
Még idén kivezethetik a letelepedési kötvényt Magyarországon – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter egy kérdésre válaszolva csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.
Lázár János arra a kérdésre, hogy szavaznának-e újra az alaptörvény-módosításról a letelepedési kötvény kivezetése után azt mondta: “ez nem óvoda”, és Brüsszelben még decemberben döntés várható menekültkérdésben, amelyben “egyelőre nem nekünk áll a zászló”.
A miniszter a jobbikos érvekre reagálva azt firtatta, miért kellene az ország hitelezésének kérdését összekötni a bevándorlással. Hozzátette: a letelepedési kötvényhez kapcsolódó tartózkodási engedélyeket szigorúan ellenőrzik.
A Ghaith Pharaon ügyét firtató kérdésre elmondta: az információs hivatalt felügyelő miniszterként hétfőn részt vett a nemzetbiztonsági bizottság ülésén, ahol meghallgatta a hírszerzési és elhárítási szervezetek jelentését.
Az itt hallottakból annyit árult el: Pharaon 2014 októberében két alkalommal is kért vízumot. A vízumkérelemhez mellékelt személyi dokumentumokban szereplő születési adat nem volt azonos a körözésben szereplő születési adattal, a beazonosításhoz pedig az Alkotmányvédelmi Hivatal az Egyesült Államok illetékes hatóságaihoz fordult ujjlenyomatokat kérve.
Kérték azt is, hogy az amerikaiak a körözésükbe vegyék fel azt a születési dátumot, amely a magyarországi beadványokban szerepelt, de ezt máig nem tették meg – tette hozzá.
A kapott ujjlenyomatok beazonosításra alkalmatlanok voltak, az ismételt kérésre még nem kaptak újabbakat – mondta Lázár János.
Az ülésen tisztázták: Pharaon szabályosan lépett be Magyarországra, a magyar hatóságok – a bevándorlási hivatal és az elhárítás – jogszabályszerűen járt el.
Ez nem zárja ki azt, hogy ez a személy ne lenne azonos azzal, akit keresnek, de nem is erősíti meg – tette hozzá.
Megítélése szerint az amerikai hatóságok is láthatták Pharaon azon kérését, hogy beléphessen a schengeni területre, Németország pedig azt nyilatkozta, hogy érdekeivel ez nem ellentétes.
Miért a Jobbikhoz fordult az amerikai nagykövetség egy parlamenti felszólalást kérve az ügyben, és miért nem a Belügyminisztertől kérte a letartóztatását? – tette fel a kérdést. Hogy ezt a feltételezést mire alapozza, Lázár János Gyöngyösi Márton hétfői parlamenti felszólalására utalt, amely szerint a Jobbik képviselője tisztában volt azzal, hogy az amerikai nagykövet mit mondott a belügyminiszternek.
A miniszter beszámolt arról is, hogy az ülésen szó volt a Magyar Nemzeti Arcvonal ügyéről is, ezzel kapcsolatban azonban a rendőrség belső vizsgálatának lezárulásáig csak annyit árult el: a Terrorelhárítási Központ minden lépésüket kontroll alatt tartotta. Megjegyezte: a szervezetnek jelenleg hét tagja van.