Stábunk tegnap a Balaton Soundra, Zamárdiba utazott Szombathelyről vonattal. Visszafelé 15:45-kor – de akkor is már 10 perces késéssel indultunk – Székesfehérváron át. Másnap hajnali fél hatra értünk vissza Szombathelyre. Közben ígértek buszt, katasztófavédelmiseket, enni- és innivalót, pokrócot.
Bizony, vonatunkat is elkapta a giga vihar. 16:45 körül emiatt meg is álltunk Lepsényben. Úgy éjfélig álltunk. A kalauz bemondta, hogy leszakadt a felsővezeték, bizonytalan ideig nem indulunk. Meg is jött még egy vonat mellénk, aztán még egy. A várható indulásról semmit nem tudtunk. A katasztrófavédelem felvette a vonatunkkal a kapcsolatot, enni és innivalót, pokrócot ígértek – és bár két szakembert láttunk, enni, inni, betakarózni nem tudtunk, mert nem hoztak semmit sem nekünk.
A három vonatból időközben csak kettő lett, melyeket összekapcsoltak, a harmadikat visszaküldték a Balaton felé. Jött a polgárőrség is, akik tájékoztattak minket, hogy a településen – a vonattól 800 méterre – kisboltot nyitottak, így akinek valamire szüksége van, ott beszerezheti.
A legrosszabb a tájékoztatás hiánya volt. Éjfél után elindultunk Fehérvárra, ahol ismét senki nem tudott semmit. Azt az infót leszámítva, hogy sem a 16:30-as, sem a 18:30-as budapesti gyorsvonat nem jött még Szombathely felé. Ajánlottak nekünk melegedőnek restit, amit vagy nem találtunk, vagy bezárt. Később három autóbuszt is, amik pont Szombathelyre mentek…
Meg is találtuk őket, üresen. Felszállni nem lehetett, mert a buszsofőrök a káoszban nem voltak benne biztosak, hogy végül is hová mennek. Így visszamentünk az átépítés alatt álló állomásra, ahol felszállhattunk egy vonatra. Ez később el is indult Szombathely felé. De csak egy megállóval jutottunk közelebb – így jutottunk el fél kettő körül Várpalotára. De legalább meleg várót és kávéautomatát találtunk. Ja, és jött a három tök üres busz. Értünk. A vonatot üresen kísérve. Tízen lehettünk, akiket a buszok el is vittek Veszprémbe.
Veszprémben aztán egy fűtött vonatba feküdtünk, ami 4:22-kor indult volna, és ezzel 6:47-re értünk volna Szombathelyre. Másfél óra alvás után aztán ébresztenek, hogy a menetrend szerint 16:30-kor Budapest Déli pályaudvarról induló gyorsvonat érkezik – és ezzel hamarabb hazaérhetünk. Hajnali 4 óra után nem sokkal tehát elindultunk Veszprémből, és így értünk 5:30-ra Szombathelyre.
K Ö Z L E M É N Y
Vihar után két nappal: a Jobbik magyarázatot követel a MÁV-tól
A szerdai, az egész országon átvonuló pusztító vihar miatt a MÁV több vonalán 5-6 órát álltak a vonatok. Ez önmagában érthető, ám a MÁV az információt mégis elhallgatta. Vélhetően azért, mert a vonatokon tartózkodó több ezer ember – akiket semmiféle jogvédők nem képviselnek – vagy nem, vagy csak késve kapott segítséget, ételt, italt, bármiféle szükséges ellátást. Az utazó emberek órákig semmilyen tájékoztatást nem kaptak a továbbindulás várható időpontjáról.
Az is felháborító, hogy huszonnégy órával a vihar elvonulása után, csütörtökön több vonalon is százperces késésekre kellett számítania az utazóközönségnek, továbbá még pénteken kora délután is a Nagykáta–Újszász–Szolnok vonalon áramszünet miatt harmincöt percig állt a forgalom.
Nem ez az első eset, hogy a MÁV-ot egy napokkal előre jelzett időjárási anomália „váratlanul éri” és arra nem tud gyorsan és megfelelően reagálni. Ezért a Jobbik levélben kér tájékoztatást a MÁV rendkívüli esetekre vonatkozó intézkedési tervéről, valamint utastájékoztatási eljárási szabályzatáról.
Megengedhetetlen, ahogy ez a vállalat-dinoszaurusz működik és viselkedik, ezért a Jobbik a felelős vezetők megnevezésére is igényt tart. Elvárjuk, hogy a MÁV végre XXI. századi színvonalon működjön, ugyanakkor kiállunk az egyre emelkedő jegyárat becsülettel megfizető utasok érdekeiért.
Árgyelán János és Császárné Kollár Tímea, a Jobbik regionális igazgatói
