Alapvető változásokat nem tartalmaz a Magyar Helyesírás Szabályainak napokban megjelent, tizenkettedik kiadása, amelynek összeállítói igyekeztek könnyebben használható, rugalmasabb szabályzatot a felhasználók kezébe adni.

Az Akadémiai Kiadó által megjelentetett kötet előszavában a szerkesztők rögzítik, hogy a nyelv és a nyelvről alkotott felfogás változását a helyesírási szabályzatnak is követnie kell, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága ezért látta szükségesnek, hogy áttekintse és megújítva közzétegye a magyar helyesírás szabályait tartalmazó kötetet.

A bizottság nem tartotta észszerűnek az írásrendszer nagyobb mérvű átalakítását, és megítélése szerint a beszélőközösség sem igényelt nagyobb mérvű változásokat.

A nagyobb rugalmasságra való törekvés célját szolgálja a szabálypontokban szereplő kivételek számának csökkentése, a példaszavak esetében listák közlése, valamint egyes szabályok alkalmazásának választhatóvá tétele.

Az ingadozó kiejtésű h végű szavak -val, -vel és -vá, -vé ragos alakjait ezentúl kétféleképpen lehet írni, nem kötelező az elseje, elsejei szóalakok számjegyes írásakor a j-t kiírni, ahogy megengedőbb a szabályzat a három szóból álló, hat szótagnál hosszabb szavak kötőjelezésével és a bizottságok, rendezvények nevének írásával kapcsolatban is.

Nem változott az a szabály, mely szerint a toldalékolás következtében egymás mellé kerülő három azonos magánhangzó kettőzött betűre egyszerűsödik (például orral), tulajdonnevek esetében azonban már nem lesz érvényesíthető (Mariann-nal, Tallinn-nak, Szerelmes szonett-tel).

Bizonyos közszavak (például Alperes, Eladó, Szerző) ezután nagybetűvel kezdhetők hivatalos iratokban.

Bizonyos tárgynevek – nemzeti ereklyék, járművek, hangszerek, fegyverek, drágakövek – jellemzője ezentúl a nagy kezdőbetűs írás.

A legfőbb változások egyike, hogy a tulajdonnevek toldalékolásában a képzőszerű utótagokat (-fajta, -féle, -szerű) nem úgy kell írni, mint a képzőket, hanem úgy, mint az összetételi utótagokat, az ésszerűt felváltja például az észszerű.

Megújult a szabályzathoz csatolt szótár is, amelynek anyaga a legutóbbi kiadáshoz képest 8000 új szóval bővült, míg az időszerűtlenné vált elemek kimaradtak.

Nyelvész: megengedő szemléletű az új helyesírási szabályzat

Alapvető változásokat nem, finomításokat tartalmaz, és alapvetően megengedő szemléletű az új helyesírási szabályzat – mondta Proszéky Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) nyelvésze az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorfolyamában.

Az új, 12. magyar helyesírási szabályzatot az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága dolgozta ki. Proszéky Gábor, a bizottság tagja az M1-en elmondta: utoljára 1984-ben készült új magyar helyesírási szabályzat. Azóta sok változás történt – emelte ki a nyelvész, megjegyezve: harminc évente okos dolog frissíteni a jegyzéket. Az új szabályzat több ezer új szót is tartalmaz, amelyek bekerültek a köznyelvbe.

Mint hangsúlyozta: az akadémia ajánlást tesz. Ha ezt követik, kevesebb gond van a kommunikációban – jegyezte meg.

Proszéky Gábor elmondta: az Emberi Erőforrások Minisztériumával és annak illetékes államtitkárságával való egyeztetés alapján a 2016/17-es vizsgaidőszak végéig az előző szabályzat szerinti írásmódot is el kell fogadni. Ezzel együtt a nyelvész a pedagógusoktól azt kérte, ne büntetésre, szankcionálásra, hanem a helyesírás megszerettetésére használják az új szabályzatot. / MTI