Magyartanárok: kitűnő volt a szövegértési feladat az írásbelin

0
hirdetés

A Magyartanárok Egyesületének elnöke szerint a hétfői magyar érettségi szövegértési feladata kitűnő volt, a szövegalkotáson belül Arató László a novellaelemzést könnyűnek és jól megoldhatónak nevezte, és úgy vélte, az érvelő feladatot vagy nagyon jól, vagy nagyon rosszul lehetett megírni. Az összehasonlító verselemzést ugyanakkor kevésbé szerencsés választásnak tartja a tételalkotók részéről.

    A diákoknak a vizsga első részében Moravcsik Gyula: A papiruszok világából című könyvének egy részét kellett értelmezniük. A papiruszok világából című, 1942-ben megjelent könyv az ókori szövegekről szól, Moravcsik Gyula ezek fennmaradásának körülményeit vizsgálja. A második szövegalkotási részben az érvelésnél Csoóri Sándor Nomád naplójából kaptak egy szövegrészletet a diákok. Emellett választhatták Tamási Áron Szerencsés Gyurka című novellájának értelmezését, vagy Vörösmarty Mihály Liszt Ferenchez és Illyés Gyula Bartók című alkotásának összehasonlító elemzését.

Tata, 2016. május 2. Magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga a tatai Eötvös József Gimnáziumban 2016. május 2-án. A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgájával megkezdõdött az idei tanév május-júniusi érettségi idõszaka, amelyben összesen mintegy 112 ezren adnak számot tudásukról. MTI Fotó: Bodnár Boglárka
Tata, 2016. május 2.
Magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsga a tatai Eötvös József Gimnáziumban 2016. május 2-án. A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgájával megkezdõdött az idei tanév május-júniusi érettségi idõszaka, amelyben összesen mintegy 112 ezren adnak számot tudásukról.
MTI Fotó: Bodnár Boglárka

    Arató László az MTI-nek úgy értékelte, hogy

a szövegértési feladat KELLŐKÉPPEN nehéz volt.

Úgy fogalmazott: ez a feladat erőpróbát jelentett, de megoldható volt. A feladat érdemének nevezte, hogy sokféle részfeladat volt, és nemcsak a legegyszerűbbek, a tények visszakeresésére vonatkozóak fordultak elő, hanem olyanok is, amelyek bekezdések közötti logikai viszonyra kérdeztek rá, címadással lényegkiemelést kértek, vagy különböző szöveghelyeken található, de összekapcsolódó elemeket.

    A Magyartanárok Egyesületének elnöke azt mondta, a szövegalkotási feladatok közül

Hirdetés

Csoóri Sándor Nomád naplója nagyon szép és gondolatébresztő szöveg, ugyanakkor egy kicsit elvont a témája.

Nyíregyháza, 2016. május 2. Távoktatásban részt vevõ felnõtt diákok a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a nyíregyházi Bánki Donát Mûszaki Középiskola és Kollégiumban 2016. május 2-án. A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgájával megkezdõdött az idei tanév május-júniusi érettségi idõszaka, amelyben összesen mintegy 112 ezren adnak számot tudásukról. MTI Fotó: Balázs Attila
Nyíregyháza, 2016. május 2.
Távoktatásban részt vevõ felnõtt diákok a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a nyíregyházi Bánki Donát Mûszaki Középiskola és Kollégiumban 2016. május 2-án. A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgájával megkezdõdött az idei tanév május-júniusi érettségi idõszaka, amelyben összesen mintegy 112 ezren adnak számot tudásukról.
MTI Fotó: Balázs Attila

Hozzátette, bár ezt érvelő feladatnak nevezték, úgy volt meghatározva, hogy a kérdező gondolkodás mellett vagy az ellen kellett érveket felhozni. Arató László rámutatott: elképzelhetetlennek tartja, hogy valaki azt mondja, a kérdezés nem jó, nem segíti a gondolkodást. Szintén problémának nevezte, hogy irodalmi példából hármat kellett felhozni az állítás alátámasztására. A legkitűnőbbek bizonyára tudnak – mondta – de nem biztos, hogy a kevésbé művelt és kevésbé irodalmár tanulók is jól meg tudják ezt oldani. Gyakran nem a jó irodalmárok választják ezt a feladatot és ők könnyen “csapdába” kerülhetnek – vélte.

    Kitért arra is, hogy

a jövő évi érettségi követelményrendszerben változás várható, lesz egy gyakorlati és irodalmi szövegalkotás is.

    Közölte, a Tamási Áron-novella elemzése egészen kitűnő választás, könnyű a szöveg, de mégis feladatot jelent. Kiemelte: abban fel kellett fedezni a mesei elemek megjelenését, és azt, hogy ezeket miként újítja meg, alakítja át a szerző. Ez egy hálás feladat, szerinte minden diák tud vele mit kezdeni, s ez volt a legszerencsésebb része az érettséginek.

Szentendre, 2016. május 2. Szõlõcukor és tollak egy diák asztalán a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a szentendrei Ferences Gimnáziumban 2016. május 2-án. A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgájával megkezdõdött az idei tanév május-júniusi érettségi idõszaka, amelyben összesen mintegy 112 ezren adnak számot tudásukról. MTI Fotó: Mohai Balázs
Szentendre, 2016. május 2.
Szõlõcukor és tollak egy diák asztalán a magyar nyelv és irodalom írásbeli érettségi vizsgán a szentendrei Ferences Gimnáziumban 2016. május 2-án. A magyar nyelv és irodalom, valamint a magyar mint idegen nyelv írásbeli vizsgájával megkezdõdött az idei tanév május-júniusi érettségi idõszaka, amelyben összesen mintegy 112 ezren adnak számot tudásukról.
MTI Fotó: Mohai Balázs

    Az összehasonlító verselemzésről azt mondta, hogy egy kicsit anakronisztikus feladat, s ez az érettségi tétel a hetvenes években volt legutóbb. Hozzátette, ilyen közösségi ódákat, rapszódia jellegű, rendkívül patetikus műveket nem biztos, hogy ideális összevetésre adni. Igen hosszú versekről van szó, és vitatható a kérdés feltevése is – jegyezte meg Arató László.

    Mint mondta, nagyon sok hasonlóság van a versekben, de az a kérdés, hogy a közösség érzelmeire hogyan hat a zene, illetve a zenész, nem szerencsés. A költemények – különösen az Illyés-vers – sokkal inkább arról szólnak, hogy a közösség érzelmeit, élményeit, azt a társadalmat, amelyben élünk, hogyan fejezi ki a zene és a zenész. A kérdés így szerinte rossz irányba visz. Hiányolta azt is, hogy a feladat nem kérdez rá arra, milyen jellegű zene jelenik meg ebben a nyelvezetben és a képek által.