Egy volt kínai tisztviselő kigúnyolta a “mesterséges intelligencia keresztapja”, Yoshua Bengio professzor által vezetett és 96 globális szakértő által közösen írt nagyszabású nemzetközi AI-biztonsági jelentést – a szeme láttára.

Fu Ying, volt külügyminiszter-helyettes, egykor Kína brit nagykövete, jelenleg a pekingi Tsinghua Egyetem akadémikusa.

A páros a hétfőn Párizsban kezdődő kétnapos globális AI-csúcstalálkozót megelőzően tartott panelbeszélgetésen beszélt.

A csúcstalálkozó célja, hogy a világ vezetői, technológiai vezetők és akadémikusok összefogásával megvizsgálják a mesterséges intelligenciának a társadalomra, a kormányzásra és a környezetre gyakorolt hatását.

Fu Ying azzal kezdte, hogy köszönetet mondott a kanadai Bengio professzornak a “nagyon, nagyon hosszú” dokumentumért, hozzátéve, hogy a kínai fordítás mintegy 400 oldalra nyúlik, és ő még nem fejezte be az olvasását.

Az AI Safety Institute – amelynek Bengio professzor is tagja – címét is megcélozta.

Kínának már van saját megfelelője; de úgy döntöttek, hogy The AI Development and Safety Network (Az AI fejlesztési és biztonsági hálózat) néven nevezik el, mondta, mert már most is sok intézet van, de ez a megfogalmazás az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

Az AI Action Summitra 80 országból várnak vendégeket, az amerikai techvilág nagyjai közül az OpenAI vezérigazgatója, Sam Altman, a Microsoft elnöke, Brad Smith és a Google vezérigazgatója, Sundar Pichai is részt vesz.

Elon Musk nem szerepel a vendéglistán, de egyelőre nem tudni, hogy dönt-e úgy, hogy csatlakozik-e hozzájuk.

A fő hangsúlyt a mesterséges intelligencia szabályozása kapja az egyre inkább széttöredezett világban. A csúcstalálkozóra hetekkel azután kerül sor, hogy a kínai DeepSeek bemutatott egy nagy teljesítményű, alacsony költségű mesterséges intelligencia modellt, amely kihívást jelent az amerikai dominanciára.

A páros heves eszmecseréje a globális politikai tülekedés szimbóluma volt az erőteljes AI fegyverkezési versenyben, de Fu Ying sajnálatát is kifejezte az USA és Kína közötti jelenlegi ellenségeskedésnek az AI biztonságának fejlődésére gyakorolt negatív hatása miatt.

“Egy olyan időszakban, amikor a tudomány felfelé ívelő pályán halad, a kapcsolat rossz irányba esik, és ez befolyásolja az egységet és az együttműködést a kockázatok kezelése érdekében” – mondta.

“Ez nagyon sajnálatos”.

Gondosan kidolgozott bepillantást engedett a kínai AI-színtér függönye mögé, és az innováció “robbanásszerű időszakát” írta le azóta, hogy az ország 2017-ben először közzétette AI-fejlesztési tervét, öt évvel azelőtt, hogy a ChatGPT vírusos szenzációvá vált nyugaton.

Hozzátette, hogy “amikor a tempó [of development] gyors, kockázatos dolgok történnek”, de nem részletezte, hogy mi történhetett.

“A kínaiak gyorsabban mozognak [than the west] de ez tele van problémákkal” – mondta.

Fu Ying azzal érvelt, hogy a mesterséges intelligencia eszközeinek nyílt forráskódú alapokra történő építése – ami azt jelenti, hogy mindenki láthatja, hogyan működnek, és így hozzájárulhat a fejlesztésükhöz – a leghatékonyabb módja annak, hogy a technológia ne okozzon kárt.

Az amerikai technológiai óriások többsége nem osztja meg a termékeiket működtető technológiát.

A nyílt forráskód “jobb lehetőségeket kínál az embereknek a problémák felismerésére és megoldására” – mondta, hozzátéve, hogy “az óriások átláthatóságának hiánya idegessé teszi az embereket”.

Bengio professzor azonban nem értett egyet.

Véleménye szerint a nyílt forráskódú technológia a bűnözők számára is nyitott a visszaélésekre.

Elismerte azonban, hogy “biztonsági szempontból” könnyebb volt észrevenni a DeepSeek nevű, nyílt forráskódú architektúrával épített, vírusos kínai mesterséges intelligencia asszisztens problémáit, mint a ChatGPT-t, amelynek kódját nem osztotta meg az OpenAI nevű alkotója.

Kedden a világ vezetőin, köztük Emmanuel Macron francia elnökön, Narendra Modi indiai miniszterelnökön és JD Vance amerikai alelnökön a sor, hogy tárgyalásokat folytassanak a csúcstalálkozón.

A megbeszéléseken szó lesz többek között arról, hogy a mesterséges intelligencia milyen hatással lesz a munka világára, hogyan lehet majd a közérdekű célokra használni, és hogyan lehet a kockázatokat mérsékelni.

Egy új, 400 millió dolláros, több ország közötti partnerséget is bejelentettek, amelynek célja a közérdeket szolgáló AI-kezdeményezések, például az egészségügy támogatása.

A BBC-nek adott interjújában Peter Kyle brit technológiai miniszter azt mondta, hogy szerinte veszélyes lenne, ha az Egyesült Királyság lemaradna a technológia alkalmazásában.

Dr. Laura Gilbert, aki a kormánynak ad tanácsokat a mesterséges intelligenciával kapcsolatban, azt mondta, hogy szerinte az NHS fenntartásához elengedhetetlen az általa ígért hatékonyságnövelés miatt. “Hogyan fogják finanszírozni az NHS-t a mesterséges intelligencia megragadása nélkül?” – tette fel a kérdést.

Matt Clifford, aki az Egyesült Királyság AI cselekvési tervét írta, amelyet a kormány teljes egészében elfogadott, arra figyelmeztetett, hogy a technológia “radikálisabb” lesz, mint amikor a gépírást felváltotta a szövegszerkesztés, amikor a számítógépek először léptek be a munkahelyekre.

“Az ipari forradalom a fizikai munka automatizálása volt; az AI a kognitív munka automatizálása” – mondta Marc Warner, a Faculty AI cég főnöke. Hozzátette, hogy nem hiszi, hogy a kétéves gyermekének “olyan munkája lenne, amilyennek ma ismerjük”.