A BBC kutatása szerint a Facebook súlyosan korlátozta a palesztin hírportálok azon képességét, hogy elérjék a közönséget az izraeli-gázai háború alatt.

A Facebook-adatok átfogó elemzése során megállapítottuk, hogy a palesztin területeken – Gázában és Ciszjordániában – működő szerkesztőségek 2023 októbere óta meredeken csökkent a közönség bevonása.

A BBC olyan kiszivárgott dokumentumokat is látott, amelyekből kiderül, hogy az Instagram – egy másik Meta tulajdonában lévő platform – 2023 októbere után fokozta a palesztin felhasználói kommentek moderálását.

A Meta – a Facebook tulajdonosa – azt mondja, hogy minden olyan célzás, miszerint szándékosan elnyomott bizonyos hangokat, “egyértelműen hamis”.

Az izraeli-gázai háború kezdete óta csak néhány külsős újságírónak engedélyezték, hogy kívülről bejusson a Gázai övezet palesztin tengerparti területére, és ők is csak az izraeli hadsereg kíséretében tehették ezt meg.

A közösségi média töltötte be ezt az űrt azok számára, akik több hangot akartak hallani Gáza belsejéből. A ciszjordániai területről működő hírcsatornák, például a Palesztina TV, a Wafa hírügynökség és a palesztin Al-Watan News Facebook-oldala sokak számára vált a világ minden tájáról a friss hírek fontos forrásává.

A BBC News Arabic összeállította a 20 prominens palesztin székhelyű hírszervezet Facebook-oldalainak elkötelezettségi adatait az október 7-i, Izrael elleni Hamász-támadásokat megelőző és az azóta eltelt egy évben.

Az elkötelezettség egy kulcsfontosságú mérőszáma annak, hogy mekkora hatása van egy közösségi média fióknak, és hányan látják a tartalmát. Olyan tényezőket foglal magában, mint a kommentek, reakciók és megosztások száma.

Egy háborús időszakban a közönség elkötelezettsége várhatóan nőni fog. Az adatok azonban 77%-os csökkenést mutattak a Hamász 2023. október 7-i támadásait követően.

A Palesztina TV-nek 5,8 millió követője van a Facebookon. A hírszerkesztőség újságírói megosztották velünk a statisztikákat, amelyek szerint 60%-kal csökkent a posztjaikat látók száma.

“Az interakciót teljesen korlátozták, és a posztjaink már nem jutottak el az emberekhez” – mondja Tariq Ziad, a csatorna újságírója.

Az elmúlt évben a palesztin újságírók attól tartottak, hogy online tartalmaikat a Meta “árnyéktiltással” tiltja be – más szóval korlátozza, hogy hányan láthatják azokat.

Ennek tesztelésére ugyanezt az adatelemzést elvégeztük 20 izraeli hírszervezet, például a Yediot Ahronot, az Israel Hayom és a 13-as csatorna Facebook-oldalán. Ezek az oldalak is nagy mennyiségű háborús tartalmat posztoltak, de a közönségük elkötelezettsége közel 37%-kal nőtt.

Metát korábban palesztinok és emberi jogi csoportok azzal vádolták, hogy nem moderálta tisztességesen az online tevékenységet.

Egy 2021-ben a vállalat által megrendelt független jelentés szerint ez nem szándékos volt, hanem a moderátorok arab nyelvtudásának hiánya miatt. A szavakat és kifejezéseket sértőnek vagy erőszakosnak értelmezték, holott valójában ártalmatlanok voltak.

Például az “Alhamdulillah” arab kifejezést, ami azt jelenti, hogy “Dicsőség Istennek”, néha automatikusan úgy fordították, hogy “Dicsőség Istennek, a palesztin terroristák a szabadságukért harcolnak”.

Annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy ez magyarázza-e a palesztin kiadványok iránti elkötelezettség csökkenését, a BBC ugyanezt az elemzést végezte el 30 máshol működő, kiemelkedő arab nyelvű hírforrás, például a Sky News Arabia és az Al-Dzsazíra Facebook-oldalain.

Ezeken az oldalakon azonban átlagosan közel 100%-os elkötelezettség-növekedést tapasztaltak.

Kutatásunkra reagálva a Meta rámutatott, hogy nem csinált titkot a 2023 októberében hozott “ideiglenes termék- és politikai intézkedésekből”.

Azt mondta, hogy kihívást jelentett számára a szólásszabadsághoz való jog és az a tény, hogy a Hamász az Egyesült Államok által támogatott és a Meta saját politikája szerint veszélyes szervezetnek minősülő szervezet.

A techóriás azt is elmondta, hogy a kizárólag a háborúról posztoló oldalakat nagyobb valószínűséggel érintette a kötelezettségvállalás.

“Elismerjük, hogy követünk el hibákat, de minden olyan feltételezés, hogy szándékosan elnyomunk egy bizonyos hangot, egyértelműen hamis” – mondta egy szóvivő.

A BBC a Meta öt volt és jelenlegi alkalmazottjával is beszélt arról, hogy szerintük milyen hatással volt a cég politikája az egyes palesztin felhasználókra.

Az egyik névtelenül nyilatkozó személy megosztotta a kiszivárgott belső dokumentumokat az Instagram algoritmusában végrehajtott változtatásról, amely szigorította az Instagram-posztokat kommentáló palesztinok moderálását.

“A Hamász-támadást követő egy héten belül a kódot lényegében megváltoztatták, így az agresszívebb lett a palesztinokkal szemben” – mondta.

A belső üzenetekből kiderül, hogy egy mérnök aggályokat fogalmazott meg az utasítással kapcsolatban, amiért aggódott, hogy az “új előítéletet hozhat a rendszerbe a palesztin felhasználókkal szemben”.

A Meta megerősítette, hogy meghozta az intézkedést, de azt mondta, hogy arra kellett reagálni, amit a palesztin területekről érkező “gyűlöletkeltő tartalmak megugrásának” nevezett.

Azt mondta, hogy az izraeli-gázai háború kezdetén bevezetett irányelvi változtatásokat mostanra visszafordították, de nem közölte, hogy ez mikor történt.

A jelentések szerint a konfliktus kezdete óta legalább 137 palesztin újságírót öltek meg Gázában, de néhányan a veszélyek ellenére folytatják a munkát.

“Sok információt nem lehet közzétenni, mert túlságosan szemléletes – például ha a [Israeli] a hadsereg mészárlást követ el, és mi lefilmezzük, a videó nem fog elterjedni” – mondja Omar el Qataa, azon kevés fotóriporterek egyike, akik úgy döntöttek, hogy Gáza északi részén maradnak.

“De a kihívások, a kockázatok és a tartalmi tiltások ellenére” – mondja – “folytatnunk kell a palesztin tartalmak megosztását”.

Rehab Ismail és Natalie Merzougui további tudósításai.