Mivel Pavel Durov, az orosz származású milliárdos és a Telegram üzenetküldő alkalmazás alapítója, Pavel Durovot letartóztatták a szombat esti párizsi landolásakorsorsáról több találgatás, mint érdemi információ látott napvilágot.

Az egyik orosz újság címlapja összefoglalta a történetet: “Az “orosz Zuckerberg”, Pavel Durov letartóztatása (vagy fogva tartása) az egyik legfontosabb, de rejtélyes globális hír” – jelentette ki a Nezaviszimaja Gazeta.

Igaz.

Kivéve, hogy a “titokzatos” egy kicsit kevés.

Miért vette őrizetbe a francia rendőrség? Milyen vádakkal kell szembenéznie? Van-e ennek bármi köze a közelmúltban Azerbajdzsánban tett látogatásához, ahol találkozott (vagy nem találkozott) Vlagyimir Putyin orosz elnökkel?

Az újságírók két napja idézik “a nyomozáshoz közel álló forrásokat” arról, hogy milyen bűncselekményekkel vádolhatják Pavel Durovot (állítólag a kábítószer-kereskedelemben való bűnrészességtől a csalásig). A Telegram közleményt adott ki, mely szerint Durov úrnak “nincs takargatnivalója”.

Hétfőn a francia rendőrség szóvivője a Reuters hírügynökségnek elmondta, hogy Durov úr ellen a nemzeti kiberbűnözési egység és a nemzeti csalási hivatal nyomoz a Telegram platformon elkövetett állítólagos bűncselekmények miatt.

Emmanuel Macron elnök anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna, a közösségi médiában közzétette, hogy “hamis információkat” látott Franciaországgal kapcsolatban Durov úr letartóztatását követően, és hozzátette: “Ez semmiképpen sem politikai döntés. A bíráknak kell dönteniük”.

Moszkvában a Kreml óvatoskodik.

“Még mindig nem tudjuk, hogy pontosan mivel vádolják Durovot” – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak, Pavel Durov őrizetbe vételével kapcsolatos első kommentárjában.

“Nem hallottunk semmilyen hivatalos nyilatkozatot. Mielőtt bármit is mondhatnék erről, tisztázásra van szükségünk”.

A tisztánlátásra nem mindenki érzi szükségét Oroszországban.

Hétfőn az állami televízió kiemelt politikai talkshow-jában bőven volt mit mondani a kérdésről.

“Mindezek a Durov elleni vádak abszurdnak hangzanak” – jelentette ki az egyik politikai elemző a stúdióban. “Azzal vádolni őt, hogy az összes bűncselekményt az ő platformján követik el, olyan, mintha azzal vádolnánk, hogy [France’s] Macron elnököt az összes bűncselekményért, ami Franciaországban történik. Ez ugyanaz a logika.”

Az orosz újságok is nagyot mentek a sztorival. Több napilap aggodalmát fejezte ki, hogy Pavel Durov letartóztatása komoly következményekkel járhat Oroszországra nézve.

“A Telegramra mért csapás Oroszországra is csapással fenyeget” – írta a Nezaviszimaja Gazeta. “Pavel Durov letartóztatásával a nyugati titkosszolgálatok megszerezhetik a hírvivő titkosítási kulcsait”.

“A Telegram a Nato eszközévé válhat, ha Pavel Durov kénytelen lesz engedelmeskedni a francia titkosszolgálatoknak” – jelentette ki a Moszkovszkij Komszomolec, hozzátéve: “A Telegram-csevegések hatalmas mennyiségű életbevágóan fontos, stratégiai fontosságú információt tartalmaznak”.

2018 áprilisában az orosz hatóságok elkezdték blokkolni a Telegramhoz való hozzáférést, hogy aztán 2020-ban feloldják a tilalmat. Ma már nemcsak orosz tisztviselők használják a hírvivőt, hanem az orosz hadsereg is, beleértve az úgynevezett “különleges katonai műveletben” (Oroszország ukrajnai háborúja) harcoló katonákat is.

“Ha a Telegram összeomlik”, kérdezte ma a Moszkovszkij Komszomolec, “hogyan van az [our army] fog harcolni?”

Nyugaton Pavel Durov őrizetbe vétele vitát váltott ki a szólásszabadságról.

Oroszországban is azt állította Tatjana Moszkalkova, az elnöki emberi jogi ombudsman, hogy “Pavel Durov letartóztatásának valódi oka az volt, hogy bezárják a Telegramot, egy olyan platformot, ahol felfedezhetjük az igazságot arról, hogy mi történik a világban. Mindenki, aki a szólásszabadságért küzd, tiltakozik ez ellen”.

Moszkalkova asszony nem tett említést a Signal üzenetküldő alkalmazásról, amelyhez az orosz hatóságok a hónap elején blokkolták a hozzáférést, vagy a YouTube-ról, amelyhez való hozzáférést mostanában Oroszországban erősen korlátozták. A Facebookot és az Instagramot itt már blokkolták.

És mi van azokkal a pletykákkal, amelyek egy Putyin-Durov találkozóról szóltak augusztus elején Bakuban. Volt ilyen?

“Nem” – válaszolta a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov, amikor megkérdeztem.

Bárhogy is végződjön ez a rejtélyes történet, Moszkva arra fogja használni, hogy megerősítse egyik hivatalos narratíváját: hogy az orosz állampolgároknak óvakodniuk kell a Nyugattól.

Ahogy a népszerű bulvárlap, a Komszomolszkaja Pravda fogalmazott: “A Nyugat számára már nem létezik olyan, hogy “jó oroszok””.