetben megszerzett szakma biztosabb megélhetést nyújt, mint egy csak általános műveltséget nyújtó, de konkrét szaktudást a mellé nem adó oktatási intézményben elvégzett időszak”.
Szüdi János jogász, oktatási szakértő szerint szerint csak a középosztály felső szeletéhez tartozók kiváltsága lesz a gimnáziumi érettségi ésa diplomaszerzés lehetősége és a kormány kirúghat pedagógusokat, intézményeket zárat be, a gimnáziumi férőhelyek csökkentésével is rövid távon sokat spórol és a szakmunkások munkaerő-piaci helyzete is várhatóan tovább romlik és Orbán Viktor a szegénységbe küldi a családok egy részét.-mutat rá nol.hu az intézkedések negatív következményeire.
Körkérdés: Ön, hogy vélekedik a gimnáziumi férőhelyek csökkenéséről?
Források:
http://eduline.hu/kozoktatas/2014/11/4/Boritja_a_dominokat_a_szakkepzesek_atalakit_DGW22K
http://nol.hu/belfold/kivaltsag-lesz-a-gimnazium-1495653
