Miközben ezt írom, világszerte rengeteg befolyásos ember készül Párizsba – és az az érzésem, hogy sokan közülük visszatartják a lélegzetüket.

Hétfőn a város 125 éves Grand Palais-ának pompás hátterében 80 ország képviselői, köztük a világ vezetői, technológiai főnökök, akadémikusok és más szakértők gyűlnek össze egy kétnapos globális csúcstalálkozóra, hogy megvitassák a mesterséges intelligenciának nevezett, gyorsan fejlődő, óriási változásokat hozó technológia jelenlegi fejlődését és jövőbeli céljait.

Lehet, hogy ez áll a Mesterséges Intelligencia Akciócsúcs hivatalos napirendjén, de van még valami más is, ami tüzet lehel ebbe a bizonyos beszélgetőműhelybe: A DeepSeek.

Egy lóversenyrajongó egyszer azt mondta nekem, hogy a nagy verseny előtti este mindenki győztes.

És mivel Kína drámai módon új irányba terelte a mesterséges intelligencia versenyt a DeepSeek, a szuperhatékony és szupervirális mesterséges intelligencia asszisztensével, hirtelen az az érzésünk támadt a csúcstalálkozó előtt, hogy az amerikai mesterséges intelligencia szektor által elfoglalt pole pozíció – hatalmas vagyona és mesterséges intelligencia infrastruktúrája ellenére – talán mégsem olyan elérhetetlen.

Gina Neff professzor, a Cambridge-i Egyetem Minderoo Centre for Technology and Democracy kutatóközpontjának munkatársa szerint jelenleg “vákuum van az AI globális vezető szerepét illetően”.

Dame Wendy Hall, a Southamptoni Egyetem professzora egyetért. “A DeepSeek mindenkit ráébresztett arra, hogy Kínával számolni kell” – mondja az informatikus.

“Nem kell csak azzal egyetértenünk, amit a nyugati part nagyvállalatai mondanak. Globális párbeszédre van szükségünk.”

E tekintetben a csúcstalálkozó időzítése nem is lehetne jobb.

Európa is lehetőséget lát arra, hogy újból megpályázza a mesterséges intelligencia koronáját. Emmanuel Macron francia elnök egyik tisztviselője újságíróknak nyilatkozva a csúcstalálkozót “ébresztőnek” nevezte Franciaország és Európa számára, hozzátéve, hogy a blokk nem hagyhatja, hogy a mesterséges intelligencia forradalma “elmenjen mellette”.

Más országok is felismerik az AI hatalmának potenciális eltolódását a levegőben. India miniszterelnöke, Narendra Modi megerősítette részvételét ezen a csúcstalálkozón – miután a korábbi találkozókon nem vett részt.

Az USA saját védelmi jeleként komoly tűzerőt küld, többek között JD Vance alelnököt, Sam Altman-t, az OpenAI vezérigazgatóját és Sundar Pichai-t, a Google vezetőjét.

Elon Musk feltűnően hiányzik a hivatalos vendéglistáról, de kétségtelenül lesz mondanivalója az egészről, akár személyesen lesz ott, akár nem.

Kier Starmer brit miniszterelnök a hírek szerint szintén távol marad.

Korábban két csúcstalálkozóra került sor, az elsőt az Egyesült Királyságban, a másodikat Dél-Koreában tartották. Sok minden történt azóta, hogy a mesterséges intelligencia világa először 2023 novemberében gyűlt össze a Bletchley House történelmi kastély lépcsőjén, és ígéretet tett arra, hogy megpróbálja maximalizálni a mesterséges intelligencia előnyeit, miközben minimalizálja a kockázatokat. Egyrészt a világ népességének fele azóta elment szavazni.

Bletchley Parkban részt vett Kína tudományos és technológiai miniszterhelyettese, Wu Zhaohui. De azt suttogták, hogy nemzetbiztonsági okokra hivatkozva távol tartották őt.

Párizsban ehhez képest azt várom, hogy Kína díszvendégként szerepeljen. Az ország állítólag az egyik legmagasabb rangú vezetőjét, Ding Hszüehsziangot küldi, aki Hszi Csinping elnök közeli szövetségese. Az is felmerült, hogy a DeepSeek megalkotója, Liang Wenfeng is csatlakozik-e hozzá.

Megkértem a ChatGPT-t, hogy sorolja fel a 2024. májusi dél-koreai csúcstalálkozó óta az AI néhány nevezetes mérföldkövét. A DeepSeek nem került be a válogatásba.

