Sárok, 2015. szeptember 18. Katonák szögesdrótot helyeznek el a magyar-horvát határ magyarországi oldalán, Sárok határában 2015. szeptember 18-án. Orbán Viktor miniszterelnök ezen a napon reggel a Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában elmondta, hogy péntekre virradó éjszaka megkezdõdött az ideiglenes mûszaki határzár építése a magyar-horvát határon, a kerítést 41 kilométeren építik ki, és az elsõ védvonal még a nap folyamán el is készül. MTI Fotó: Mohai Balázs

Megsérti a schengeni egyezményt a görög kormány azzal, hogy nem állítja meg a menekülteket a határain, és ezért az uniónak fel kellene lépnie vele szemben – vélekedett Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője az M1 aktuális csatorna vasárnap esti vitaműsorában. Boros Tamás, a Policy Solutions stratégiai igazgatója szerint viszont az EU-nak kevés eszköze van arra, hogy az ilyen esetekben érvényesítse akaratát.

Az M1 Szemtől szembe című műsorában Mráz Ágoston Sámuel elmondta, hogy Görögország esetében egy európai, “eminens és fontos” jogszabály megsértéséről van szó, hiszen az állam része a schengeni egyezménynek. “A jogokból kötelezettségek is erednek, Görögország megsérti a kötelezettségeit” – hangsúlyozta.

A Nézőpont Intézet vezetője szerint azok, akik Németországot “sejtik” a görög felelősségvonás elmaradásának hátterében, jogosan gondolják ezt: ebben az esetben kettős mércéről van szó.

Boros Tamás viszont úgy vélte, hogy azt érdemes megnézni, melyek azok az esetek, amelyekben az EU fel tud lépni és melyek azok, amelyekben nem.

Az EU-nak például gazdasági kérdésekben komolyabb hatásköre van, mint határvédelmi kérdésekben. Arra, hogy esetleg a görög-török határon egy európai hadsereg fellépjen, a szervezet nem jogosult – tette hozzá. “Jelen körülmények között a görög szuverenitásba való közvetlen beavatkozásnak ez egy olyan foka lett volna, amit nem lehet megcsinálni, főleg, ha Görögország ezt nem szeretné” – mondta a Policy Solutions stratégiai igazgatója.
/ MTI

Tetszett a tartalom?