Az Európai Bizottság (EB) nem erőszakolhatja ki sem a kötelező kényszerbetelepítési kvótát, sem az azt elutasítók pénzbüntetését – hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Lázár János értékelése szerint az EB javaslata a kényszerről szól, végletesen ellentétes az unió alapokmányaival, szembemegy az európai emberek akaratával és nem fejezi ki a tagállamok egy részének politikai akaratát. Hogyan felel meg az európai eszméknek egy olyan javaslat, amivel a résztvevők meghatározó része nem ért egyet? – vetette fel, elfogadhatatlannak minősítve azt a hozzáállást, hogy aki nem ért egyet, az nem szolidáris.

A tárcavezető kiemelte: Magyarország most is kész segítséget nyújtani azoknak, akik védelemre szorulnak, és fontosnak tartja, hogy részt vegyen európai segélyakciókban.

Kitért arra is, hogy az, hogy ma kevesebb bevándorló érkezik Ausztriába és Németországba, az annak köszönhető, hogy Magyarország betartotta a schengeni egyezményt és megvédte határait. A miniszter Magyarország tíz pontos, a schengeni rendszer megerősítését célzó akciótervét ajánlotta a tagországok figyelmébe.

A tárcavezető a tájékoztatón az elmúlt 25 év egyik legfontosabb kérdéseként hivatkozott a kvótareferendumra, amely szavai szerint várhatóan szeptemberben vagy október elején lehet.

Értékelése szerint a népszavazás az ország szuverenitásáról szól; arról, hogy Brüsszel nem döntheti el helyettünk, ki éljen ebben az országban.

Arra a kérdésre, hogy a Jobbik által javasolt alaptörvény-módosítás megoldás lehet-e, azt felelte: a népszavazáson van a hangsúly, képviseleti demokrácia van, ami azt jelenti, hogy a legfontosabb kérdésekben – így a szuverenitás kérdésében is – a választópolgárokat illeti meg a döntés. Az alaptörvénybe foglalás önmagában nem elégséges a kötelező betelepítéssel szemben, mert ha összeütközés van az alaptörvény és az európai alapszerződés között, akkor utóbbinak van igaza – fejtette ki.

Lázár János egy másik felvetésre azt is elmondta: a referendummal kapcsolatban nem kampányra, hanem tájékoztatásra van szükség, mert a szuverenitás nem pártügy, hanem Magyarország alapkérdése. A részletekről még nem tárgyalt a kormány – tette hozzá.