Az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét nevezte az MSZP elnöke pártja készülő stratégiája egyik kulcsmomentumának szombaton Budapesten, a nemzetközi nőnap alkalmából tartott rendezvényen.
Tóth Bertalan az MSZP nőtagozatának fórumán hangsúlyozta, ma Magyarországon két hónapot “fizetés nélkül dolgoznak a nők”, ennyivel keresnek ugyanis kevesebbet a férfiaknál. Szerinte ez is jelzi, hogy van feladatuk a közéletben, küzdeni kell a nők egyenjogúságáért. Az ellenzéki politikus beszélt arról is, hogy át kell törni a nemi sztereotípiákat, a magyarországi tradíciókat. A nőknek ugyanis nem lehet csak az a – kormányzat által propagált – szerepük, hogy otthon legyenek, gyereket szüljenek, vezessék a háztartást – tette hozzá.
Tóth Bertalan közölte, az MSZP nemcsak politikájában, de politikusi összetételében is meg akarja mutatni: a nők egyenjogúak. Ezért javasolják azt, hogy legyen női társelnöke az MSZP-nek – hangsúlyozta, jelezve: belső konzultációt indítanak a jövő heti kongresszusig, hogy erősítsék a társelnöki rendszer támogatottságát. Gurmai Zita, az MSZP nőtagozatának elnöke, frakcióvezető-helyettes közölte, a magyar nőknek kevés okuk van az örömre, annál több a sírásra, “Orbánék ugyanis nem sokat tettek a magyar nőkért”. Hozzátette: ha 2022-ben kormányt váltanak, akkor a nők és férfiak egyenlőségének prioritásnak kell lennie. Szerinte nem elfogadható, hogy magára hagyják a gyermeküket egyedül nevelő anyákat, vagy hogy nem ismerik el “kőkemény munkának” az otthoni gyermek- és idősgondozást. Szólt arról is: bár az MSZP elsőként vezette be az esélyegyenlőségi kvótákat a választási listaállításnál, hogy a nők is lehetőséghez jussanak, mára lemaradt ezen a területen. Az MSZP a női pártvezetést csak akkor látta elfogadhatónak, amikor “a fiúk már nem akartak súlyos kockázatot vállalni” a 2008-as válság és “Gyurcsány Ferenc nevezetes ámokfutása” után, akkor kérték fel Lendvai Ildikót, hogy “legyen kedves tüzet oltani” – mondta. Gurmai Zita bátor lépésként értékelte, hogy az MSZP bevezeti a társelnöki rendszert, amely egyenlő vezetői feladatot és láthatóságot biztosít a nőknek és a férfiaknak. A rendezvényen az MSZP nőtagozatának közéleti díját vette át Beer Miklós, a Váci Egyházmegye nyugalmazott megyés püspöke, Karafiáth Orsolya költő, fordító, publicista, énekesnő, Sztojka Edina diplomás ápolónő és Gőgös Zoltán, az MSZP korábbi elnökhelyettese, agrárpolitikus. Az elismerést később veszi át Király Júlia közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke.
Közéleti DíjA Közéleti Díj az MSZP Nőtagozata által alapított díj, amely olyan személyeknek adományozható, akik sokat tesznek a közélet szereplőjeként a nők tevékenységének elismeréséért, társadalmi elfogadottságukért, kiemelkedő szakmai, művészi, tudományos munkájukkal a humánus emberi értékekért közvetítéséért.
Dr. Beer Miklós – nyugalmazott püspök
Gőgös Zoltán – volt államtitkár, agrárszakpolitikus
Karafiáth Orsolya – író, műfordító
Király Júlia – közgazdász, egyetemi tanár
Sztojka Edina – diplomás ápolónő
Szegfű DíjA Szegfű Díj az MSZP Nőtagozata által alapított díj, amely a nők közéleti szerepvállalásának erősítésében, érdekeik képviseletében nyújtott kiemelkedő teljesítmény elismerését szolgálja.
Dr. Budácsik Lajos – Hajdú-Bihar megye
Gálik Jánosné – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
Kalló Julianna – Bács-Kiskun megye
Mihalik Éva – Békés megye
Vendlerné Polyák Ilona – Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Szegfű OklevélA Szegfű Oklevél az MSZP Nőtagozata által alapított elismerési forma, amely a Nőtagozat szervezetében, munkájában kifejtett kiemelkedő teljesítményért adományozható.
Bévárdiné Pethő Marianna – Somogy megye
Csipe Imréné – Heves megye
Farkas Lászlóné – Veszprém megye
Füzi Judit – Győr-Moson-Sopron megye
Komlódi Józsefné – Baranya megye
Kecskeméti Józsefné – Komárom-Esztergom megye
Lilinger Lászlóné – Nógrád megye
Dr. Nagy Lívia – Budapest
Süle Istvánné – Jász-Nagykun-Szolnok megye