Természetesen a mesterséges intelligencia sokkal többről szól, mint a DeepSeek és a ChatGPT generatív mesterséges intelligenciájáról – olyan eszközökről, amelyek olyan tartalmakat hoznak létre, mint a szöveg, a kép, a videó. Talán ez a legszélesebb körben elérhető számunkra, fogyasztók számára. De léteznek olyan AI-eszközök is, amelyek felismerik a betegségek tüneteit, modellezik az éghajlatváltozás megoldásait, új gyógyszerformulákat fejlesztenek ki – és mindezek Párizsban is terítékre kerülnek.

Továbbá a Dávid kontra Góliát narratíva, amely körül a DeepSeek története forog, további vizsgálatot érdemel. Dario Amodei, az Anthropic nevű mesterséges intelligenciával foglalkozó cég főnöke egy érdekes blogot írt arról, hogy a DeepSeek valóban az amerikai riválisok költségének töredékéért készült-e.

Azt tudjuk, hogy az ő vállukon épült: számos Nvidia chipet (az amerikai szankciók miatt valószínűleg régebbieket) és valamilyen nyílt forráskódú, Meta által kifejlesztett AI-architektúrát használtak. Ráadásul az OpenAI arra panaszkodott, hogy a riválisok az ő munkáját használják fel a saját munkájuk előmozdítására (a kreatív iparágakban dolgozó kapcsolatokat mulattatta ennek iróniája, tekintve, hogy az OpenAI termékei boldogan fognak “az egyes emberi alkotók stílusában” kimenetet produkálni).

Ennek ellenére a DeepSeek-nek sikerült olyan módon felráznia az AI-ágazatot, amit talán még maga az AI sem látott előre. És közben rengeteg pénzt letörölt a legnagyobb szereplők értékéből. Szinte biztos, hogy a párizsi konferenciatermekben hatalmas beszédtéma lesz.

Az AI Summiton még egy téma húzódik végig, amire érdemes lesz odafigyelni.

Az első csúcstalálkozó címében a “biztonság” szó szerepelt. Néhányan úgy érezték, hogy az esemény túlságosan erőltette a narratívát, és az embereket megrémítette az egzisztenciális fenyegetésekről szóló sötét beszéddel.

De nem esett le teljesen a napirendről.

A mesterséges intelligencia biztonsága mint téma meglehetősen széles egyház. Számos kockázatra vonatkozhat: a félretájékoztatás generálása és terjesztése, az egyénekkel vagy fajokkal szembeni elfogultság és diszkrimináció megnyilvánulásai, az AI által irányított fegyverek több ország általi folyamatos fejlesztése, az AI által megállíthatatlan számítógépes vírusok létrehozásának lehetősége.

Geoffrey Hinton professzor, akit gyakran a mesterséges intelligencia egyik keresztapjaként emlegetnek, ezeket “rövid távú kockázatoknak” nevezi. Lehet, hogy Párizsban megvitathatók, de a BBC Radio 4 Today című műsorában a múlt héten úgy érvelt, hogy hosszú távon nem valószínű, hogy erős nemzetközi együttműködést fognak eredményezni.

A nagy forgatókönyv, amely szerinte mindenkit össze fog fog fogni, az a kilátás, hogy a mesterséges intelligencia intelligensebbé válik az embernél – és meg akarja ragadni az irányítást.

“Senki sem akarja, hogy az AI átvegye az emberek helyét” – mondja. “A kínaiak sokkal inkább a Kínai Kommunista Párt irányítaná a show-t, mint az AI”.

Hinton professzor ezt az eshetőséget a hidegháború csúcspontjához hasonlította, amikor az USA és Oroszország “majdnem sikeresen” együttműködött annak érdekében, hogy megakadályozzák a globális nukleáris háborút.

“Nincs remény arra, hogy megállítsuk [AI development]” – mondta. “Amit tennünk kell, az az, hogy megpróbáljuk biztonságosan fejleszteni.”

Max Tegmark professzor, az Élet Jövője Intézet alapítója szintén éles figyelmeztetést osztott meg. “Vagy olyan csodálatos mesterséges intelligenciát fejlesztünk ki, amely segít az embereknek, vagy olyan ellenőrizhetetlen mesterséges intelligenciát, amely helyettesíti az embereket” – mondja.

“Sajnos közelebb vagyunk ahhoz, hogy megépítsük a mesterséges intelligenciát, mint ahhoz, hogy kitaláljuk, hogyan irányítsuk azt”.

Tegmark professzor reméli, hogy a csúcstalálkozó kötelező erejű biztonsági szabványokat fog szorgalmazni, “mint ahogyan azt minden más kritikus iparágban tesszük”.