Itt most arra gondoljunk, hogy hány iskolát és egyéb intézményt neveztek már el híres emberekről, akiknek a munkássága ahhoz köthető volt. Aki a biológiának és a kutatásnak szentelte az életét, az később névadója lett a laboratóriumoknak, de számos politikai személy vált egyetemek névadójává, vagy gondoljunk az oktatásra nagy hangsúlyt fektető Klebelsberg Kuno munkásságára, aki a népiskolák, népkönyvtárak létrehozásával stabil alapot szolgáltatott később a társadalmi és gazdasági fejlődésnek.

Leginkább a fiatalok tehetséggondozása volt a szívügye, például Szentgyörgyi Albertet ő hívatta hazánkba vissza, és tette meg a szegedi Orvos Vegytani Intézet vezetőjévé. Ha jobban megfigyeljük az iskolákat, szomorúan tapasztaljuk, hogy már nagyon régóta nem fejlődött sehová az oktatás, holott ez a leginkább meghatározó egy ember életében. Újabb és újabb technológiák, napról-napra újabb információk, a tanagyag azonban a régi. Szerintem ideje lenni frissíteni a tudást, hiszen az eddig elegendőnek remélt tudásanyag már ma elavul, ha kilépünk a való életbe. Most elgondolkodhatnánk azon, hogy tulajdonképpen nem is baj, hogy az ötévesek is képesek tabletet használni, hiszen így zárkóznak fel a világhoz idejében. Azonban azt érdemes megjegyeznünk, hogy a képességeket nem fejleszti a gyereknél, holott erre pontosan ebben a korban lenne igazán nagy szükség. Az olyan képességek, amelyek a későbbi tanulási hatékonyságot és az intelligencia növekedését alapozzák meg, mint a koncentráció, a logikusság, a reális gondolkodás mind-mind fejletlenek lesznek. Így van ez a mai gyerekjátékok többségénél is. A nagyobb gyerekek játéka pedig egyenesen katasztrofális. A számítógép előtt ragadt fiatalok nagyban szenvednek attól a problémától, hogy számítógép függőek lesznek. A játékok többsége pedig agressziót szül, lövöldözős, gyilkolós, horror játékok korszakát éljük. Ezt félretéve, az iskolában mindenki rájön idővel, mihez van tehetsége, bár ehhez gondozni is kellene azt a tehetséget, erre kellene igazán nagy hangsúlyt fektetni. Nagyon szerencsés az előző generáció, mert amikor a fejlett technológiák még nem élték virágkorukat, akkor a szórakozást kielégítette az éneklés és zenélés, mint hobbi. Azonban van, aki egész életét a zenének szenteli, és ezzel tesz szert hírnévre, majd esetleg tevékenysége eredményeképpen egy iskolát neveznek el róla halála után. Erre a legjobb példa Kodály Zoltán, Bartók Béla, Liszt Ferenc, akik mind híres magyar zenészek voltak. Persze a munkásságuk nem csak annyiból állt, hogy zenéltek, hanem különböző kutatómunkákat végeztek, dallamokat alkottak. Liszt Ferenc például zeneszerző, zongoraművész, karmester, zenetanár is volt, így a munkássága a kor legjobbjává tette, a tehetsége a romantika meghatározó vonása lett. Győrben viseli a nevét egy zeneiskola, ahol fiatalok a tanulmányaik során több fajta hangszert sajátítanak el, a zongora kötelező tantárgy a legtöbb ilyen iskolában. Azért igazán jövedelmező zenésznek lenni, mert a zene érzelemkifejező és érzelemkeltő hatása a mai napig helyt áll a legmodernebb, legviccesebb és legkomolyabb filmek aláfestő zenéjeként. Ezeket szimfonikus zenekarok hozzák létre a karmester irányításával, és itt nagyon fontos, hogy jó zenészeknek van csak érvényük a szakmában. Győrben nagyon jól el lehet helyezkedni akár tanárként is, vagy hangmérnökként akár, mindig akadnak állások a regionális álláshirdető oldalon Győrben.